Családi Felelősségvállalás
Apasági pótszabadság
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadságot a kormány a központi költségvetésből finanszírozza és nem a munkaadó. A 2013-as CIII törvény szerint az apasági pótszabadság akkor is jár, ha a dolgozó még nem töltött el egy teljes évet az adott munkahelyen. A 351/2014 (XII.29.) kormányrendelet az apáknak kiegészítő szabadságot biztosít a közszektorban és a honvédségnél a gyermek születési bizonyítványának kiállítását követően. Gyermek születése vagy örökbefogadása esetén az apa tíz munkanap apasági szabadságra jogosult, amelyet legkésőbb a születést vagy az örökbefogadás véglegesítését követő második hónap végén vehet igénybe. Ez egy fizetett szabadság, és az apa belátása szerint legfeljebb két részben vehető igénybe. Ezenkívül a munkavállaló jogosult apasági szabadságra a gyermek halvaszületése vagy halála esetén. Apasági szabadsága alatt adott értesítéssel a munkáltató nem mondhat fel a munkavállalónak. Az apák 10 munkanapos apasági szabadságra jogosultak. A szabadságot a munkavállaló kérésére legkésőbb a gyermek születését követő negyedik hónap végéig, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadási határozat jogerőre emelkedését követően kell megadni. A szabadság legfeljebb két részletben vehető igénybe. A munkavállaló az első öt munkanapra 100%-os távolléti díjat, a hatodik naptól kezdve pedig 40%-os távolléti díjat kap. Ezen felül a legalább egyéves szolgálati idővel rendelkező munkavállaló 44 munkanapos szülői szabadságra jogosult, amíg a gyermek el nem éri a hároméves kort. Forrás: A 2012. évi Munka Törvénykönyvének 65. §-a, 118. § (4) bekezdése és 146. § (4) bekezdése, 2022. évi módosítás; a 351/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet; az 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet.
Szülői szabadság
- I. törvény a munka törvénykönyvéről rendelkezik a szülői szabadságról. A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Továbbá, a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.
Az örökbefogadó szülők a gyermek elhelyezésének kezdetétől számítva három év, illetve, ha a gyermek három évesnél idősebb, hat hónap fizetés nélküli szabadságra jogosultak.
Módosították a Munka Törvénykönyvének 55. cikkét, amely lehetővé teszi az örökbefogadó szülők számára szabadság kivételét. Legfeljebb 10 nap szabadság kivételére jogosultak. A szülők ezeket a napokat az örökbefogadást intéző szervezet által kiállított igazolástól számított 90 napon belül vehetik igénybe.
A munkavállalónak negyvennégy munkanap szülői szabadságra jogosult, amíg gyermeke el nem éri a három éves korát. A szülői szabadság igénybevételének jogosultsági kritériuma legalább egy év folyamatos munkaviszony.
A munkáltató nem halaszthatja el a szabadság kezdési dátumát, és nem szakíthatja meg a már megkezdett szabadságot. A munkáltató nem szakíthatja meg a már megkezdett szülői szabadságot.
A 16 év alatti gyermekkel rendelkező munkavállalók további éves szabadságra is jogosultak: egy gyermek esetén 2 munkanapra, két gyermek esetén 4 munkanapra, három vagy több gyermek esetén összesen 7 munkanapra. Ez a jogosultság minden fogyatékossággal élő gyermek után 2 munkanappal növekszik. A gyermek életkora a születés évétől számítva a 16. életév betöltéséig számítandó.
Forrás: A 2012. évi Munka Törvénykönyvének 118., 128. és 130. §-a; a 2023-ban módosított 2012. évi Munka Törvénykönyvének 118/A., 123. és 146. §-a.
Rugalmas munkavégzés lehetősége a kisgyermekes szülőknek és más családi kötelzettséggel bíróknak
Nincs specifikus rendelkezés a kisgyermeket nevelők rugalmas munkavégzését illetően, azonban a Munka törvénykönyve lehetővé teszi a „kötetlen munkavégzést” bizonyos esetekben. A vezető munkarendje kötetlen. Távmunkában dolgozók, munkát megosztók munkarendje kötetlen.
2014 január elsejétől a kötetlen munkavégzés meghatározása módosul. Ettől az időponttól kezdve csak az minősül kötetlen munkavégzésnek, amikor a munkaadó írásban felhatalmazza a dolgozót, hogy teljes mértékben önállóan oszthatja be a munkavégzésének idejét. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.
