A MÁV Zrt.

határozatlan időtartamra szóló,

Kollektív Szerződése

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Kollektív Szerződés hatálya 1§

4.A Kollektív Szerződés időbeli hatálya határozatlan időtartamra szól.

A Kollektív Szerződés felépítése

2.§

1.A Kollektív Szerződés szerkezetileg elkülönítve tartalmazza

a)a Kollektív Szerződést megkötő felek közötti kapcsolatrendszer szabályait (a Kollektív Szerződés kötelmi része),

b)a MÁV Zrt. munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, gyakorlásuk és teljesítésük módját, valamint a rájuk vonatkozó eljárási rendet (a Kollektív Szerződés normatív része).

2.Az egyes telephelyek (munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységek) munkavállalóira vonatkozó eltérő szabályokat - a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint - a helyi függelékek tartalmazzák.

3.A helyi függelékek a Kollektív Szerződés részét képezik. Az azokban foglaltakat a Kollektív Szerződés rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és végrehajtani.

4.A Kollektív Szerződés mellékletei tartalmazzák az egyes rendelkezések végrehajtására vonatkozó - általában technikai jellegű - meghatározásokat, szabályokat.

1.sz. melléklet

2.sz. melléklet:

3.sz. melléklet:

4.sz. melléklet:

Az egyes egészségre ártalmas tevékenységet ellátó munkavállalókra vonatkozó külön szabályok.

A forgalmazási és raktározási veszteség normáiról.

A hátrányos jogkövetkezmények és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje A MÁV Zrt. Ruházati Szabályzata

A kereskedelmi szolgálatot ellátók jutalékrendszere A 46. § hatálya alá tartozó munkakörök felsorolása

Azon munkakörök felsorolása, amelyeket betöltő munkavállalók szokásosan a telephelyen kívül végzik a munkájukat A zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörök felsorolása Azon munkakörök és tevékenységek felsorolása, amelyeket ellátó munkavállalók gondatlan károkozásuk esetén 6 havi távolléti díjuk mértékéig marasztalhatóak

A 40.§ 3. pontjának hatálya alá tartozó állomások és munkakörök felsorolása

Azon munkakörök felsorolása, amelyek esetében 66 munkanap kiküldetés rendelhető el

A 47.§ 2. pontja szerinti 40% mértékű műszakpótlékra jogosító szolgálati helyek felsorolása2

A Vasúti Érdekegyeztető Tanács Ügyrendje3

A Kollektív Szerződés megkötése és módosítása

3.§

1.A Kollektív Szerződést egyrészről: a munkáltató nevében a munkáltató vezérigazgatói feladatokat ellátó, az Mt. 208.§ (1) bekezdés szerinti vezetője, másrészről: a munkavállalók nevében az érdekképviseletüket ellátó szervezetek - szakszervezetek - kötik meg, figyelemmel az Mt. 276.§-ában foglaltakra.

A Kollektív Szerződés alkalmazása során képviselettel rendelkezőnek az Mt. 270.§ (2) bekezdésének b) pontja szerint azt a szakszervezetet kell tekinteni, amely alapszabálya szerint a MÁV Zrt-nél képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.

2.Ha a szakszervezetek Kollektív Szerződéssel kapcsolatos álláspontjai egymástól eltérnek - közös álláspontjuk kialakítása érdekében -, a munkáltató felkérésére egyeztetést folytathatnak le.

3.A Kollektív Szerződés módosítására vonatkozó javaslatát a javaslattevő köteles valamennyi fél tudomására hozni. A módosító javaslattal kapcsolatos tárgyalást a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül meg kell kezdeni.

A Kollektív Szerződés módosítására egyebekben az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

5.sz. melléklet:

6.sz. melléklet:

7.sz. melléklet:

8.sz. melléklet:

9.sz. melléklet:

10.sz. melléklet:

11.sz. melléklet:

12.sz. melléklet:

13.sz. melléklet:

Kollektív Szerződés felmondása

4.§

A Kollektív Szerződés felmondásának jogát négy hónapos felmondási idő közbeiktatásával lehet gyakorolni úgy, hogy a felmondási idő a felmondás jogát gyakorló fél által az új kollektív szerződésre vonatkozó javaslata átadásának időpontjától kezdődik.

A Kollektív Szerződés függelékei

5.§

1.A helyi függeléket a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetője, a

munkavállalók nevében a kollektív szerződést megkötő szakszervezetek helyi szervezete(i) köti(k) meg.

A munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységekre és ezek munkavállalóira vonatkozó, a Kollektív Szerződésben külön nem szabályozott kérdéseket - az e §-ban foglaltakat is figyelembe véve - a helyi függelékek tartalmazzák.

A munkáltató a helyi függelék megkötésére jogosult szervezeti egységek felsorolását a munkáltatói jogkör gyakorlását szabályozó utasításban teszi közzé.4

2.A helyi függelékek a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket

a)a Kollektív Szerződés felhatalmazása alapján szabályozzák, illetőleg

b)a helyi viszonyokra tekintettel, - a Kollektív Szerződés tiltó rendelkezésének hiányában - egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekről is rendelkezhetnek.

A helyi függelékek a Kollektív Szerződéstől csak akkor térhetnek el, ha az eltérésre a KSZ kifejezett felhatalmazást ad, vagy ha az eltérés a munkavállalókra kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, és ezt az eltérést a b) pontban meghatározott valamely tiltó rendelkezés nem zárja ki.

3.A helyi függelék azon rendelkezése, amely a Kollektív Szerződés vagy valamely jogszabály rendelkezésébe ütközik, - figyelembe véve a 2. pontban foglaltakat is - érvénytelen (semmis). A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

A Kollektív Szerződés közzététele és az abban foglaltak megismertetése

a munkavállalókkal

6.§

1.A munkáltató köteles a Kollektív Szerződést és annak az adott szervezeti egységre kiterjedő hatályú helyi függelékét a munkavégzési helyeken kifüggeszteni vagy olyan módon elhelyezni, hogy ahhoz a munkavállaló akadályoztatás nélkül munkaidejében hozzájuthasson.

2.A munkáltató köteles ellátni a Kollektív Szerződés, a helyi függelékek egy-egy példányaival azt a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása, valamint az üzemi tanács tagjait és a szakszervezet munkahelyi tisztségviselőit.

3.A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a Kollektív Szerződést a munkavállalók megismerjék. Ez megvalósulhat a munkaidőben történő tájékoztatással vagy egyéb, a szolgálati hely és a munkavállalók szempontjából legmegfelelőbb eszközökkel és módon (például a kötelező oktatásokon).

4.A munkáltató kötelezettséget vállal a Kollektív Szerződésnek a MÁV Zrt. Értesítőjében és az intraneten, valamint az interneten való közzétételére.

II. RÉSZ

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS KÖTELMI RÉSZE

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATRENDSZER

A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat alapelvei

7.§

A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat valamennyi formájában és minden szintjén - az

alábbi alapelveknek kell érvényesülni.

a)A felek egymás jogát és jogos érdekét tiszteletben tartják.

b)A felek tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely a másik felet megillető jog érvényesülését kizárná vagy akadályozná, illetőleg alkalmas lehet arra, hogy a másik fél jó hírnevét hátrányosan befolyásolja.

c)A felek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

d)A kötelezettséggel terhelt fél köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a másik fél jogosultságához időben hozzájuthasson, illetőleg jogát időben és szerződésszerűen gyakorolhassa.

e)A felek közötti kapcsolat rendszeres és folyamatos.

8.§

1.A munkáltató - a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint - elismeri, elősegíti és támogatja a képviselettel rendelkező szakszervezeteket, valamint érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket.

9.§

1.Helyiséghasználat

a)A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - a munkáltatóval kötött írásbeli megállapodás szerint - jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használja. A helyiségek használata - munkaidőben, és munkaidőn kívül is - térítésmentes. A munkáltató helyiségeinek használatához kapcsoltan biztosított irodabútorok, valamint üzemi telefonok használata ugyancsak térítésmentes.

Azoknak az ingatlanoknak a felsorolását, amelyekre a helyiség használat kiterjed, a használat terjedelmét (mértékét), konkrét formáját, és feltételeit helyi szinten a helyi megállapodások (a KSZ helyi függelék kötésére feljogosított felek) határozzák meg.

b)A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetett időpontban - a használt dolgokat és eszközöket évente egy alkalommal ellenőrizheti. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A szakszervezet a dolgokban keletkezett károkért a polgári jog szabályai szerint felel. A használat megszűnése esetén a szakszervezet köteles a dolgot rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni, vagy az ennek érdekében felmerült költséget megtéríteni.

2.Telefonhasználat

a)Üzemi telefonhasználat

A munkáltató a vasútüzemi telefon használatát az 1. pontban meghatározott irodahelyiségek használatához kapcsoltan, térítésmentesen biztosítja a szakszervezetek részére.

b)Egyéb telefonhasználat

A munkáltató által biztosított egyéb önálló telefonvonal használatáért a szakszervezet a telefonszolgáltató által kiszámlázott díjat köteles megtéríteni.

c)Internet hozzáférés

A munkáltató a vasútüzemi telefonvonalakon - ahol a technikai feltételek biztosítottak - térítésmentesen engedélyezi az Internet hozzáférést. Ez esetben a szakszervezet csak az Internet szolgáltatóval kötött megállapodás alapján kiszámlázott díjat köteles megtéríteni.

A fenti díjak bizonyítható meg nem fizetése esetén a munkáltató a használatot - előzetes felszólítást követő 30 nap elteltével - a díjak megtérítéséig megvonja.

3.A vonalposta használata

A szakszervezet korlátozás nélkül jogosult a vonalposta használatára addig, amíg ez a szolgáltatás a MÁV Zrt-nél létezik. A vonalpostai küldeményeket csak lezárt zsákban, csomagban, egységborítékban vagy borítékban lehet elhelyezni és továbbítani. A MÁV Zrt. csak e küldemények utasításszerű továbbításáért felel, annak tartalmát nem vizsgálhatja, azért a szakszervezetek tartoznak felelősséggel.

Tájékoztatási kötelezettség 11§

A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az üzemi tanácsnak az Mt. 264.§ és 265.§-ai alapján véleményezésre átadott, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések és szabályzatok tervezetét egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezeteknek.

1.Az Mt. 274.§ (2) bekezdésében megjelölt „január elsejei taglétszám” megállapítása a

Munkáltatónál elsősorban a tárgyévet megelőző év utolsó hónapjára járó munkabére vonatkozásában tagdíjlevonásimegbízássalrendelkezőmunkavállalók számának

alapulvételével történik.

