Betegség
Fizetett betegszabadság
A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A 15 nap betegszabadság során a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. 15 nap elteltével legfeljebb egyéves időtartamig az átlagos napi kereset 60%-a, de nem több, mint a bruttó minimálbér kétszeresének 60%-a , ha a dolgozó legalább két évnyi biztosítási idővel rendelkezik; 50%-a, ha 1-2 évig terjedő biztosítási időtartammal rendelkezik, vagy kórházi kezelésben részesül. Ha a biztosítás időtartam egy évnél kevesebb, arányosan csökken a táppénz. (1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 43-49 és 2012. Munka Törvénykönyve 126 & 146 paragrafus)
Orvosi ellátás
Egészségügyi ellátás jár a biztosított dolgozóknak és azoknak, akik egészségügyi biztosítással rendelkeznek. Az orvosi ellátás általában ingyenes. Ha az orvos nem írta fel az adott ellátást, vagy nem az állami kórházi ellátást veszik igénybe, vagy a páciens nem az állami ellátási rendszerben működő orvost választ, akkor fizetni kell az ellátásért. Léteznek a biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető szolgáltatások.
(1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 10-20. paragrafus és ISSA Country Profile)
Munkahelyi garancia
A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év. 2025 májusában az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a 2023. évi Munka Törvénykönyv azon rendelkezését, amely lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy az egészségügyi szempontból alkalmatlan munkavállalókat munkavégzés és fizetés nélkül tartsák, miközben kizárták őket a betegszabadság, a munkanélküli ellátás és az áthelyezés lehetőségéből. A Bíróság ezt alkotmányellenes „fordított diszkriminációnak” minősítette. A munkáltatók többé nem hagyhatják ilyen munkavállalókat „limbóban”: vagy megfelelő alternatív munkát kell ajánlaniuk, vagy a felmondási és végkielégítési szabályok betartásával jogszerűen fel kell mondaniuk a munkaviszonyukat. (2012. Munka Törvénykönyve 68§)
Munka és betegség szabályozása
- 1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól / Act No. 83 on Compulsory Health Insurance Benefits 1997
Fizetett betegszabadság
A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A 15 nap betegszabadság során a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. 15 nap elteltével legfeljebb egyéves időtartamig az átlagos napi kereset 60%-a, de nem több, mint a bruttó minimálbér kétszeresének 60%-a , ha a dolgozó legalább két évnyi biztosítási idővel rendelkezik; 50%-a, ha 1-2 évig terjedő biztosítási időtartammal rendelkezik, vagy kórházi kezelésben részesül. Ha a biztosítás időtartam egy évnél kevesebb, arányosan csökken a táppénz. (1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 43-49 és 2012. Munka Törvénykönyve 126 & 146 paragrafus)
Orvosi ellátás
Egészségügyi ellátás jár a biztosított dolgozóknak és azoknak, akik egészségügyi biztosítással rendelkeznek. Az orvosi ellátás általában ingyenes. Ha az orvos nem írta fel az adott ellátást, vagy nem az állami kórházi ellátást veszik igénybe, vagy a páciens nem az állami ellátási rendszerben működő orvost választ, akkor fizetni kell az ellátásért. Léteznek a biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető szolgáltatások.
(1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 10-20. paragrafus és ISSA Country Profile)
Munkahelyi garancia
A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év. 2025 májusában az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a 2023. évi Munka Törvénykönyv azon rendelkezését, amely lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy az egészségügyi szempontból alkalmatlan munkavállalókat munkavégzés és fizetés nélkül tartsák, miközben kizárták őket a betegszabadság, a munkanélküli ellátás és az áthelyezés lehetőségéből. A Bíróság ezt alkotmányellenes „fordított diszkriminációnak” minősítette. A munkáltatók többé nem hagyhatják ilyen munkavállalókat „limbóban”: vagy megfelelő alternatív munkát kell ajánlaniuk, vagy a felmondási és végkielégítési szabályok betartásával jogszerűen fel kell mondaniuk a munkaviszonyukat. (2012. Munka Törvénykönyve 68§)
Munka és betegség szabályozása
- 1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól / Act No. 83 on Compulsory Health Insurance Benefits 1997