A Munka Törvénykönyve 61. cikke (3) bekezdésének 2020. január 1-jétől alkalmazandó módosításával összhangban a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a gyermek(ek) hatéves koráig kiterjesztette. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.".
A munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkaszerződést részmunkaidőssé módosítani úgy, hogy egyenértékű legyen a teljes munkaidős munkanap felével addih, míg a gyermek el nem éri a négyéves kort. Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetében ez a rendelkezés addig terjed ki, míg a gyermek el nem éri a hatéves kort.
Amíg a munkavállaló gyermeke nem éri el a nyolcéves kort, vagy gondozást nyújtó munkavállaló esetében (a munkaviszony első hat hónapjának kivételével) a következő kiigazítások történhetnek a munkavégzés helyére vonatkozóan:
- a munkavégzés helyének megváltoztatása,
- a munkarend módosítása,
- távfoglalkoztatás vagy
- részmunkaidős foglalkoztatás.
A munkavállalónak írásban kell indokolnia a kérelmet, és fel kell tüntetnie a szerződésmódosítás preferált dátumát.
Forrás: A 2022-ben módosított, 2012. évi Munka Törvénykönyve 61., 96., 197., 199., 209. §-ai
Különleges okokból történő szabadság
A Munka Törvénykönyve számos olyan helyzetet határoz meg, amelyekben a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ezek közé tartozik az ideiglenes munkaképtelenség, a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos orvosi kezelés, a kötelező orvosi vizsgálatok, a véradás, a szoptatás ideje, közeli hozzátartozó halála, alapfokú oktatásban vagy megállapodás szerinti képzésben való részvétel, önkéntes vagy intézményi tűzoltói szolgálat, bíróság vagy hatóság előtti megjelenés, örökbefogadással kapcsolatos megbeszélések, kényszerítő személyes vagy családi okok, valamint súlyosan beteg hozzátartozó vagy ugyanabban a háztartásban élő személy rövid távú ápolási szabadsága. Azok a munkavállalók, akiknek a választás vagy népszavazás napján a rendes vagy túlórás munkaideje meghaladja a nyolc órát, legfeljebb két óra szabadidőre jogosultak a szavazás céljából. Ez a szabadidő távolléti díjjal kerül kifizetésre. Biztonságosabb, ha nem kezeljük ezeket a távollétet egyformának. Néhányat a törvény ír elő, néhányat csak akkor fizetnek, ha más szabály nem vonatkozik rá, néhány pedig dokumentummal igazolandó, vagy attól függ, hogy a munkavállaló időben benyújtotta-e kérelmét. A munkavállalók jogosultak: két munkanapos családi szabadságra rokonuk (beleértve a házastársat vagy élettársat, gyermekeket, szülőket, nagyszülőket, testvéreket, valamint örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelőszülői családtagokat) halála esetén, tanulmányi szabadság folyamatos alapfokú oktatás vagy más képzési programokban való részvétel céljából, hétévente egy év szabadság kutatás, művészeti projektek vagy szakmai fejlődés céljából egyetemi és főiskolai docensek és professzorok számára, szabadság idejére fizetéssel. Önkéntes vagy intézményi tűzoltói tevékenység, esküdtszéki szolgálat, hatósági vagy bírósági kötelezettségek miatti távollét, Legfeljebb öt napos gondozási szabadság súlyosan beteg rokon ápolása céljából, Két óra szabadság választások vagy népszavazás esetén. A családi kötelezettségek miatti fizetés nélküli szabadság kölcsönös megegyezéssel vehető igénybe, amelyről a szabadság kezdete előtt 15 nappal értesíteni kell a munkáltatót.
