Kompenzáció és munkaidő
Rendkívüli munkaidő kompenzáció
A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), heti 40 óra.. A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára, heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató a dolgozó közeli rokona. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. Ekkor a dolgozó legfeljebb napi 12 órát és heti 48 órát dolgozhat (vagy készenléti pozícióban 24 órát és heti 72 órát). Az egyetlen feltétel az, hogy a munkaidőkeret tartama alatt ( 4 vagy 6 hónap bizonyos esetekben) a munkaidő hossza ne haladja meg a heti 40 órát. Ha egy dolgozó munkaidőkeret szerint dolgozik, akkor a munkaidőkeret kezdetét és végét írásban kell megkapnia. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A Munka Törvénykönyve 99. cikkének (3) bekezdésébe bevezetett legutóbbi módosítás a tervezett munkaidőre napi 24 óra és heti 72 óra felső határt vezetett be. Az új napi 24 órás és heti 72 órás felső határ nem általánosan alkalmazandó. Ez egy kivételes szabály a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalókra, például az ügyeleti jellegű munkakörökben, és csak abban az esetben, ha a felek írásbeli megállapodást kötöttek. Ezekben az esetekben a megállapodás lehetővé teheti a napi 24 órás és a heti 72 órás tervezett munkaidőt. A munkavállalónak kifejezett joga van a megállapodást a hónap végéig 15 napos felmondási idővel felmondani. Ha a munkáltató hat hónapnál hosszabb munkaidő-keretet alkalmaz, a munkavállaló hat hónap elteltével gyakorolhatja ezt a jogot. A Munka Törvénykönyve tiltja továbbá a munkavállaló hátrányos megkülönböztetését amiatt, hogy megtagadja a megállapodás megkötését, vagy azt később felmondja. A rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőn – a munkaidőkereten - túl végzett munkát jelenti, valamint az ügyeletet. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Általános érdek esetén a munkaadó kérheti a rendkívüli munkavégzést; valamint nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. A dolgozók legfeljebb évi 250 óra rendkívüli munkavégzésre kötelezhetőek. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha i) a munkaviszony évközben kezdődött, ii) határozott időre vagy iii részmunkaidőre jött létre. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. Ilyen bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja 15% bérpótlék jár. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni. A magyar Munka törvénykönyve 2018-as reformja a maximális túlóraszámot 250 óráról 400 órára emelte. Korábban ezt a felső határt kollektív szerződés keretében szintén lehetett emelni, 300 órára. Jelenleg a munkavállalók beleegyezésétől függően a túlóraszám felső határa 100 órával (mindösszesen 400 órányi túlórára) emelhető. Kollektív szerződés hiányában, a felek megállapodása alapján a maximális túlóraszám mértéke 100 órával (mindösszesen 400 órányi túlórára) emelhető. A módosítás egyúttal lehetővé teszi a cégek számára, hogy a túlóráknak a munkavállalók felé történő kifizetését legfeljebb három évig halassza. Korábban a túlórákat érintő kifizetéseket legfeljebb egy éven belül teljesíteni kellett. Forrás: 2024. évi 57. Törvény, (2012. Munka törvénykönyve 92, 97, 99, 107-109 & 143 paragrafusok)
Éjszakai munka kompenzáció
Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A veszélyes körülmények között végzett munka sem haladhatja meg a 8 órát. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, bérének 115%-át kapja, azaz a bérpótlék tizenöt százalék.
(2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 89, 113 & 142 paragrafus).
Kompenzációs szabadság / pihenőnap
Nincs kompenzációs pihenőnap arra az esetre, ha a dolgozó a heti pihenőnapján vagy ünnepnap végzi a munkát.
Hétvégén / Ünnepnap történő munkavégzés kompenzáció
Bérpótlék jár arra az esetre, ha a munkavégzés a heti pihenőnapra/vasárnapra és ünnepnapra esik. Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár a rendes munkabérén felül. Az ünnepnapon történő munkavégzés után a rendes béren túl 100% bérpótlék jár. A bérpótlék akkor is jár, ha az ünnepnap vasárnapra esik, vagy húsvét hétfőre, vagy pünkösdvasárnapra. A 2013-as CIII törvény szerint a dolgozó akkor is jogosult a bérpótlékra, ha vasárnap végzi a munkát, még akkor is, ha ezt rendkívüli munkavégzés keretében valósítja meg. Az új szabályozás szerint azok a dolgozók jogosultak az 50%-os vasárnapi bérpótlékra, akik kizárólag műszakban dolgoznak, készenlétben/ügyeletben, vagy a Kereskedelmi törvény szerint alkalmazásban a kereskedelemben dolgoznak. Ezek a dolgozók vasárnapi pótlékra is jogosultak, ha rendkívüli munkaórákat teljesítenek. Továbbá, azok a dolgozók is jogosultak a vasárnapi munkavégzés után bérpótlékra, akik vasárnap nem a rendes munkaidőkereten belül végzik a munkájukat. (2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2013. évi CIII törvénnyel módosítva 140. paragrafus) Ünnepnapokon elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállaló 100%-os bérkiegészítésre jogosult. Forrás: A 2012. évi Munka Törvénykönyvének 140. és 143. §-a
A kompenzációt szabályozása
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)