Ettől eltérő módon a taglétszám csak akkor tekinthető hitelesen igazoltnak és a munkáltató által elfogadhatónak, ha annak megállapítására az érintett szakszervezet és a munkáltató által kölcsönösen elfogadott egyeztető eljárásban, vagy bírósági (akár peres, akár nem peres) eljárásban került sor.6

2.A szakszervezet a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve -

a)az egybefüggő, legalább 15 napot elérő igénybevétel esetén legalább 15 nappal,

b)az a) pontban meghatározott időtartamot el nem érő igénybevétel esetén legalább 8 nappal

korábban köteles bejelenteni a munkaidő-kedvezményt igénybe vevő munkavállalót létszámban tartó szolgálati hely vezetőjének.

3.Az 27. b) pontban foglaltaktól eltérően - az előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetben, így különösen - ha az igénybevételt

a)a munkáltatóval való tárgyalás,

b)az Mt. 272. § (7) bek. szerinti képviselet,

c)munkaviszonyra vonatkozó szabályban rögzített valamely jogvesztő határidő megtartása,

d)a szakszervezet központi döntéshozó szerve (pl. Országos Választmány, Elnökség, Küldöttközgyűlés stb.) rendkívüli ülésének összehívása

teszi szükségessé - a bejelentés az igénybevételt megelőzően legalább 1 nappal korábban is közölhető.

Az előzőek szerinti körülményeket a szakszervezet köteles a bejelentésben feltüntetni.

13.§

hatályon kívül helyezve

1.A munkáltatónál elsősorban a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok és érdekegyeztetés szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) működik.

2.A VET feladata, hogy a munkáltató és a MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező, kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre.

A VÉT keretében történik a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása.

3.A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésre jogosult szakszervezetek.

A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül - tanácskozási joggal - jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek.

Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről.

4.A VÉT rendes ülésére - eltérő megállapodás hiányában - legalább naptári negyedévente kerül sor.

Két rendes VÉT ülés között egy alkalommal rendkívüli VÉT ülés tartható, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza.

Az ülést a munkáltató köteles a kezdeményezés megérkezését követő 10 munkanapon belüli időpontra összehívni.

5.A VÉT működésének részletes szabályait - az e §-ban foglaltak figyelembevételével - ügyrendje határozza meg. A VÉT ügyrendjét a 13. számú melléklet tartalmazza.

6.Az 1. pontban foglaltaktól eltérően a VÉT csoportszintű érdekegyeztető fórumként - az egységes alapelvek meghatározása érdekében - működik, ha a munkáltató döntése alapján az egyeztetés tárgyköre a MÁV Zrt-t és a konszolidációs körébe bevont gazdasági társaságokat közösen érintő kérdés (ide értve különösen, de nem kizárólagosan a vasutas munkavállalók javadalmazását szabályozó bérmegállapodást), és ennek következtében az csoportszinten valamennyi munkavállalót közvetlenül érinti.

Ekkor a VÉT ülésén a VÉT tagjain kívül - tanácskozási joggal - jogosultak részt venni az érintett munkáltatóknál képviselettel rendelkező szakszervezetek is. 7

7.A munkáltatónak a munkáltatói jogkör gyakorlása alapján önálló szervezeti egységeinek szintjén, hasonló célból helyi érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre - eltérő megállapodás hiányában - az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

III. RÉSZ

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS NORMATÍV RÉSZE

A MÁV ZRT. MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK,

EZEK GYAKORLÁSÁNAK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND

1.FEJEZET

A MUNKAVISZONY

A munkaviszony létesítése

15.§

1.A munkaviszony létesítése során, egyenlő alkalmazási feltételek megléte esetén az alábbi személyeket kell, a feltüntetett sorrend figyelembevételével előnyben részesíteni:

a)a MÁV Zrt azon volt munkavállalóját, akinek ezen korábbi munkaviszonya az önhibáján kívül szűnt meg,

b)a MÁV Zrt munkavállalójának gyermekét és házas(élet)társát,

c)amennyiben azt kollektív erejű megállapodás előírja.

2.A MÁV Zrt-vel fennállt munkaviszony megszüntetését követő kettő éven belül nem alkalmazható ismételten az a személy, akinek munkaviszonya

a)a munkáltató részéről gyakorolt azonnali hatályú [Mt. 78.§] felmondás9 vagy

b)a munkavállalói jogellenesség (Mt. 84. §) következtében szűnt meg.

10 Az a) pontban foglaltak csak akkor alkalmazhatók, ha a munkáltatói azonnali hatályú felmondással szemben a munkavállaló bírósági jogvitát nem kezdeményezett, vagy a bíróság azt jogerős döntésében megalapozottnak találta.

A munkavégzés helye

16.§

1.A munkavégzés helyét, valamint a munkavégzés helyének állandó vagy változó jellegét a munkaszerződésben kell rögzíteni.

2.Változó munkahelyre történő alkalmazás esetén a foglalkoztatás területét vagy az egyes szolgálati helyeket pontosan meg kell határozni.

A munkaszerződés megkötésének helyét kell a telephelynek tekinteni, ha a munkaszerződés erre vonatkozóan nem rendelkezik. 11

3.A 7. számú melléklet határozza meg azokat a munkaköröket, amelyek betöltése során a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi.

A munkaviszonyra vonatkozó nyilatkozatok alakszerűsége

17.§

Az Mt-ben kötelezően előírt eseteken túlmenően írásba kell foglalni:

a)a további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony előzetes bejelentését,

b.) az átirányítás (1992. évi XXII. törvény 83/A §), a kirendelés [1992. évi XXII. törvény

106. § és 150. § (1) bek.] elrendelését,

c.) a helyettesítés [1992. évi XXII. törvény 83/A § (7) bek.] elrendelését,

d.) a munkavégzés alóli mentesülést, ha az a munkáltató engedélyén alapszik

[Mt. 55. § (1) bek. k12) pont],

e.) készenlét, ügyelet elrendelését [Mt. 110-112. §],

f.) rendkívüli munkavégzés elrendelését [Mt. 108. §],

g.) bármilyen jellegű szabadság kiadását és igénylését,

h.) kiküldetés (külszolgálat) elrendelését [1992. évi XXII. törvény 105. §],

i.) a munkaviszony megszűnésekor illetve megszűntetésekor a munkakör átadását-átvételét,

j.) a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről szóló értesítést [Mt. 46 § (1) bek. h)],

Munkaerőpiaci-szolgálat

18.§

1.A foglalkoztatási gondok megelőzésére, illetőleg azok hatásainak enyhítése továbbá a szervezeti intézkedések munkavállalókat érintő negatív hatásainak csökkentése érdekében a MÁV Zrt. belső munkaerő-piaci szolgálatot működtet.

2.A munkaerő-piaci szolgálat működtetése a humán szervezet13 hatáskörébe tartozik. A munkaerő-piaci szolgálat feladata a foglalkoztatási tervek ismeretében a műszaki fejlesztés, létszámkiváltó beruházás, technológiai fejlesztés és szervezeti korszerűsítés folytán felszabaduló munkaerő munkáltató szervezetén belüli foglalkoztatásának szervezése a meglévő lehetőségek kihasználásával.

3.A munkaerő-piaci szolgálat adatokat, információkat gyűjt és szolgáltat a munkáltatón belül keletkező munkaerő-igényekről és a létszámcsökkentésben érintett munkavállalókról, ezen információk alapján valósul meg a feleslegessé váló munkaerő átcsoportosítása a létszámhiányos munkakörökbe.

4.Ha a munkahelyét önhibáján kívül elvesztő, érintett munkavállaló a részére felajánlott munkakört elfogadja, nem tagadható meg a munkakört felkínáló szolgálati helyre való áthelyezése. A munkavállaló kifejezett kérelmére a szakmai átképzését a munkáltató köteles biztosítani.

5.Amennyiben a munkakörük megszűnésében érintett munkavállalók meglévő képesítésük alapján tovább nem foglalkoztathatók, azonban arra belső átképzéssel mód lenne, az ilyen átképzési igényeket a továbbfoglalkoztató szolgálati hely vezetője kezdeményezi a humán szervezet14 felé.

6.A munkaerő-piaci szolgálat a munkavállaló kérésére adatot szolgáltat azokról a betöltetlen és a következő hat hónapban előre láthatóan betölthetővé váló munkakörökről, melyek betöltésére a munkavállaló alkalmas lehet. Az erre vonatkozó kérelmet a munkavállalót létszámban tartó szervezeti egységnél kell előterjeszteni, az adatszolgáltatást a munkavállaló kérését követő 15 napon belül teljesíteni kell. 15

7.Azon munkavállaló számára, akinek a munkaviszonyának megszüntetésére a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor, a munkaerőpiaci szolgálat igénybevételét a munkáltató legkésőbb a felmondása közlésével egyidejűleg, kimutathatóan köteles lehetővé tenni.

A próbaidő hossza 3 hónap, amelynek kikötése minden munkakörben kötelező.

Ettől eltérően a munkakör betöltéséhez szükséges alapvizsgák megszerzése érdekében munkaviszonyt létesítő munkavállaló esetében a próbaidő 6 hónap, az alábbi alapvizsgákhoz kötött munkakörök vonatkozásában:

Forgalmi szolgálattevő: általános forgalmi Forgalmi szolgálattevő: önállósító forgalmi Kocsirendező Váltókezelő

Biztosítóberendezési forgalmi Erősáramú forgalmi

Általános szakmai ismeretek modul (karbantartó járművezető)

Kategória modul (karbantartó járművezető)

Infrastruktúra modul (karbantartó járművezető)

Összeférhetetlenség

20.§

1.Hozzátartozókat [Mt. 294.§ (1) bek. b) pontja] nem szabad - a munkáltató normatív utasításának eltérő rendelkezése hiányában - olyan munkakörben alkalmazni (foglalkoztatni), amelyekben egymással közvetlen alá- illetve fölérendeltségi, elszámolási, vagy ellenőrzési viszonyba kerülhetnek.

2.17Előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozik a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató - az alapító okiratban felsorolt -, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál

>létesített vezető tisztségviselői tisztség

>létesített felügyelő bizottsági tagság,

>a tulajdonszerzés (a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével),

>a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése is, továbbá

>a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaság alapítása.

3.A munkavállaló további munkaviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának bejelentési kötelezettségét, korlátozásait és ellenőrzésének módját a munkáltató utasításban szabályozza.

A munkáltatói felmondás korlátozása a munkáltató oldalán felmerülő okból közölni tervezett felmondással érintett munkavállaló esetében18

21.§

1.Az Mt. 66.§-ában foglaltakon túlmenően csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkáltató felmondással [Mt. 65.§] annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, aki

a)legalább 20 évi folyamatos (megszakítás nélküli) MÁV munkaviszonnyal rendelkezik,

c)egyedülállóként 16 éven aluli gyermeke eltartásáról gondoskodik,

d)a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe [Mt. 128. §.] A felmondási korlátozás a fizetés nélküli szabadság leteltét követő egy évig áll fenn.