Azok a munkavállalók, akiknek a választás/népszavazás napján a tervezett (normál vagy túlórás) munkaideje meghaladja a 8 órát, legfeljebb 2 órára fizetett szabadságra jogosultak, hogy részt vehessenek a parlamenti, európai parlamenti, helyi, nemzeti önkormányzati választásokon és országos/helyi népszavazásokon. Forrás: a 2012. évi Munka Törvénykönyv 55. §-a; a 2008. évi felsőoktatási törvény 85. §-a
A foglalkoztatás körülményeinek szabályozása
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)
Apasági pótszabadság
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadságot a kormány a központi költségvetésből finanszírozza és nem a munkaadó. A 2013-as CIII törvény szerint az apasági pótszabadság akkor is jár, ha a dolgozó még nem töltött el egy teljes évet az adott munkahelyen. A 351/2014 (XII.29.) kormányrendelet az apáknak kiegészítő szabadságot biztosít a közszektorban és a honvédségnél a gyermek születési bizonyítványának kiállítását követően. Gyermek születése vagy örökbefogadása esetén az apa tíz munkanap apasági szabadságra jogosult, amelyet legkésőbb a születést vagy az örökbefogadás véglegesítését követő második hónap végén vehet igénybe. Ez egy fizetett szabadság, és az apa belátása szerint legfeljebb két részben vehető igénybe. Ezenkívül a munkavállaló jogosult apasági szabadságra a gyermek halvaszületése vagy halála esetén. Apasági szabadsága alatt adott értesítéssel a munkáltató nem mondhat fel a munkavállalónak. Az apák 10 munkanapos apasági szabadságra jogosultak. A szabadságot a munkavállaló kérésére legkésőbb a gyermek születését követő negyedik hónap végéig, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadási határozat jogerőre emelkedését követően kell megadni. A szabadság legfeljebb két részletben vehető igénybe. A munkavállaló az első öt munkanapra 100%-os távolléti díjat, a hatodik naptól kezdve pedig 40%-os távolléti díjat kap. Ezen felül a legalább egyéves szolgálati idővel rendelkező munkavállaló 44 munkanapos szülői szabadságra jogosult, amíg a gyermek el nem éri a hároméves kort. Forrás: A 2012. évi Munka Törvénykönyvének 65. §-a, 118. § (4) bekezdése és 146. § (4) bekezdése, 2022. évi módosítás; a 351/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet; az 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet.
Szülői szabadság
- I. törvény a munka törvénykönyvéről rendelkezik a szülői szabadságról. A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Továbbá, a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.
Az örökbefogadó szülők a gyermek elhelyezésének kezdetétől számítva három év, illetve, ha a gyermek három évesnél idősebb, hat hónap fizetés nélküli szabadságra jogosultak.
Módosították a Munka Törvénykönyvének 55. cikkét, amely lehetővé teszi az örökbefogadó szülők számára szabadság kivételét. Legfeljebb 10 nap szabadság kivételére jogosultak. A szülők ezeket a napokat az örökbefogadást intéző szervezet által kiállított igazolástól számított 90 napon belül vehetik igénybe.
A munkavállalónak negyvennégy munkanap szülői szabadságra jogosult, amíg gyermeke el nem éri a három éves korát. A szülői szabadság igénybevételének jogosultsági kritériuma legalább egy év folyamatos munkaviszony.
A munkáltató nem halaszthatja el a szabadság kezdési dátumát, és nem szakíthatja meg a már megkezdett szabadságot. A munkáltató nem szakíthatja meg a már megkezdett szülői szabadságot.
A 16 év alatti gyermekkel rendelkező munkavállalók további éves szabadságra is jogosultak: egy gyermek esetén 2 munkanapra, két gyermek esetén 4 munkanapra, három vagy több gyermek esetén összesen 7 munkanapra. Ez a jogosultság minden fogyatékossággal élő gyermek után 2 munkanappal növekszik. A gyermek életkora a születés évétől számítva a 16. életév betöltéséig számítandó.
Forrás: A 2012. évi Munka Törvénykönyvének 118., 128. és 130. §-a; a 2023-ban módosított 2012. évi Munka Törvénykönyvének 118/A., 123. és 146. §-a.
Rugalmas munkavégzés lehetősége a kisgyermekes szülőknek és más családi kötelzettséggel bíróknak
Nincs specifikus rendelkezés a kisgyermeket nevelők rugalmas munkavégzését illetően, azonban a Munka törvénykönyve lehetővé teszi a „kötetlen munkavégzést” bizonyos esetekben. A vezető munkarendje kötetlen. Távmunkában dolgozók, munkát megosztók munkarendje kötetlen.
2014 január elsejétől a kötetlen munkavégzés meghatározása módosul. Ettől az időponttól kezdve csak az minősül kötetlen munkavégzésnek, amikor a munkaadó írásban felhatalmazza a dolgozót, hogy teljes mértékben önállóan oszthatja be a munkavégzésének idejét. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.
