Egészség és Biztonság
Munkaadó felelőssége
Magyarország területén minden dolgozónak joga van az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeihez. A munkáltató köteles biztosítani az egészséges és biztonságos munkakörülméyeket, figyelembe véve a munkavállaló felelősségét is ebben. A munkavédelemi és foglalkozásegészségügyi szabályok alkalmazása a munkaadó felelőssége. A munkavállaló egészégi állapotát térítésmentesen vizsgálni kell az alkalmazás előtt és rendszeresen az alkalmazás során. A munkaadónak biztosítania kell, hogy a munkaidő beosztás megfeleljen a munkahelyi biztonság és egészség feltételeinek és a munka. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó szabályok jelentősen megváltoztak. A munkavédelmi törvény 49. szakasza értelmében az egészségügyi alkalmassági vizsgálat már nem minden munkakör esetében alapértelmezett szabály. Mostantól csak akkor kötelező, ha a jogszabály kifejezetten előírja, vagy ha a munkáltató úgy dönt, hogy megköveteli. Külön miniszteri rendeletek sorolják fel azokat a foglalkozásokat és ágazatokat, amelyekben a törvényes egészségügyi vizsgálat továbbra is kötelező. 2024. január 1-jétől a munkáltatóknak tisztázniuk kell azokat a baleseti körülményeket is, amelyek nem eredményeznek munkaképtelenséget. A belső eljárás és a dokumentáció részleteit a munkáltatónak kell meghatározni a végrehajtási szabályok figyelembevételével. Forrás: A 2012. évi Munka Törvénykönyvének 51. és 97. §-a; a munkavédelemről és egészségvédelemről szóló 1993. évi 93. számú törvény 1-2. §-a; a munkavédelemről és egészségvédelemről szóló 2023. évi 109. számú törvény 49. §-a
Ingyenes védelem
A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a munkáltatók megkövetelik a személyes védőeszközök alkalmazását. A munkaadóknak a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozniuk, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni.
A munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően a munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére, és szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztó rendszerekkel is el kell látni ezeket; a veszélyforrások ellen biztonsági berendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást (a továbbiakban: biztonsági berendezéseket) működőképes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítását.
(1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 42, 44, 47, 54 & 60-61 paragrafusok; 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről)
Képzés
A Munkavédelemről szóló törvény 55. paragrafusa szerint a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A képzési szabályok is rugalmasabbá váltak. A miniszteri rendeletben felsorolt tevékenységek és munkakörök esetében az 55. szakaszban előírt kezdeti és változással kapcsolatos munkavédelmi képzés teljesíthető általános képzési tanterv átadásával, ideértve azt is, ha az anyagot a munkáltató belső elektronikus hálózatán teszik elérhetővé. Forrás: a munkavédelmi törvényt módosító 2023. évi 70. törvény 16. §-a, (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 55 & 60 paragrafus)
Munkaügyi ellenőrzés
A munkaügyi ellenőrzést a 1996. évi LXXV törvény a munkaügyi ellenőrzésről és 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről szabályozza. A Kormány a 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletében a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására 2012. január 1-jei hatállyal munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságát, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét (munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség) jelölte ki. A Kormány továbbá munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervként a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságot jelölte ki. Az NMH jogállását tekintve központi hivatal, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el; a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság az NMH önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. A munkaügyi felügyelők felügyelik a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi és a munkaügyi törvényekben foglaltak megvalósulását. A munkaügyi felügyelők, továbbá, felelősek a munka törvénykönyve rendelkezéseinek betartásáért a szakszervezetek szervezését, a választott szakszervezeti tisztségviselők, az üzemi tanácstagok és munkavédelmi képviselők védelmét, valamint a munkaidő szabályainak betartását illetően. A veszélyes technológiák és a veszélyes munkaeszközök továbbra is rendszeres biztonsági felülvizsgálatnak ( ) vannak alávetve, és rendkívüli ellenőrzésekre van szükség súlyos incidens, baleset, természeti esemény, átalakítás vagy hosszú ideig tartó használaton kívüliség után. A használatot fel kell függeszteni, amíg a szükséges ellenőrzés be nem fejeződik. A III. veszélyességi osztályba tartozó, 1 000 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében a végrehajtási rendelet személyzeti szabályai mostantól előírják, hogy egy magasabb szintű, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavédelmi szakembert, valamint a küszöbérték feletti minden megkezdett 1 500 munkavállalói blokk után egy további középfokú szakembert kell alkalmazni. Forrás: (http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=123&set_lang=123http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=123&set_lang=123); a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. §-a
Munkahelyi egészség és biztonság szabályozása
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)
- 1996. évi LXXV törvény a munkaügyi ellenőrzésról / Act LXXV of 1996 on Labour Inspection
- 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről / Act No. 93 of 1993 concerning Occupational Safety and Health
- 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről / 10/2016. (IV.5) NGM Decree on the minimum level of safety and health requirements for working equipment and their use