2.A különösen indokolt esetre vonatkozóan az MK. 10. sz. állásfoglalásban foglaltak az irányadók.

A munkáltató oldalán felmerülő okból közölt felmondással érintett munkavállaló munkavégzés alóli kötelező felmentés ideje20

22.§

Ha a nyugdíjasnak [Mt. 294.§ (1) bekezdés g) pont] nem minősülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére a munkáltató oldalán felmerülő ok miatt felmondással [Mt. 65.§] kerül sor, akkor

>a felmondási idő legalább 60 nap, amelynek egészére mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól,

>ha azonban a felmondásra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül kerül sor, felmondási idő 90 nap, amelynek egészére mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól.21

1. A munkavállalót az Mt. 77. §-ában meghatározott végkielégítésen felül23

>legalább 10évi MÁV munkaviszonyesetén1havi,

>legalább 15évi MÁV munkaviszonyesetén2havi,

>legalább 20évi MÁV munkaviszonyesetén4havi,

>legalább 25évi MÁV munkaviszonyesetén6havi,

>legalább 30évi MÁV munkaviszonyesetén8havi

távolléti díjának megfelelő összegű külön végkielégítés is megilleti.

24.§

1.A Kollektív Szerződés, illetőleg más munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásában

a)munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, amely az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig terjed a megszakítások (pl.: osztott munkaidő alkalmazása esetén a munkamentes rész) és a munkaidőbe be nem számítható szünetek nélkül.

b)munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő („kötelező óra”): az alkalmazott munkaidőkeretben az általános munkarend szerinti munkanapok - ide nem értve az általános munkarend szerint munkanapra eső munkaszüneti napot - száma és a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékének szorzata által meghatározott munkaidő-mennyiség.

c)munkaidő-beosztás: a munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő („kötelező óra”): felosztása munkanapokra, valamint az egyes munkanapokon a munkakezdési, a munka-befejezési időpontok, valamint a munkavégzés időtartamának meghatározása. A munkaidő-beosztás körébe tartozik az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottak pihenőnapjának (pihenőidejének) meghatározása is.

d)25

e)éjszakai szolgálatnak minősül, ha a munkavállaló számára elrendelt munkavégzés időtartamából legalább három óra éjszakára (a 22 és 06 óra közötti) időtartamra esik.

h)nyújtott műszakos munkarend esetében a munkavállalók bármely naptári napon, egymást nem váltva úgy végzik munkájukat, hogy a munkakezdési és munka befejezési időpontok eltérnek az általános munkarendűekétől és a napi beosztás szerinti munkaidejük is hosszabb a napi teljes munkaidő mértékétől. E munkarend további jellemzője, hogy a pihenőnapok kiadási rendje is eltér az általános munkarendűekétől.

i)többműszakos munkarendű az a munkahely, illetőleg munkakör, ahol a napi üzemelési (szolgálati) idő meghaladja a napi teljes munkaidőt, és ezért a munkavállalók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységüket,

ezen belül:

ia)kétműszakos a munkarend, ha munkavállalók egy munkanapon belül egymást egy alkalommal

váltva végzik azonos tevékenységüket,

ib)három műszakos a munkarend, ha munkavállalók egy munkanapon belül egymást két

alkalommal váltva végzik azonos tevékenységüket.

j) megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben végzett munka a megszakítás nélkül (éjjel- nappal, szünnap nélkül) üzemelő szolgálati helyen munkában töltött idő, amennyiben a munkavállaló műszakbeosztása rendszeresen változik és részére bármely naptári napon előírható munkavégzési kötelezettség, ha a munkavégzés megfelel az Mt. 90.§ a) pontjában foglalt feltételeknek,

ezen belül:

ja)„négybrigádos” a munkarend, ha az azonos tevékenységet végző legalább négy munkavállalót rendszerint 12 órás szolgálatot követően átlagosan 24 óra pihenőidő, majd az újabb rendszerint 12 órás szolgálatot követően pedig rendszerint 48 órás pihenőidő illeti meg.

jb)„12/24-es” a munkarend, ha az azonos tevékenységet végző legalább három munkavállalót rendszerint 12 órás szolgálatot követően mindig rendszerint 24 óra pihenőidő illeti meg.

jc)„24-órás” a munkarend, ha az azonos tevékenységet végző, készenléti jellegű munkakörű munkavállalók 24 órás szolgálatonként váltják egymást.

k)

26

l)munkarend-szabály a munkáltató a 27.§-ban foglaltak szerint meghozott döntése alapján alkalmazott munkarendet leíró és annak lényeges jellemzőit meghatározó adatsor, amely tartalmazza a munkaidő-beosztás fontosabb jellemzőit (így különösen: a munkaidő-beosztás fajtáját, a munkaidő kezdetét és végét stb.)

m)a munkaidő-beosztás fajtája lehet:

•egyenlő (valamennyi munkanapon azonos a beosztás szerint teljesítendő munkaidő)

•egyenlőtlen (a munkafeladatok függvényében az egyes munkanapokra (szolgálatokra) a

beosztás szerint teljesítendő munkaidő mennyisége, az alkalmazott munkarend keretein belül eltérő lehet)

•kötetlen (az Mt. 96.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint)

•rugalmas (a munkaidő beosztását és felhasználását a munkaidő felét el nem érő részben a

munkavállaló, egyebekben a munkáltató határozza meg)

•osztott munkaidő (a napi munkaidőt (szolgálatot) kettő részletben kell teljesíteni a helyi

függelék vagy a felek megállapodása szerint)

2. 27

3.Ahol a Kollektív Szerződés valamely rendelkezése az 1992. évi XXII. törvényre hivatkozik illetve annak szabályát jelöli meg jogalapként, ott ebben az esetben e törvény 2012. december 31. napján hatályban lévő szövegét kell 2013. január 01. napjától is változatlanul alkalmazni.28

4.Az egy órára járó alapbér meghatározásakor a havi besorolási bért osztani kell a havi munkaidőkeretre irányadó és az Mt. 93.§ (2) bekezdése szerint meghatározott munkaidő¬mennyiség óraszámával. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hosszabb teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében is.29

A munkaidő mértéke

25.§

1.Az egészségre különösen ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munka esetén az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható idő - ha jogszabály ennél kisebb mértéket nem határoz meg - a napi (szolgálatonkénti) 6 órát nem haladhatja meg. Erre vonatkozóan az 1. sz. mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni.

2.Munkaszerződésben meg lehet állapodni arra vonatkozóan, hogy a munkáltató csak a teljes munkaidő egy részére alkalmazza a munkavállalót. (részmunkaidő).

3.30A MÁV Zrt-nél - eltérően az Mt. 91.§ a) pontjában foglaltaktól - az a munkakör minősül készenléti jellegűnek, amelynek ellátása során, hosszabb időszak alapulvételével a munkavállaló a munkaköri feladatok jellegére tekintettel a rendes munkaidő legalább egyötödében munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Ezen munkakörök a helyi függelékben állapíthatók meg.

A MÁV Zrt-nél az Mt. 91.§ b) pontjában foglaltak alapján kizárólag az alábbi munkaköröket minősítheti helyi függelék készenléti jellegűnek:

-fegyveres biztonsági őr, 31

-fegyveres biztonsági őrparancsnok

-fegyveres biztonsági őrségparancsnok-helyettes

-felvezető (őrparancsnok-helyettes) 32

-személyzetirányító I.,

-személyzetirányító II.

Munkaidőkeretek33

26.§

27.§

1.A MÁV Zrt-nél „műszakos” (2. pont) és „nem műszakos” (3. pont) munkarendek alkalmazhatóak.

2.Az alkalmazható „műszakos” munkarendek a következőek:

a)nyújtott műszakos munkarend

b)többműszakos munkarend

ba)kétműszakos munkarend

bb)három műszakos munkarend

c)megszakítás nélküli (fordulós) munkarend

ca)négybrigádos munkarend

cb)12/24-es munkarend

cc)24-órás munkarend

3.Az alkalmazható „nem műszakos” munkarendek a következőek:

a)általános munkarend

b)vezényelt munkarend

c)

35

4.Az adott szolgálati helyen alkalmazható, az üzemidőhöz, a technológiához, és az azokból következő munkafeladatokhoz igazodó munkarendet és ezt leíró munkarendszabályt a munkáltató - az üzemi tanács (megbízott) véleményének Mt. 264.§-a szerinti kikérését követően - jogosult meghatározni

a)munkakörök szerinti csoportosításban

b)az adott munkakörön belül más, egyértelműen meghatározott csoportosításban, vagy

c)az adott munkakörre (illetve munkakörön belüli csoportra) irányadó több munkarend alkalmazásának lehetőségével, de ekkor - ide nem értve a 9. pontban írt esetet - a munkaidőkeret alatt csak egy munkarend alkalmazható.

5.A munkáltató a 4. pont szerinti véleményezésre történő megküldéssel egyidejűleg köteles a tervezetet tájékoztatás céljából írásban átadni a helyi függelék megkötésére jogosult szakszervezet(ek)nek.

6.A tervezet kapcsán a szakszervezetek 15 napon belül jogosultak konzultációt kezdeményezni, amelyet az érintett szakszervezet(ek) és a munkáltató központilag folytatnak le.

Konzultáció kezdeményezése esetén a tervezett változtatást csak a konzultáció megállapodással történő lezárását vagy a konzultációra jogszabály által előírt minimális időtartam leteltét követően jogosult a munkáltató bevezetni. A bevezetett munkarendet valamint ehhez kapcsolódóan a munkaidő kezdetének és végének meghatározását a munkáltató köteles átadni az üzemi tanácsnak, valamint a helyi függeléket megkötő szakszervezeteknek.

7.A munkarend, valamint a munkaidő kezdetének és végének meghatározása során az Mt. 6.§ (3) bekezdése szerint a munkáltató méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni a munkavállaló érdekeit is, különös tekintettel a tömegközlekedéssel történő munkába járás körülményeire. Az egyoldalú meghatározás nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet.

8.A munkarend megváltoztatása a munkaidőkeret kezdő napjával történhet meg. A munkaidőkeret alatt erre csak különösen indokolt esetben és humánerőforrás vezérigazgató¬helyettes előzetes engedélyével kerülhet sor.