Rendkívüli munkaidő kompenzáció
A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), heti 40 óra.. A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára, heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató a dolgozó közeli rokona. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. Ekkor a dolgozó legfeljebb napi 12 órát és heti 48 órát dolgozhat (vagy készenléti pozícióban 24 órát és heti 72 órát). Az egyetlen feltétel az, hogy a munkaidőkeret tartama alatt ( 4 vagy 6 hónap bizonyos esetekben) a munkaidő hossza ne haladja meg a heti 40 órát. Ha egy dolgozó munkaidőkeret szerint dolgozik, akkor a munkaidőkeret kezdetét és végét írásban kell megkapnia. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A Munka Törvénykönyve 99. cikkének (3) bekezdésébe bevezetett legutóbbi módosítás a tervezett munkaidőre napi 24 óra és heti 72 óra felső határt vezetett be. Az új napi 24 órás és heti 72 órás felső határ nem általánosan alkalmazandó. Ez egy kivételes szabály a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalókra, például az ügyeleti jellegű munkakörökben, és csak abban az esetben, ha a felek írásbeli megállapodást kötöttek. Ezekben az esetekben a megállapodás lehetővé teheti a napi 24 órás és a heti 72 órás tervezett munkaidőt. A munkavállalónak kifejezett joga van a megállapodást a hónap végéig 15 napos felmondási idővel felmondani. Ha a munkáltató hat hónapnál hosszabb munkaidő-keretet alkalmaz, a munkavállaló hat hónap elteltével gyakorolhatja ezt a jogot. A Munka Törvénykönyve tiltja továbbá a munkavállaló hátrányos megkülönböztetését amiatt, hogy megtagadja a megállapodás megkötését, vagy azt később felmondja. A rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőn – a munkaidőkereten - túl végzett munkát jelenti, valamint az ügyeletet. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Általános érdek esetén a munkaadó kérheti a rendkívüli munkavégzést; valamint nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. A dolgozók legfeljebb évi 250 óra rendkívüli munkavégzésre kötelezhetőek. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha i) a munkaviszony évközben kezdődött, ii) határozott időre vagy iii részmunkaidőre jött létre. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. Ilyen bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja 15% bérpótlék jár. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni. A magyar Munka törvénykönyve 2018-as reformja a maximális túlóraszámot 250 óráról 400 órára emelte. Korábban ezt a felső határt kollektív szerződés keretében szintén lehetett emelni, 300 órára. Jelenleg a munkavállalók beleegyezésétől függően a túlóraszám felső határa 100 órával (mindösszesen 400 órányi túlórára) emelhető. Kollektív szerződés hiányában, a felek megállapodása alapján a maximális túlóraszám mértéke 100 órával (mindösszesen 400 órányi túlórára) emelhető. A módosítás egyúttal lehetővé teszi a cégek számára, hogy a túlóráknak a munkavállalók felé történő kifizetését legfeljebb három évig halassza. Korábban a túlórákat érintő kifizetéseket legfeljebb egy éven belül teljesíteni kellett. Forrás: 2024. évi 57. Törvény, (2012. Munka törvénykönyve 92, 97, 99, 107-109 & 143 paragrafusok)
Éjszakai munka kompenzáció
Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A veszélyes körülmények között végzett munka sem haladhatja meg a 8 órát. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, bérének 115%-át kapja, azaz a bérpótlék tizenöt százalék.
(2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 89, 113 & 142 paragrafus).
Kompenzációs szabadság / pihenőnap
Nincs kompenzációs pihenőnap arra az esetre, ha a dolgozó a heti pihenőnapján vagy ünnepnap végzi a munkát.
Hétvégén / Ünnepnap történő munkavégzés kompenzáció
Bérpótlék jár arra az esetre, ha a munkavégzés a heti pihenőnapra/vasárnapra és ünnepnapra esik. Vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár a rendes munkabérén felül. Az ünnepnapon történő munkavégzés után a rendes béren túl 100% bérpótlék jár. A bérpótlék akkor is jár, ha az ünnepnap vasárnapra esik, vagy húsvét hétfőre, vagy pünkösdvasárnapra. A 2013-as CIII törvény szerint a dolgozó akkor is jogosult a bérpótlékra, ha vasárnap végzi a munkát, még akkor is, ha ezt rendkívüli munkavégzés keretében valósítja meg. Az új szabályozás szerint azok a dolgozók jogosultak az 50%-os vasárnapi bérpótlékra, akik kizárólag műszakban dolgoznak, készenlétben/ügyeletben, vagy a Kereskedelmi törvény szerint alkalmazásban a kereskedelemben dolgoznak. Ezek a dolgozók vasárnapi pótlékra is jogosultak, ha rendkívüli munkaórákat teljesítenek. Továbbá, azok a dolgozók is jogosultak a vasárnapi munkavégzés után bérpótlékra, akik vasárnap nem a rendes munkaidőkereten belül végzik a munkájukat. (2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2013. évi CIII törvénnyel módosítva 140. paragrafus) Ünnepnapokon elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállaló 100%-os bérkiegészítésre jogosult. Forrás: A 2012. évi Munka Törvénykönyvének 140. és 143. §-a
A kompenzációt szabályozása
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)