A Munka Törvénykönyve 61. cikke (3) bekezdésének 2020. január 1-jétől alkalmazandó módosításával összhangban a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a gyermek(ek) hatéves koráig kiterjesztette. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.".
A munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkaszerződést részmunkaidőssé módosítani úgy, hogy egyenértékű legyen a teljes munkaidős munkanap felével addih, míg a gyermek el nem éri a négyéves kort. Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetében ez a rendelkezés addig terjed ki, míg a gyermek el nem éri a hatéves kort.
Amíg a munkavállaló gyermeke nem éri el a nyolcéves kort, vagy gondozást nyújtó munkavállaló esetében (a munkaviszony első hat hónapjának kivételével) a következő kiigazítások történhetnek a munkavégzés helyére vonatkozóan:
- a munkavégzés helyének megváltoztatása,
- a munkarend módosítása,
- távfoglalkoztatás vagy
- részmunkaidős foglalkoztatás.
A munkavállalónak írásban kell indokolnia a kérelmet, és fel kell tüntetnie a szerződésmódosítás preferált dátumát.
Forrás: A 2022-ben módosított, 2012. évi Munka Törvénykönyve 61., 96., 197., 199., 209. §-ai
Különleges okokból történő szabadság
A Munka Törvénykönyve számos olyan helyzetet határoz meg, amelyekben a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ezek közé tartozik az ideiglenes munkaképtelenség, a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos orvosi kezelés, a kötelező orvosi vizsgálatok, a véradás, a szoptatás ideje, közeli hozzátartozó halála, alapfokú oktatásban vagy megállapodás szerinti képzésben való részvétel, önkéntes vagy intézményi tűzoltói szolgálat, bíróság vagy hatóság előtti megjelenés, örökbefogadással kapcsolatos megbeszélések, kényszerítő személyes vagy családi okok, valamint súlyosan beteg hozzátartozó vagy ugyanabban a háztartásban élő személy rövid távú ápolási szabadsága. Azok a munkavállalók, akiknek a választás vagy népszavazás napján a rendes vagy túlórás munkaideje meghaladja a nyolc órát, legfeljebb két óra szabadidőre jogosultak a szavazás céljából. Ez a szabadidő távolléti díjjal kerül kifizetésre. Biztonságosabb, ha nem kezeljük ezeket a távollétet egyformának. Néhányat a törvény ír elő, néhányat csak akkor fizetnek, ha más szabály nem vonatkozik rá, néhány pedig dokumentummal igazolandó, vagy attól függ, hogy a munkavállaló időben benyújtotta-e kérelmét. A munkavállalók jogosultak: két munkanapos családi szabadságra rokonuk (beleértve a házastársat vagy élettársat, gyermekeket, szülőket, nagyszülőket, testvéreket, valamint örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelőszülői családtagokat) halála esetén, tanulmányi szabadság folyamatos alapfokú oktatás vagy más képzési programokban való részvétel céljából, hétévente egy év szabadság kutatás, művészeti projektek vagy szakmai fejlődés céljából egyetemi és főiskolai docensek és professzorok számára, szabadság idejére fizetéssel. Önkéntes vagy intézményi tűzoltói tevékenység, esküdtszéki szolgálat, hatósági vagy bírósági kötelezettségek miatti távollét, Legfeljebb öt napos gondozási szabadság súlyosan beteg rokon ápolása céljából, Két óra szabadság választások vagy népszavazás esetén. A családi kötelezettségek miatti fizetés nélküli szabadság kölcsönös megegyezéssel vehető igénybe, amelyről a szabadság kezdete előtt 15 nappal értesíteni kell a munkáltatót.
Azok a munkavállalók, akiknek a választás/népszavazás napján a tervezett (normál vagy túlórás) munkaideje meghaladja a 8 órát, legfeljebb 2 órára fizetett szabadságra jogosultak, hogy részt vehessenek a parlamenti, európai parlamenti, helyi, nemzeti önkormányzati választásokon és országos/helyi népszavazásokon. Forrás: a 2012. évi Munka Törvénykönyv 55. §-a; a 2008. évi felsőoktatási törvény 85. §-a
A foglalkoztatás körülményeinek szabályozása
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)