9.Ha a munkarendváltozás előtt a munkavállalót

>többműszakos, illetve megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben foglalkoztatták, majd azt követően vezényelt, nyújtott műszakos munkarendben, vagy általános munkarendben foglalkoztatják akkor a munkavállaló alapbérét 10%-kal, illetve,

>vezényelt, illetve nyújtott műszakos munkarendben foglalkoztatták, majd azt követően általános munkarendben foglalkoztatják akkor a munkavállaló alapbérét 5%-kal,

kell a munkarend megváltozásával egyidejűleg felemelni.

Ebben az esetben a besorolás szerint az egyes szintekre meghatározott alapbér maximumok a jelen pontban meghatározott mértékkel túlléphetők.

Ez az alapbér-növelés munkavállalónként és jogcímenként (1. és 2. franciabekezdés) csak egyszer alkalmazható. 36 10

10.A 9. pontban foglalt alkalmazási korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, amennyiben a munkarendet a munkáltató előre közölt határozott időtartamra vezeti be és alkalmazza. Ebben az esetben az első és második franciabekezdésben meghatározottak szerint megemelt alapbér is csak ezen meghatározott időtartamra illeti meg a munkavállalót.

A NAPI MUNKAIDŐ BEOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI

A munkaidő-beosztás általános szabályai

28.§

1.A tárgyhónapra irányadó munkaidő-beosztást a tárgyhónapot megelőző hónap 23-áig kell írásban közölni a munkavállalóval. A munkaidő-beosztás másodpéldányát a munkavállalónak át kell adni. A munkaidő-beosztás alapbizonylata a munkáltató által vezetett nyilvántartás, a munkabér elszámolás ez alapján történik. Nem kell a másodpéldányt átadni, ha azt a munkavállaló nem igényli, és erről írásban nyilatkozik.

E rendelkezéstől eltérően a tartalékos munkakört betöltő munkavállalók, munkaidő-beosztását egy héttel korábban egy hétre kell elkészíteni, és írásban közölni a munkavállalóval.

Az előre közölt munkaidő-beosztás a 29. § szerint módosítható.

2.A munkaidő-beosztás elkészítésénél figyelembe kell venni a teljes munkaidőre, a pihenőidőkre, valamint a rendkívüli munkaidőkre vonatkozó szabályokat is.

o az Mt. 92. § (2) bekezdése szerint egyéni megállapodással megemelt napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében, ha a beosztás szerinti munkaidő 12 órát meghaladó meghatározhatóságáról is a felek az Mt. 99.§ (3) bekezdése alapján előzetesen, egyéni megállapodásban írásban megegyeztek, beleértve a hozzájárulás felső határát is, amely legfeljebb 24 óra lehet.

o a 8. számú mellékletben meghatározott, a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben, ha a beosztás szerinti munkaidő 12 órát meghaladó meghatározhatóságáról is a felek az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése alapján előzetesen, egyéni megállapodásban írásban megegyeztek beleértve a hozzájárulás felső határát is, amely legfeljebb 24 óra lehet.

b.) a téli időszámításra való átálláskor [Mt. 99.§ (4) bek.],

c.) nem készenléti jellegű munkakörben, a 8. számú mellékletben meghatározott, a

zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben megszakítás nélküli munkarendben, éjszakai szolgálatban, feltéve, hogy a beosztás szerinti munkaidő 12 órát meghaladó meghatározhatóságáról is a felek az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése alapján előzetesen, egyéni megállapodásban írásban megegyeztek. A megállapodásnak tartalmaznia kell a hozzájárulás felső határát is, amely legfeljebb 14 óra lehet.

4.Az egy szolgálatban eltölthető munkaidő tartama a 12 órát rendkívüli munkavégzéssel kizárólag az alábbi esetekben haladhatja meg:

a.) az Mt. 108.§ (2) bek. hatálya alá tartozó esetekben, (ekkor a 12 órán túli foglalkoztatás időtartamára a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás illeti meg a munkavállalót),

b.) nem készenléti jellegű munkakörben, a 8. számú mellékletben meghatározott, a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben amennyiben az a zavartalan vasúti közlekedés fenntartása érdekében indokolt feltéve, hogy a 12 órát meghaladó munkaidő elrendelhetőségéről is a felek az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése alapján előzetesen, egyéni megállapodásban írásban megegyeztek. A megállapodásnak tartalmaznia kell a hozzájárulás felső határát is, amely legfeljebb 14 óra lehet.

5.38A munkaidő-beosztásnál a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező munkák időtartamát is figyelembe kell venni. Ezeket a munkákat és azok időtartamát a helyi függelékben kell meghatározni.

6.Amennyiben az Mt. 113.§ (1) bekezdés a) illetve b) pontjában említett munkavállaló nincs az Mt. 128.§-a szerinti fizetés nélküli szabadságon és a gyermeke ellátottságára vonatkozó írásbeli nyilatkozatával együtt kifejezett kérelmet nyújt be a munkakörében és az ahhoz tartozó munkarendjében történő foglalkoztatására, akkor az Mt. 113. (2) - (3) bekezdésében foglalt korlátozásokat - az Mt. 135.§ (2) bekezdés j) pontja szerinti felhatalmazás alapján - figyelmen kívül lehet hagyni.39

A munkaidő-beosztás módosítása

29.§

1.A munkavállaló előzetesen közölt tárgyhavi munkaidő-beosztását a munkáltató legalább 120 órával40 korábban módosíthatja.

A módosításról a munkavállalót egyidejűleg írásban értesíteni kell. A munkaidő-beosztás módosítása utólag is ellenőrizhető módon, áthúzással, és a módosítást végző személy egyidejű aláírásával történik. A vezénylés eredeti adatainak a változtatás után is olvashatónak kell maradnia.

2.A munkaidő-beosztás 120 órán41 belül csak:

a)a munkavállaló írásbeli kérelmére,

b)a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállalóval kötött írásos megállapodás alapján

módosítható.

Az előzetesen közölt munkaidő-beosztásban az Mt. 105. § (4) bek. és 106.§ (2) bek. alapján kijelölt vasárnapra eső pihenőidő havonta egy alkalommal csak a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján - ugyancsak vasárnapra - helyezhető át.

Nem kell a munkavállalóval megállapodást kötni, ha a módosításra az Mt. 108.§ (2) bekezdésében, illetve a KSZ 12.§ (2) bekezdésében foglaltak miatt kerül sor.

A kikért szakszervezeti tisztségviselő helyett szolgálatba állított munkavállalót a rendkívüli átvezénylési díj megilleti.

3.A 2. b) pont szerinti megállapodás esetén a munkavállalót módosított szolgálatonként 2.000 Ft42 rendkívüli átvezénylési díj illeti meg.

4.Nem minősül munkaidő-beosztás módosításnak:

a)ha az adott szolgálat részben elmarad, azaz a munkavégzés a munkaidő-beosztás szerinti időpontban elkezdődik, de attól korábban véget ér,

b)ha az adott szolgálat teljes egészében elmarad

Ez esetekben függően az elmaradás közlésének időpontjától az 5., illetve a 6. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

5.Ha a munkavállaló eredetileg tervezett szolgálata 120 órán43 belül részben, vagy egészében elmarad, az eredetileg tervezett szolgálatnak megfelelő időtartamot kell elszámolni, függetlenül az elmaradás - munkáltató oldalán felmerülő - okától. Ebben az esetben az elmaradt munkaidőre járó műszakpótlékot is el kell számolni.

6.Ha a munkavállaló eredetileg tervezett szolgálata 120 órán44 kívül részben elmarad, a ténylegesen teljesített időtartamot, az arra járó műszakpótlékkal együtt kell elszámolni.

Ha a munkavállaló eredetileg tervezett szolgálata 120 órán45 kívül teljes egészében elmarad, részére - az elmaradás tényének írásbeli rögzítése mellett - vagy munkaidőkeret végéig legalább ugyanolyan időtartamú másik szolgálatot kell kijelölni, vagy az eredetileg tervezett szolgálatnak megfelelő időtartamot kell elszámolni.

Amennyiben másik, legalább azonos időtartamú szolgálat nem kerül kijelölésre az elmaradt szolgálatra, vagy a részben elmaradt szolgálatra a munkavállalót a távolléti díja illeti meg.

Az általános munkarendű munkavállalók munkaidő-beosztása46

30.§

1.Az általános munkarendű munkavállalók munkaideje - feltéve, hogy egyenlőtlen munkaidő¬beosztás nem kerül alkalmazásra - az egyes munkanapokra egyenlően oszlik meg. 47

2.Azokon a szolgálati helyeken, illetőleg azokban a munkakörökben, ahol a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek, egyenlőtlen munkaidő-beosztást lehet alkalmazni, munkaidő¬beosztás 28.§ szerinti közlésével, illetve annak 29.§ szerinti módosításával.

3.Rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazható nem fizikai állományú, általános munkarendű munkavállalók esetében, melynek részletes szabályait a munkáltató - a szakszervezetekkel előzetesen egyeztetett - utasításban jogosult megállapítani. A törzsidő munkanapokon 09 órakor kezdődik és 14 óráig (a hét utolsó munkanapján 13 óra 30 percig) tart.

4.A munkáltatói jogkört gyakorlók, a 18. és afölötti MMK-ba tartozó munkakört betöltő munkavállalók kötetlen munkaidő-beosztásban végzik munkájukat. A kötetlen munkaidő¬beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalók - a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes tájékoztatása mellett - munkaidejük és pihenőidejük beosztását maguk határozzák meg.

A megszakítás nélküli (fordulós) munkarendű munkavállaló munkaidejére vonatkozó külön rendelkezések48

31.§

1.A megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben foglalkoztatott munkavállaló előre közölt munkaidő-beosztását havonta legfeljebb 7 esetben (7 szolgálatot érintően) lehet a 29.§-ban foglaltak szerint módosítani.

2.A keletkező munkaidő-hiány pótlására a munkavállalót havonta egy alkalommal lehet legalább 6 óra időtartamú szolgálatra beosztani.

A rendes munkaidő beosztása, illetve a beosztás módosítása során figyelembe veendő egyéb feltételek49

32.§

1.A 8. számú mellékletben meghatározott zavartalan közlekedést biztosító munkakörök az Mt. 135.§ (4) pontjának felhatalmazása alapján olyan munkakörnek minősülnek, amelyek megfelelnek az Mt. 101.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek.

2.A megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben foglalkoztatott munkavállalók legfeljebb kettő egymást követő éjszakai szolgálatra oszthatók be.

3.A nyújtott műszakos, a többműszakos, illetve a vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében legfeljebb öt egymást követő éjszakai szolgálat rendelhető el, ezt követően pedig kötelezően heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) kell biztosítani.

