Szakszervezetek
Szakszervezetbe történő belépés szabadsága
Az Alaptörvény VIII cikke szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni, s ez magába foglalja a szakszervezeteket és más képviseleti szervezeteket is. Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
A szakszervezetek működését a Munka törvénykönyve szabályozza. A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására (2012. Munka Törvénykönyve 231. paragrafus)
A Munka törvénykönyve azt is előírja, hogy „Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. "
(Munka Törvénykönyve 271.3 paragrafus).
Kollektív alkuhoz való jog
A kollektív alkuhoz való jogot Magyarország Alaptörvénye garantálja: „Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát”(XVII cikk). A kollektív alkut a Munka Törvénykönyvének 276. paragrafusa szabályozza. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri i) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, ii) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. 2012-től a minimálbérrel kapcsolatos konzultáció nem a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hatáskörébe tartozik, hanem a Versenyszféra Konzultációs Fóruma, VKF hatáskörébe. A VKF-ben képviselteti magát a kormányzati oldal, a munkavállalói oldal (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája - LIGA Szakszervezetek, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége –MSZOSZ, and Munkástanácsok Országos Szövetsége) és a munkáltatói oldal (Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége -ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége - MGYOSZ, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége -VOSZ). E fórum keretében a szociális partnerek konzultálhatnak és megállapodást is köthetnek olyan témákban, mint a foglalkoztatáspolitika, munkajogi reformok, a magánszektor jövedelmi kérdései (minimálbér, garantált bérminimum, béremelésre vonatkozó javaslatok, stb.). A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) a 2011. évi XCIII. törvény keretében hozták létre. Az NGTT a kormányzattól és a parlamenttől független, konzultációs és javaslattevő szervezet. 32 tagja van, akik a hazai civil oldalt képviselik, beleértve a gazdaságot (munkavállalói szervezetek és kamarák)d, a dolgozók és az NGO-k szervezeteit (országos szinten aktív NGO-k), a tudomány, a művészet és az egyház képviselőit. Az NGTT tagjait négy évre választják. A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését; javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására; megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket; véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről; részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt. Az AB 22/2023. (X. 4.) számú határozatában a Bíróság hatályon kívül helyezte a Munka Törvénykönyve 276. § (8) bekezdésének azon rendelkezését, amely egyébként a kollektív szerződés megkötése után vált reprezentatívvá vált szakszervezet szerepét pusztán tanácsadói szerepre korlátozta volna. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jogosult reprezentatív szakszervezetet a kollektív szerződés módosítása, megújítása vagy felmondása során már nem lehet csupán tanácsadói szerepre korlátozni. Forrás: Munka törvénykönyve 276-284. paragrafus; 2011. évi XCIII. törvény az NGTT-ről
Sztrájkjog
A sztrájkot a 1989.VII. törvény a sztrájkról (a 2010. évi CLXXVIII. törvénnyel módosítva). 1-4 cikk) szabályozza. A módosított (2010. évi CLXXVIII. törvény) szerint Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél lényeges az elégséges szolgáltatás megléte.
Tilos a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél. Az állami hivatalok dolgozói csak akkor sztrájkolhatnak, ha a kormány és a szakszervezetek megállapodnak a speciális szabályokat és körülményeket illetően. Ugyanakkor a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak nincs sztrájkjoga.
(www.eurofound.europa.eu/eiro/2012/02/articles/hu1202051i.htm)
Szakszervezetek érintő jogszabályok
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)
- Magyarország Alaptörvénye, 2011 / The Constitution of Hungary, 2011
- 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről / The Criminal Code 1978
- 2010. évi CLXXVIII. Törvény / Strike Law of 1989.VII. (amended in 2010)
Kapcsolódó témák
Szexuális Zaklatás Anyaság és Munkavégzés Munka és Kereset Kényszermunka MinimálbérekSzakszervezetbe történő belépés szabadsága
Az Alaptörvény VIII cikke szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni, s ez magába foglalja a szakszervezeteket és más képviseleti szervezeteket is. Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
A szakszervezetek működését a Munka törvénykönyve szabályozza. A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására (2012. Munka Törvénykönyve 231. paragrafus)
A Munka törvénykönyve azt is előírja, hogy „Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. "
(Munka Törvénykönyve 271.3 paragrafus).
Kollektív alkuhoz való jog
A kollektív alkuhoz való jogot Magyarország Alaptörvénye garantálja: „Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát”(XVII cikk). A kollektív alkut a Munka Törvénykönyvének 276. paragrafusa szabályozza. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri i) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, ii) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. 2012-től a minimálbérrel kapcsolatos konzultáció nem a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hatáskörébe tartozik, hanem a Versenyszféra Konzultációs Fóruma, VKF hatáskörébe. A VKF-ben képviselteti magát a kormányzati oldal, a munkavállalói oldal (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája - LIGA Szakszervezetek, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége –MSZOSZ, and Munkástanácsok Országos Szövetsége) és a munkáltatói oldal (Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége -ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége - MGYOSZ, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége -VOSZ). E fórum keretében a szociális partnerek konzultálhatnak és megállapodást is köthetnek olyan témákban, mint a foglalkoztatáspolitika, munkajogi reformok, a magánszektor jövedelmi kérdései (minimálbér, garantált bérminimum, béremelésre vonatkozó javaslatok, stb.). A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) a 2011. évi XCIII. törvény keretében hozták létre. Az NGTT a kormányzattól és a parlamenttől független, konzultációs és javaslattevő szervezet. 32 tagja van, akik a hazai civil oldalt képviselik, beleértve a gazdaságot (munkavállalói szervezetek és kamarák)d, a dolgozók és az NGO-k szervezeteit (országos szinten aktív NGO-k), a tudomány, a művészet és az egyház képviselőit. Az NGTT tagjait négy évre választják. A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését; javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására; megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket; véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről; részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt. Az AB 22/2023. (X. 4.) számú határozatában a Bíróság hatályon kívül helyezte a Munka Törvénykönyve 276. § (8) bekezdésének azon rendelkezését, amely egyébként a kollektív szerződés megkötése után vált reprezentatívvá vált szakszervezet szerepét pusztán tanácsadói szerepre korlátozta volna. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jogosult reprezentatív szakszervezetet a kollektív szerződés módosítása, megújítása vagy felmondása során már nem lehet csupán tanácsadói szerepre korlátozni. Forrás: Munka törvénykönyve 276-284. paragrafus; 2011. évi XCIII. törvény az NGTT-ről
Sztrájkjog
A sztrájkot a 1989.VII. törvény a sztrájkról (a 2010. évi CLXXVIII. törvénnyel módosítva). 1-4 cikk) szabályozza. A módosított (2010. évi CLXXVIII. törvény) szerint Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél lényeges az elégséges szolgáltatás megléte.
Tilos a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél. Az állami hivatalok dolgozói csak akkor sztrájkolhatnak, ha a kormány és a szakszervezetek megállapodnak a speciális szabályokat és körülményeket illetően. Ugyanakkor a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak nincs sztrájkjoga.
(www.eurofound.europa.eu/eiro/2012/02/articles/hu1202051i.htm)
Szakszervezetek érintő jogszabályok
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)
- Magyarország Alaptörvénye, 2011 / The Constitution of Hungary, 2011
- 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről / The Criminal Code 1978
- 2010. évi CLXXVIII. Törvény / Strike Law of 1989.VII. (amended in 2010)