Munkaadó felelőssége
Magyarország területén minden dolgozónak joga van az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeihez. A munkáltató köteles biztosítani az egészséges és biztonságos munkakörülméyeket, figyelembe véve a munkavállaló felelősségét is ebben. A munkavédelemi és foglalkozásegészségügyi szabályok alkalmazása a munkaadó felelőssége. A munkavállaló egészégi állapotát térítésmentesen vizsgálni kell az alkalmazás előtt és rendszeresen az alkalmazás során. A munkaadónak biztosítania kell, hogy a munkaidő beosztás megfeleljen a munkahelyi biztonság és egészség feltételeinek és a munka. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó szabályok jelentősen megváltoztak. A munkavédelmi törvény 49. szakasza értelmében az egészségügyi alkalmassági vizsgálat már nem minden munkakör esetében alapértelmezett szabály. Mostantól csak akkor kötelező, ha a jogszabály kifejezetten előírja, vagy ha a munkáltató úgy dönt, hogy megköveteli. Külön miniszteri rendeletek sorolják fel azokat a foglalkozásokat és ágazatokat, amelyekben a törvényes egészségügyi vizsgálat továbbra is kötelező. 2024. január 1-jétől a munkáltatóknak tisztázniuk kell azokat a baleseti körülményeket is, amelyek nem eredményeznek munkaképtelenséget. A belső eljárás és a dokumentáció részleteit a munkáltatónak kell meghatározni a végrehajtási szabályok figyelembevételével. Forrás: A 2012. évi Munka Törvénykönyvének 51. és 97. §-a; a munkavédelemről és egészségvédelemről szóló 1993. évi 93. számú törvény 1-2. §-a; a munkavédelemről és egészségvédelemről szóló 2023. évi 109. számú törvény 49. §-a
Ingyenes védelem
A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a munkáltatók megkövetelik a személyes védőeszközök alkalmazását. A munkaadóknak a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozniuk, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni.
A munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően a munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére, és szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztó rendszerekkel is el kell látni ezeket; a veszélyforrások ellen biztonsági berendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást (a továbbiakban: biztonsági berendezéseket) működőképes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítását.
(1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 42, 44, 47, 54 & 60-61 paragrafusok; 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről)
Képzés
A Munkavédelemről szóló törvény 55. paragrafusa szerint a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A képzési szabályok is rugalmasabbá váltak. A miniszteri rendeletben felsorolt tevékenységek és munkakörök esetében az 55. szakaszban előírt kezdeti és változással kapcsolatos munkavédelmi képzés teljesíthető általános képzési tanterv átadásával, ideértve azt is, ha az anyagot a munkáltató belső elektronikus hálózatán teszik elérhetővé. Forrás: a munkavédelmi törvényt módosító 2023. évi 70. törvény 16. §-a, (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 55 & 60 paragrafus)
Munkaügyi ellenőrzés
A munkaügyi ellenőrzést a 1996. évi LXXV törvény a munkaügyi ellenőrzésről és 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről szabályozza. A Kormány a 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletében a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására 2012. január 1-jei hatállyal munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságát, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét (munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség) jelölte ki. A Kormány továbbá munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervként a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságot jelölte ki. Az NMH jogállását tekintve központi hivatal, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el; a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság az NMH önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. A munkaügyi felügyelők felügyelik a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi és a munkaügyi törvényekben foglaltak megvalósulását. A munkaügyi felügyelők, továbbá, felelősek a munka törvénykönyve rendelkezéseinek betartásáért a szakszervezetek szervezését, a választott szakszervezeti tisztségviselők, az üzemi tanácstagok és munkavédelmi képviselők védelmét, valamint a munkaidő szabályainak betartását illetően. A veszélyes technológiák és a veszélyes munkaeszközök továbbra is rendszeres biztonsági felülvizsgálatnak ( ) vannak alávetve, és rendkívüli ellenőrzésekre van szükség súlyos incidens, baleset, természeti esemény, átalakítás vagy hosszú ideig tartó használaton kívüliség után. A használatot fel kell függeszteni, amíg a szükséges ellenőrzés be nem fejeződik. A III. veszélyességi osztályba tartozó, 1 000 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében a végrehajtási rendelet személyzeti szabályai mostantól előírják, hogy egy magasabb szintű, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavédelmi szakembert, valamint a küszöbérték feletti minden megkezdett 1 500 munkavállalói blokk után egy további középfokú szakembert kell alkalmazni. Forrás: (http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=123&set_lang=123http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=123&set_lang=123); a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. §-a
Munkahelyi egészség és biztonság szabályozása
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)
- 1996. évi LXXV törvény a munkaügyi ellenőrzésról / Act LXXV of 1996 on Labour Inspection
- 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről / Act No. 93 of 1993 concerning Occupational Safety and Health
- 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről / 10/2016. (IV.5) NGM Decree on the minimum level of safety and health requirements for working equipment and their use