4.A vezényeltmunkarendben havonta legfeljebb kilenc, de egymást követő két (páratlanésaz

azt követőpáros) hónapban összesen legfeljebb tizennégy szolgálat oszthatóbea

munkarendszabálytól eltérő időtartamot érintően, melyek közül havonta legfeljebb egy szolgálat osztható be vasárnapot vagy munkaszüneti napot érintően.

5.A nyújtottműszakos munkarendben havonta legfeljebb hét szolgálat oszthatóbea

munkarendszabálytól eltérő időtartamot érintően. 50

6.A KSz 52.§ 1. pontja alapján, az adott munkanapján a szolgálatához kapcsolódóan gépjármű¬vezetési feladatot is ellátó nem készenléti jellegű munkakörű munkavállaló, amennyiben a munkaidő-beosztása szerinti napi (rendes) munkaideje a 8 órát meghaladja, 1 óra (amennyiben a 10 órát meghaladja, akkor 2 óra) időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, melynek időtartamát a munkavégzés helyén jogosult pihenéssel tölteni.

A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésre való jogosultság további feltétele, hogy az adott szolgálathoz kapcsolódó tényleges gépjárművezetés időtartama elérje a 90 percet. A munkavállaló a pihenés időtartamát az adott munkaidő-beosztás szerinti szolgálatának ideje alatt, legfeljebb két egyenlő részletben veheti igénybe, melyet a díjazás szempontjából ledolgozott munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni. A munkavállaló az igénybevétel tényét és annak időtartamát a gépjármű használatára vonatkozó menetlevélen írásban köteles rögzíteni. 51

Osztott munkaidő

33.§

1.Azokban a forgalmi munkakörökben, ahol (amelyekben) a szolgálat ellátása lehetővé teszi, a napi munkaidőt (szolgálatot) meg lehet szakítani (osztani).52

A munkaidő-megszakítás időtartama - helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában - 3 (az Mt 104.§ (3) bekezdésében rögzített esetben 2) óránál kevesebb nem lehet és az 5 (az Mt. 99.§ (3) bekezdésében rögzített esetben 6) órát nem haladhatja meg.

A munkaidő-megszakítás időtartamát, valamint az osztott munkaidővel érintett munkaköröket - az előzőekben foglaltak figyelembevételével - a helyi függelékben kell megállapítani.

A helyi függeléket kötő felek - ha fentiekben megállapodni nem tudnak - a megállapodás érdekében kötelesek a tárgyalásokba a szakmai felettes szervet, valamint a felsőbb szakszervezeti szervet is bevonni. Ennek eredménytelensége esetén a felek az Mt. 293.§ (1) bek.-ben foglaltak szerint - alávetési nyilatkozat megtételével - döntőbírót vesznek igénybe.

Amennyiben a felek az MKDSZ által közzétett döntőbírói jegyzékből közösen nem tudnak döntőbírót kiválasztani, akkor a munkáltató és a szakszervezet (több szakszervezet együttesen) egy-egy döntőbírót jelöl ki. A két kijelölt döntőbíró közösen gondoskodik egy harmadik döntőbíró kijelöléséről és ezt követően testületként járnak el.

A munkáltató jogosult a fentiek szerint helyi függelék felhatalmazása alapján bevezetett osztott munkaidő alkalmazását - a helyi függelék módosítása nélkül, a KSz 27.§-ában írt eljárást követően - egyoldalúan felfüggeszteni.

Ebben az esetben azon munkavállalókat, akik a felfüggesztést megelőzően az adott szolgálati helyen és munkakörben ténylegesen osztott munkaidőben dolgoztak, a felfüggesztés időtartama alatt havonta 10.000 Ft illeti meg. 53

2.A munkavállaló - eltérő megállapodás hiányában - a munkaidő-megszakítás időtartamát szolgálati helyén köteles letölteni. Ebben az esetben a pihenés feltételeit helyi függelék állapítja meg.

3.Ha a munkavállaló az osztott munkaidő munkamentes részét a 2. pontban foglaltak alapján a munkahelyén tölti, nem minősül ügyeletnek, azonban erre az időtartamra az ügyelet díjazásának szabályait kell megfelelően alkalmazni. A havi 40 óra feletti szolgálati helyen töltött munkamentes időre a munkavállalót időarányosan az alapbérének 110%-a illeti meg.

4.A jelenléti idő a havi 210 órát nem haladhatja meg. Ettől helyi függelék jogosult eltérően rendelkezni. (Jelenléti időnek minősül a munkaidő valamint az osztott munkaidő következtében felmerült munkamentes idő)

5.Az osztott munkaidő alkalmazása a megszakítás nélküli (fordulós) munkarend jellegét nem érinti, ha egyébként a megszakítás nélküli (fordulós) munkarend feltételei fennállnak. Ebben az esetben a munkavállalót, a munkaidőnek minősülő időre a megszakítás nélküli (fordulós) munkarendre megállapított műszakpótlék illeti meg.54

6.A napi munkaidő (szolgálat) csak egyszer szakítható (osztható) meg.

7.Amennyiben az 1. pont szerint meghatározott 3 (az Mt 104.§ (3) bekezdésében rögzített esetben 2) órás, illetve a helyi függelékben ettől eltérő mértékben meghatározott minimális munkamentes időt is érintően elrendelt (rendkívüli) munkavégzés a munkaidő osztott jellegét megszünteti és a teljes, munkamentesnek kijelölt időszak (rendkívüli) munkaidőnek minősül, amelyet rendkívüli munkavégzésként kell elszámolni.

Amennyiben az osztott munkaidő munkamentes részében elrendelt (rendkívüli) munkavégzés ellenére az előzőek szerint meghatározott, minimális munkamentes időtartam egybefüggően megmarad, akkor a munkavállalót csak az elrendelt (rendkívüli) munkavégzés tényleges időtartamára illeti meg a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazás. Az osztott munkaidő munkavégzéssel nem érintett, fennmaradó részének elszámolására ebben az esetben a 3. pontban foglaltak irányadók. 8

8.Amennyiben készenléti jellegű munkakörben osztott munkaidő kerül bevezetésre, a hosszabb teljes munkaidő alkalmazására vonatkozó megállapodás nem köthető.

A rendes munkaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések

34.§

1.Az egyes munkakörökre kötelezően előírt oktatáson, továbbá a kötelező időszakos vizsgán eltöltött idő munkaidőnek minősül. A kötelező oktatáson, illetve időszakos vizsgán eltöltött idő tényleges tartamát, de legalább a napi teljes munkaidőt kell elszámolni.

2.A különböző vizsgákra (szakvizsgákra) előkészítő oktatáson eltöltött idő - ha ezen a munkavállaló részvétele nem kötelező - nem munkaidő.

4.A munkáltató működési körén kívül felmerült okból kiesett munkaidőre a munkavállalónak munkabér csak a jogszabályban meghatározott esetben jár. A munkavállaló kérésére azonban lehetővé kell tenni, hogy a le nem dolgozott időt utólagosan teljesíthesse.

(Az utólagos teljesítés ideje nem rendkívüli munkaidő.)

5.A munkavállaló munkáltató általi meghallgatására az alábbiak szerint kerülhet sor:

a)A meghallgatásra elsődlegesen a munkavállalóval előzetesen közölt (KSZ 28.§ 1. pont) munkaidő-beosztás szerinti, vagy a munkaidő-beosztás megfelelő módosításával (KSz 29.§

1.pont) rendes munkaidőben kell sort keríteni.

b)Ha a munkavállaló a) pont alapján történő meghallgatása az előzetesen közölt munkaidő¬beosztáson belül a munkakör jellege vagy egyéb ok miatt nem lehetséges, akkor a munkavállalót az előzetesen közölt munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidejéhez közvetlenül kapcsolódóan (azt megelőzően vagy azt követően) kell meghallgatni, amelynek időtartama rendkívüli munkavégzésnek minősül.

c)Amennyiben a b) pont szerinti meghallgatás - figyelemmel az Mt. 99.§ (2) bekezdésében foglaltakra - azért sem lehetséges, mert a munkavállaló hosszabb időtartamú meghallgatása indokolt, akkor arra kivételesen olyan napon is sor kerülhet, amelyen a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége nincs. Ez esetben meghallgatások tényleges időtartamát - de legalább négy óra időtartamot - rendkívüli munkaidőként kell figyelembe venni.

Hasonlóképpen a munkáltató érdekkörében felmerült tanúkénti meghallgatás idejét is munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni.

Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló bármely munkáltató által kezdeményezett meghallgatása esetén biztosítja a meghallgatás során képviselő igénybevételének lehetőségét, erre irányuló munkavállalói szándék esetén. A képviselő igénybevételének előzőek szerinti lehetőségéről a munkavállalót a meghallgatás kezdetén tájékoztatni kell.

3.FEJEZET

A RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐK

A rendkívüli munkaidők és az azok alatt elrendelhető rendkívüli munkavégzések55

35.§

1.Az Mt. 107.§-a alkalmazásában rendkívüli munkaidőnek minősül:

a)a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,

(ide értve különösen:

>a heti pihenőnapon,

>a munkaszüneti napon,

>a készenlét alatt végzett munka munkaidejét is)

b)a munkaidőkereten felüli munkaidő,

c)az ügyelet időtartama

Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a tárgyhónap végén, a munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidőn („kötelező óra”, KSz 24.§ 1. b. pont) felül beosztott munkaidőt kell a munkaidőkereten felüli munkaidőnek tekinteni.57

58 A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőnek minősülő munkavégzésnek a KSz 28.§ 1. pontja illetve a KSz 29.§ 1. pontja szerinti időben való elrendelésekor ezen munkavégzéseket (szolgálatokat) is kötelezően figyelembe kell venni a KSz 32.§ 2. pontjában írt korlátozás alkalmazásakor.

Amennyiben a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőnek minősülő munkavégzés (szolgálat) elrendelése a KSz 29.§ 1. pontja szerinti 120 órás59 határidőn belül történik, akkor ezen munkavégzésre is irányadó a KSz 32.§ 2. pontjában írt korlátozás, melynek alkalmazását azonban a munkáltató különösen indokolt esetben (betegség, előre nem tervezhető foglalkoztatási körülmény stb.) jogosult mellőzni.

A korlátozás mellőzésével elrendelt munkavégzések (szolgálatok) számát és azok az előzőek szerinti különös indokát a helyi függelék megkötésére jogosult szervezeti egység vezetője havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a helyifuggelek@mav.hu postafiókra megküldeni.

2.A munkáltató a munkavállalót különösen indokolt esetben kötelezheti rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre, amelyet az indok megjelölésével írásban kell elrendelni. Szóban is elrendelhető a rendkívüli munkaidő, ha arra az Mt. 108. § (2) bekezdésében meghatározott esetek miatt kerül sor.

3.Az Mt. 108. § (2) bekezdésben meghatározott esetek körébe tartozik, - és így nem esik korlátozás alá - rendkívüli időjárás esetén, a forgalom fenntartása céljából elrendelt rendkívüli munkaidő.

4.A rendkívüli munkaidők elszámolására szolgáló bizonylat kiállításának rendjét a munkáltató utasításban szabályozza azzal, hogy az 1. pont b) alpontja szerinti rendkívüli munkaidő bizonylatául szolgálhat a munkavállaló KSZ 29.§-a alapján módosított munkaidő-beosztása (vezénylése) is.

1.Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a rendes munkabérén felül az alábbi mértékű pótlékok illetik meg:

20 óra rendkívüli munkaidőig50 %

21 - 150óra rendkívülimunkaidőig75 %

151 - 200óra rendkívülimunkaidőig100%

201 - 230óra rendkívülimunkaidőig135%

231 - 300óra rendkívülimunkaidőig215%61

E §. alkalmazásában akkor minősül a rendkívüli munkavégzés munkaszüneti napon elrendeltnek, ha arra a KSz 45.§ 4. pontjában meghatározott időszakokban kerül sor. 63

2.A rendkívüli munkaidőket az elszámolás szempontjából külön kell nyilvántartani és felmerülésük jogcímén egyszeresen díjazni.

3.A munkavállaló kérelmére a felek megállapodhatnak abban, hogy a pótlék helyett ellenértékként szabadidő illeti meg a munkavállalót.

4.Nem jár a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért sem szabadidő, sem pénzbeli díjazás a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló részére.64

A készenlét

37.§

1.Készenlétnek minősül a munkavállaló által megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő rendelkezésre állás65, amely alatt a munkavállaló a rendes munkaidején kívül köteles meghatározott ideig munkavégzésre készen állni.

A munkáltató a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyét - amennyiben az a munkavégzés helyére tekintettel elérhető -, valamint a helyi függelékben pontosan meghatározott a pihenés valamennyi - a szakszervezetekkel közösen megállapított - feltételét kielégítő e célra kialakított helyet a készenlét eltöltésének helyéül köteles elfogadni. A munkavállalót az elérhetőség helyének és módjának közlésén túlmenően további közlési kötelezettség nem terheli.

2.A készenlétet a munkáltatói jogkörgyakorló köteles, annak megkezdése előtt legalább 1 héttel korábban és legalább 1 hónapra előre írásban - az 1. pontban foglaltak figyelembevételével - elrendelni.

A közölt készenléti beosztás legalább öt nappal korábban módosítható, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.

Az elrendeléskor a munkáltatónak figyelemmel kell lennie az egyenlő bánásmód követelményének megtartására is.

Írásbeli elrendelésnek minősül a készenléti beosztás elkészítése és annak a munkavállaló által kimutatható tudomásulvétele is.66

Egyebekben a készenléti beosztás módosítására a KSz 29.§ 2. és 3. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.67

3.A munkavállaló számára naptári évenként 800 óra készenlét rendelhető el.

Ennél magasabb mértéket - 1200 óráig - kizárólag68 helyi függelék állapíthat meg, feltéve, hogy az azonos munkáltatói jogkörgyakorló irányítása alá tartozó, azonos munkakörben foglalkoztatott, készenlét ellátásába bevonható munkavállalók átlagosan a 600 órát elérték.

1200 óra fölött kizárólag a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján és az abban meghatározott mértékben rendelhető el készenlét, feltéve, hogy az azonos munkáltatói jogkörgyakorló irányítása alá tartozó, azonos munkakörben foglalkoztatott, készenlét ellátásába bevonható munkavállalók átlagosan a 1000 órát elérték.

4.A munkavállalót a készenlétet követően - amennyiben készenlét alatt munkavégzés elrendelésére nem került sor - nem illeti meg pihenőidő. Készenlétet követően újabb készenlét csak legalább 7,6 (a hét utolsó munkanapján 6) óra elteltét követően rendelhető el. Az elrendelt készenlét időtartama 3 óránál rövidebb nem lehet.

6.Ha a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával vagy külön írásbeli megállapodás alapján a készenlétet a munkáltató telephelyén töltötte el, a munkanapon elrendelt készenlét esetén az alapbér 55 %-a, míg pihenő-, vagy munkaszüneti napon elrendelt készenlét esetén az alapbér 70%-a illeti meg a munkavállalót.

7.A készenlét alatt elrendelt munkavégzés (KSz 35.§ 1/a69.) esetén a KSz 36.§ szerinti díjazás a munkavállalót a riasztástól a készenlét helyére történő visszaérkezésig illeti meg.

Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a munkáltató kötelezettsége a munkavállalónak a munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés befejeztével a készenlét helyére történő eljuttatása.

8.E §. alkalmazásában akkor minősül a készenlét munkaszüneti napon elrendeltnek, ha arra a KSz 45.§ 4. pontjában meghatározott időszakokban kerül sor. 70

A rendkívüli időjárás kapcsán elrendelhető kiegészítő, illetve rendkívüli készenlétre vonatkozó eltérő rendelkezések71

38.§

1.Az e §. szerinti kiegészítő-, illetve rendkívüli készenlét elrendelésére csak a 2-3. pont szerinti rendkívüli időjárási körülmények esetén van lehetőség. Az e § alapján elrendelt készenlét időtartama beszámít a készenlét 37.§ szerinti mértékébe és annak elrendelésekor is figyelemmel kell lenni az egyenlő bánásmód követelményére.

2. A munkáltató a rendkívüli téli időjárással összefüggésben a vasúti forgalom fenntartása érdekében jogosult - november 1. és március 31. között - a korábban, a téli forgalomra vonatkozó utasításban meghatározott technológia szerint elrendelt alap készenlétet jogosult kiegészíteni úgy, hogy azt elegendő legalább a készenlét megkezdése előtt 12 órával elrendelni. Ebben az esetben az elrendelhető készenlét legrövidebb időtartama 12 óra.

A kiegészítő készenlét esetében a 37.§ 6. pontját megfelelően alkalmazni kell, ha azt a munkavállaló a telephelyen tölti el.

3.A munkáltató a rendkívüli meleg időjárással összefüggésben jogosult - június 1. és augusztus 31. között - fokozott felügyeleti készenlétet elrendelni az általános munkarend szerinti heti pihenőnapokra és a munkaszüneti napokra, a 10-18 óra közötti időszakra.

Ezen készenlét elrendelésére a munkáltató legalább négy nappal korábban jogosult.

4.Az e § alapján elrendelt kiegészítő, illetve rendkívüli készenlét lemondására annak kezdetét megelőzően legalább 12 órával kerülhet sor.

Az ügyelet

39.§

1.Ügyeletnek minősül a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő - a munkavállaló rendes munkaidején kívül eső - rendelkezésre állás.

2.Az ügyelet díjazása:

-a munkanapra elrendelt ügyelet esetében az alapbér 50 %-a,

-a pihenőnapra, munkaszüneti napra elrendelt ügyelet esetében az alapbér 65 %-a illeti meg a munkavállalót.

3.Egyebekben az ügyeletre a 37.§ szabályait kell - megfelelően - alkalmazni.

4.E §. alkalmazásában akkor minősül az ügyelet munkaszüneti napon elrendeltnek, ha arra a KSz 45.§ 4. pontjában meghatározott időszakokban kerül sor. 72

40.§

1.Amennyiben ezen §. további pontjai eltérően nem rendelkeznek, a munkaközi szünet mértékét az Mt. 103.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni és azt az Mt. 103.§ (4) - (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell kiadni. Helyi függelékben kell meghatározni azt az időtartamot, amelyen belül a munkavállaló jogosult annak igénybevételére. 73

2.Helyi függelék meghatározhatja a munkaközi szünet eltöltésének további lehetséges helyét, amennyiben az a munkavégzés helyétől eltér. 74

3.Készenléti jellegű munkakörben [KSz 25.§ 3. pont] a munkaközi szünet az Mt. 86.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a munkaidő részét képezi, ezért ezen munkakörökben nem kell külön rendelkezni a munkaközi szünet igénybevételére rendelkezésre álló időtartamról, illetve nem kell alkalmazni az Mt. 103.§ (5) - (6) bekezdésében írt rendelkezéseket sem. 75

4.Az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontja lehetővé teszi a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben a munkaközi szünet és annak kiadásának az Mt. 103.§-ában valamint a jelen § 1. pontjában rögzített rendelkezésektől eltérő szabályozását.

Az Mt. felhatalmazása alapján a 10. számú mellékletben felsorolt szolgálati helyeken és munkakörökben - a vasúti közlekedés zavartalan lebonyolítása érdekében - a munkaközi szünet mértéke összesen 20 perc, mely az Mt. 103.§-ában foglaltak rendelkezésekre tekintet nélkül vehető igénybe a munkaidő kezdő és befejező időpontja között.

Mindezektől függetlenül azonban a munkaközi szünetet a jelen pont hatálya alatt kiadottnak kell tekinteni.

A fentiekre tekintettel a jelen pont hatálya alá tartozó munkavállalót átalánydíjazásként 900 Ft76 illeti meg a 10. számú mellékletben meghatározott napszakban teljesített szolgálatonként. 77

5.A nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, amennyiben az osztott munkaidő munkamentes részét megelőző beosztás szerinti munkaidő a hat órás tartamot nem haladja meg - helyi függelék rendelkezése alapján - a munkaközi szünet kiadható az osztott munkaidő munkamentes részében is. A munkavállaló jelenléti ideje ebben az esetben a munkamentes részben kiadott munkaközi szünet tartamával nem növelhető meg. 78

6.Hivatkozással az Mt. 135.§ (4) bekezdés d) pontjában írt felhatalmazó rendelkezésre a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörökben [8. számú melléklet] a készenlét illetve ügyelet során teljesített rendkívüli munkavégzés vonatkozásában nem kell alkalmazni az Mt. 103.§-ában és a jelen § előző pontjaiban írt rendelkezéseket.79

A megszakítás nélküli (fordulós) munkarendnek napi pihenőideje

41.§

1.A megszakítás nélküli (fordulós) munkarendűek napi pihenőideje 12 óra, amelyet a lakásra (állandó, vagy ideiglenes tartózkodási helyre) való érkezéstől az onnan való munkába indulásig kell figyelembe venni. Helyi függelék ettől a mértéktől az Mt. 104.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben eltérhet, de a napi pihenőidő 8 óránál (az Mt. 104.§ (3) bekezdésében rögzített esetben 7 óránál) kevesebb nem lehet.

2.Az 1. pont szerint figyelembe vehető utazási időt a helyi függelékben kell az érintett helységek távolságának arányában meghatározni.

A megszakítás nélküli (fordulós) és nyújtott műszakos munkarendnek pihenőnapjaira vonatkozó eltérő rendelkezések

42.§

A szombat reggel 8 órától hétfő reggel 5 óráig tartó időszakot a helyi függelék eltérően is megállapíthatja, de abba a teljes vasárnapi napnak bele kell esnie.

3.A pihenőnapokat (a pihenőidőket) a KSz 28.§ 1. pontjában foglaltak szerint közölt munkaidő¬beosztásban kell kijelölni és arról a munkavállalót kimutathatóan értesíteni kell.

A pihenőnapot (pihenőidőt) annak kezdő és befejező időpontjai feltüntetésével kell kijelölni.

1.82A munkavállalót megillető szabadságokat órában kell megállapítani, kiadni és elszámolni.

A munkáltató a szabadságot az Mt. 122.§ (3) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül jogosult kiadni úgy, hogy a szabadság kiadásának időpontját annak kezdete előtt legkésőbb hét nappal írásban közölnie kell. A szabadság kiadása során azonban a munkavállaló méltányos érdekeire figyelemmel kell lenni, különösen akkor, ha a kiadott szabadság csak egy beosztás szerinti munkanapot (szolgálatot) érint.

Amennyiben a munkavállaló valamely nyugellátásra való jogszerzésére tekintettel kezdeményezi a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését, akkor az ezen megállapodásban kikötött munkavégzés alóli mentesítés időtartama, de legfeljebb a munkáltatói felmondás esetén alkalmazandó felmondási idő tartama az időarányos szabadság megállapításánál jogszerző időként vehető figyelembe, az Mt. 115.§ (2) bekezdés g) pontja által hivatkozott, Mt. 55.§ (1) bekezdés l) 83 pont szerint. 84

2.A munkavállaló a rendelkezése alatt álló évente hét munkanap szabadságot - az Mt. 122.§ (2) bekezdésétől eltérően - jogosult kettőnél több részletben is igénybe venni. A munkavállalónak a rendelkezése alatt álló szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmét annak kezdete előtt legkésőbb hét nappal írásban közölnie kell.

A munkavállaló előzetesen közölt munkaidő-beosztása az előzőek szerinti kérelem benyújtását követően a szabadság időbeli mértékét (óraszámát) érintően - a munkavállaló kifejezett írásbeli kérését kivéve - nem módosítható.

3.

85

A munkavállalót egy munkanap pótszabadság illeti meg először attól a naptári évtől kezdve, amelyikben a hatvanadik életévét betölti.

Azt a női munkavállalót, aki egy adott naptári évben 3, illetve azt a férfi munkavállalót, aki egy adott naptári évben 4 alkalommal igazoltan véradáson vesz részt a következő naptári évben kettő munkanap pótszabadság illeti meg.

A véradás igazolható a véradó igazolványba történt bejegyzés vagy az Országos Vérellátó Szolgálat a külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkező területi szerve, illetőleg a véradószolgálatra kiadott működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató vagy egyéb intézmény által kiállított igazolás által. 86

4.A főrendelkező, tartalékos térfőnök munkakört betöltő munkavállalókat - kérelmükre - naptári évenként kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni.

A rendkívüli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az arra jogosult munkavállaló esetében nem eredményezhet rendkívüli munkavégzést és összhangban kell állnia az adott szervezeti egység szabadságolási ütemtervével.

A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe.

A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 146.§ (4) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás illeti meg.87

a)24 elméleti óraszámtól 64 elméleti óraszámig 1 munkanap (8 óra) szabadidő,

b)65 elméleti óraszámtól 144 elméleti óraszámig 2 munkanap (16 óra) szabadidő,

c)145 elméleti óraszámtól 296 elméleti óraszámig 3 munkanap (24 óra) szabadidő,

d)297 elméleti óraszámtól pedig 4 munkanap (32 óra) szabadidő.

2.Tekintettel az alacsony elméleti óraszámú képzések kifejezetten gyakorlati jellegére, nem illeti meg a jelen § alapján tanulmányi munkaidő-kedvezmény a munkavállalót, amennyiben az elméleti óraszám 24 óránál kevesebb, illetve ha az adott tanfolyami képzés elméleti vizsga nélkül, kizárólag gyakorlati vizsgával zárul.

3.Amennyiben a képzés hatósági vizsgával (vizsgákkal) zárul, akkor a munkavállalót hatósági vizsgánként további 1 munkanap (8 óra) szabadidő illeti meg.

4.A vizsganap a munkaidő-kedvezménybe nem számít be.

5.A munkaidő-kedvezmény a vizsgára való felkészülést szolgálja, ezért az utólag nem vehető igénybe.

6.A tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára a munkavállalót távolléti díja illeti meg. E díjazás minden olyan tanfolyam időtartamára nézve is alkalmazandó, amely nem minősül levelező tagozatos tanfolyamnak, de a munkavállaló részvételének biztosítása munkáltatói kötelezéssel történik. 89

7.A munkavállaló e § szerinti tanulmányokon való részvételének idejét munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni, arra a munkavállalót - munkaidő-beosztása részeként - előre vezényelni kell. 8

8.E § hatálya nem terjed ki főiskolai vagy egyetemi (Bsc, Msc) képzésekre.

5.FEJEZET

45.§

>állapíthat meg a munka díjazására vonatkozóan új jogcímet, vagy

>emelheti a Kollektív Szerződésben megállapított egyes díjazási mértékeket.

3.Az 1-2. pontban foglaltaktól érvényesen eltérni nem lehet.

4.A munkavállalót 120% bérpótlék illeti meg az alábbi időszakokban teljesített munkaidőre:

a)az Mt. 102. § (1) bekezdésében meghatározott munkaszüneti napon 0 órától 24 óráig, továbbá

b)húsvétvasárnap 0 órától 24 óráig,

c)pünkösdvasárnap 0 órától 24 óráig,

d)december 24-én 18 órától 24 óráig

e)december 31-én 18 órától 24 óráig.90

5.Ha a Kollektív Szerződés pótlékként vagy külön díjazásként az alapbér bizonyos százalékának a kifizetését rendeli el, azon időarányos kifizetést kell érteni. 91

ALAPBÉREN KÍVÜLI BÉRFORMÁK

1.A 6. sz. mellékletben meghatározott munkakört betöltött munkavállaló munkabérét ezen § szerint kell megállapítani feltéve, hogy

a)munkakörének ellátására az egészségi állapotának szolgálatból származó megromlása miatt véglegesen alkalmatlanná vált, s emiatt más munkakörben kell foglalkoztatni, ha

b)a munkavállalónak a 6. sz. mellékletben meghatározott munkakörökben eltöltött szolgálati ideje a 15 évet eléri.

(A 6. sz. mellékletben feltüntetett munkaköröket kiterjesztően értelmezni nem lehet, illetőleg más tevékenység ellátásnak ideje figyelembe nem vehető. Ha a munkavállaló a

6.sz. mellékletben feltüntetett munkakörök közül többen is dolgozott, ezeket az időket össze kell számítani)

2.A munkakör betöltésére vonatkozó végleges egészségi alkalmatlanságot kizárólag foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapíthatja meg.

3.A munkavállaló részére a munkakörére vonatkozó végleges egészségi alkalmatlanságának megállapítását követően olyan munkakört kell felajánlani, amelyhez a szükséges szakképzettséggel és egészségi alkalmassággal rendelkezik és amely munkakör betöltése esetén a korábbi távolléti díjához képest keresetveszteség nem éri.

4.Amennyiben a munkáltató a 3. pont szerinti munkakört nem tud felajánlani, akkor a munkavállalónak fel kell ajánlani olyan szak-, illetve átképzés lehetőségét, amely olyan munkakör betöltésére jogosítja fel, ahol a korábbi távolléti díjához képest keresetveszteség nem éri.

5.A 4. pont szerint szak-, illetve átképzés el nem fogadása esetén sem veszítheti el a munkavállaló a 7. pontban meghatározott mértékű személyi pótlékra való jogosultságát.

6.Ha a munkáltató a végleges egészségi alkalmatlanság miatt az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható munkavállalónak az alkalmatlanság megállapítását követő 1 éven belül a munkáltató működésével összefüggő okra alapítottan felmond, az Mt. és KSZ szerint járó végkielégítésen felül további 5 havi szociális juttatást biztosít.

7.Ha a munkavállaló további foglalkoztatására olyan munkakörben kerül sor, amelyben a távolléti díja nem éri el a korábbi munkakörében elérhető távolléti díjának 85 %-át, akkor a munkavállaló munkabérét eddig a mértékig ki kell egészíteni (bérkiegészítés).

Az elérhető távolléti díj megállapításánál a munkavállaló korábbi részletes tervezési egységével, munkakörével és munkarendjével megegyező aktív és jogi-statisztikai állományban lévő munkavállalók távolléti díjainak középértékét (mediánját) kell alapul venni.

Amennyiben a munkavállalót utóbb részmunkaidőben foglalkoztatják, akkor az előzőekben meghatározott, elérhető távolléti díjat is ennek arányában lehet csak figyelembe venni.

8.A bérkiegészítést személyi pótlék címén a bérköltség terhére kell folyósítani.

9.A személyi pótlék összegét félévenként, legkésőbb január 31. napjáig és július 31. napjáig, illetőleg a munkavállaló alapbérének megváltozásakor felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.

10.92A munkavállalót megillető személyi pótlék összegének megállapítása során figyelembe kell venni a baleseti járadék, a rendszeresen folyósított kártérítés vagy más járadék együttes összegét is.

11.Ezen § rendelkezései nem terjednek ki az ezt szabályozó külön jogszabály alapján rehabilitációs ellátásra jogosultakra.

BÉRPÓTLÉKOK

A műszakpótlék

47.§

1.A többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók műszakpótlékának mértéke:93

a)a délutáni műszakban végzett munka után járó törzsbér 20 %-a;

b)az éjszakai műszakban végzett munka után járó törzsbér 40 %-a.

Délutáni műszaknak minősül a többműszakos munkarend alapján 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban, éjszakai műszaknak minősül a 22.00 óra és 06.00 óra közötti időszakban a többműszakos munkarendben teljesített munkavégzés.94

2.A ténylegesen teljesített munkaidőre járó törzsbér 30 %-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg a megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat. Ezen túlmenően a 12/C. sz. mellékletben fel nem tüntetett biztosítóberendezési diszpécser, pályavasúti diszpécser és távközlési diszpécser munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat további 5 % műszakpótlék illeti meg.

Az előzőektől eltérően

a)a 12/A. sz. melléklet szerint a nagy forgalmi leterheltségű állomásokon vagy

b)a 12/B. sz. melléklet szerint az egyéb felsorolt szolgálati helyeken vagy

c)a 12/C. sz. melléklet szerinti szolgálati helyeken a biztosítóberendezési diszpécser, a pályavasúti diszpécser és a távközlési diszpécser munkakörben

foglalkoztatott munkavállalókat 40%-os mértékű műszakpótlék illeti meg. 95

3.A havi törzsbér 10 %-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg a nyújtott műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat, ha az átlagos napi munkaidő eléri a 11 órát.

Az előzőek szerinti díjazás helyett a 22-06 óra közötti időszakra eső munkaidőre a munkavállalót 40% éjszakai műszakpótlék, a tárgyhónapban teljesített 6. éjszakai szolgálattól kezdődően 60% éjszakai műszakpótlék illeti meg feltéve, hogy annak időtartama szolgálatonként a 2 óra időtartamot eléri. 96

4.E paragrafus alkalmazásánál a törzsbér körébe tartozik az alapbér, a rendkívüli munkavégzés pótlék nélküli díja.

5.Műszakpótlék csak a ténylegesen teljesített munkaidőre, illetve a KSz valamely rendelkezése által ilyennek elismert időtartamra számolható el.

A vezényelt munkarend pótlékai98

49.§

A vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített munkaidőre az alapbére 15%-ának megfelelő összegű pótlék illeti meg, amennyiben a munkaideje legkorábban 14.00-kor kezdődik vagy a munkaideje [KSz 24.§ 1. a) pont] ugyan 14.00 előtt megkezdődik, de az meghaladja a 8 órát.

A 22.00 óra és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkaidőre az alapbére 60%-ának megfelelő összegű pótlék illeti meg, amennyiben az ezen időszakban teljesített munkaideje az 1 órát eléri.

Jegyeladási jutalék

50.§

A vasúti személyszállításból eredő bevételek után meghatározott mértékű jegyeladási jutalékot kell elszámolni.

A jutalék elszámolási rendjét az 5. sz. melléklet tartalmazza.

Felügyeleti pótlék

51.§

Azokban a munkakörökben, amelyekben az „O.1” sz. utasítás felügyelet alatti munkavégzést ír elő, a betanítást (felügyeletet) külön megbízás alapján ellátó munkavállalót a betanítás (felügyelet) idejére alapbére 30 %-ának99 megfelelő összegű pótlék illeti meg.

A felügyeleti pótlék megilleti a munkabiztonsági szempontú felügyeletet külön megbízás alapján ellátó, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót is.

A munkavállaló más munkavállaló betanítását, felügyelete ellátását csak külön, erre irányuló, írásbeli megbízás alapján köteles ellátni. Az írásos megbízás alapján a munkavállaló felelősséggel tartozik a betanítás alatt lévő személyért, illetőleg annak munkavégzéséért.

Vállalati gépjármüvek vezetésének pótléka100

52.§

1.A munkáltatói jogkörgyakorló - amennyiben az adott szervezeti egységben az adott gépjármű vezetésére főfoglalkozású gépjárművezetőt nem foglalkoztat - a szervezeti egység munkavállalóját megbízhatja gépjármű-vezetési feladat ellátásával is.

Ennek feltételei a következők:

a.a feladatok ellátása ezáltal gazdaságosabb, és

b.a munkavállalónak az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedélye van, továbbá

c.a munkáltató és a munkavállaló között érvényes gépjármű használati megállapodás van hatályban.

2.A gépjármű-vezetési feladatok ellátásával megbízott munkavállalót az igazoltan teljesített km után - függetlenül a vezetett gépjármű típusától - 10 Ft/km101 mértékű vezetési pótlék illeti meg. 102

3.A jogszabály által kizárólag főfoglalkozású gépjárművezető részére biztosított pótlék, illetve díjazás az e § hatálya alá tartozó munkavállalókat nem illeti meg.

4.E paragrafus rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló által vezetett gépjárművet a MÁV Zrt. bérli.

5.A gépjármű-vezetési feladatok ellátásával megbízott munkavállalót 10.000,- Ft egyszeri juttatás illeti meg azt követően, hogy a vezetői engedélye érvényességi idejének meghosszabbítását hitelt érdemlően igazolta.

Tanúzás külön díjazása103 52/A.§

Amennyiben a munkáltató érdekkörében felmerült okból a munkavállaló hatóság vagy bíróság előtti tanúkénti meghallgatására nem munkaidőben kerül sor, akkor a munkavállalót az ezzel érintett napon 8.000 Ft/nap külön díjazás illeti meg.

Ez esetben sem a tanúmeghallgatás ideje, sem az ezzel összefüggésben felmerült utazási idő nem minősül sem munkaidőnek, sem a KSz 56.§ 3. pontja szerinti utazási időnek.

MUNKASZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁS

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Átirányítás, kiküldetés, kirendelés) közös szabályai104

53.§

1.A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53.§) egyes jogcímeinek meghatározásakor a felek változatlanul az 1992. évi XXII. törvény 2012. december 31. napján hatályos 83/A.§, 105.§; 106.§; és 150.§ (1) bekezdését tekintik irányadónak és alkalmazandónak, a KSz 53-56. §- aiban foglaltak szerint.

2.A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra irányuló intézkedéseknek időtartamát össze kell számítani. Ezek együttes időtartama naptári évente az 1056 órát nem haladhatja meg. Az 54.§ 2. pontban foglalt megállapodás létrejötte esetén az 1056 óra az átirányítás további, legfeljebb 352 órájával105 megnövekszik.

3.A munkaszerződéstől eltérő foglakoztatást minden esetben írásban és lehetőség szerint előzetesen kell elrendelni, egyidejűleg meghatározva annak várható időtartamát, az elvégzendő feladatot és megjelölve az azért járó díjazást illetve annak jogalapját is. Amennyiben az írásbeli elrendelésre előzetesen nincs mód, akkor az elrendelés írásba foglalásának a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás kezdetétől számított kettő munkanapon belül meg kell történnie.106

Az átirányítás107

54.§

1.Az átirányítás (1992. évi XXII. törvény 83/A. §) alapján történő munkavégzés időtartama naptári évenként legfeljebb 528 óra lehet.

2.Az átirányítás 1. pontban meghatározott időtartamot - a KSZ helyi függelékének rendelkezése, vagy a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján - legfeljebb további 352 órával meghaladhatja.108

3.Az átirányítás időtartamára a munkavállalót a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg a díjazás, de ez nem lehet kevesebb az időarányos távolléti díjánál.

Amennyiben a munkavállaló saját munkaköréhez képest magasabb MMK besorolású munkakörbe történik az átirányítása az előzőek szerint meghatározott díjazáson felül 528 óráig az alapbére további 10 %-ának, 529 és 704 óra között az alapbére további 20 %-ának, míg 705 és 880 óra között az alapbére további 30 %-ának megfelelő külön díjazás illeti meg.109

4.Abban az esetben, ha az átirányítás helyettesítésként kerül elrendelésre, akkor egyebekben az

55.§ szabályait kell alkalmazni.

A helyettesítés

55.§

1.Helyettesítésnek minősül az átirányítás (KSz 54.§) abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el.

Helyettesítésnek minősül továbbá az is, ha az adott szolgálati helyen a munkavállaló úgy látja el az adott szolgálatot, hogy az általa ellátott munkakörre irányadóan meghatározott technológiai létszám nem biztosított. 110

2.A helyettesítést végző munkavállalót megillető helyettesítési díjat a többletfeladat mennyiségének és jellegének figyelembevételével oly módon kell megállapítani, hogy annak mértéke legalább a helyettesített munkavállaló alapbérének 20 %-a legyen, de amennyiben a helyettesítést több munkavállaló egyidejűleg végzi, a helyettesítési díjak összege ez esetben sem haladhatja meg a helyettesített munkavállaló alapbérének 40 %-át.

3.Abban az esetben, ha a helyettesített munkavállaló alapbére nem állapítható meg, akkor a helyettesítési díj számítási alapja az adott szervezeti egységben hasonló munkakört betöltő munkavállalók alapbérének az átlaga. 111

A kiküldetés112

56.§

1.A kiküldetés mértéke nem haladhatja meg naptári évente a 352 órát. E rendelkezéstől eltérően a

11.számú mellékletben meghatározott munkakörökben naptári évente 528 óra kiküldetés rendelhető el.113

2.A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére az erre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott napidíjat kell elszámolni.

A napidíjat a munkaidő-beosztás szerinti munkanapok (szolgálatok) szerint kell elszámolni, ha annak időtartama eléri a 6 órát.

A napidíjat akkor is el kell számolni, ha az egy munkanapon (szolgálaton) belüli kiküldetések időtartamai összeszámítva érik el a 6 órát.

3.Ha munkavállaló kiküldetéshez kapcsolódó utazási ideje - amelyet az 1992. évi XXII. törvény 105.§ (7) bekezdése szerint kell számítani - munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, ezen időtartamra a munkavállalót alapbérének 80%-a illeti meg.

Az utazási időt naptári naponként külön kell megállapítani.

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

a)a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz,

b)a munkavállaló a munkaidő-beosztására figyelemmel tömegközlekedési eszközt nem vagy csak a személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni. (Aránytalanul hosszú az a várakozás idő, amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.), 115

c)a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

A mozgáskorlátozott munkavállalót a közigazgatási határon belüli munkába járás esetén is megilleti a költségtérítés, ha tömegközlekedési eszközzel nem képes munkába járni.

Egyebekben a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A pályavasút operatív működtetésében résztvevő azon munkavállalók esetében, akiknek munkába járása tömegközlekedési eszközzel nem oldható meg, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése 30 Ft/km. A jogosultak körét - a szakszervezetekkel előzetesen egyeztetetten - a munkáltató utasításban határozza meg. 116

A MUNKABÉR VÉDELME

Munkabér előleg

58.§

Munkabér előleg a legalább 6 hónapi, főállású munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló kérésére adható.

A munkáltatótól tanulmányi ösztöndíjban részesült, első munkaviszonyt létesített munkavállaló munkába lépése után - kérelmére - munkabér előlegben részesíthető.

A munkabér előleg felső határa - figyelembe véve a munkavállaló nettó munkabérét, valamint a munkabérét terhelő levonásokat is - 240.000,- Ft117 visszafizetési ideje legfeljebb hat hónap.

A munkabér előleg csak akkor, és olyan összegben adható, hogy az egy hónapra megállapított visszatérítési, valamint a munkavállaló munkabérét terhelő egyéb kötelezettségek együttes összege a jogszabályban megállapított levonási mértéket nem haladhatja meg.

A munkabér előleg odaítéléséről a munkáltató és az üzemi tanács (üzemi megbízott) együtt dönt.

A munkabér kifizetésével kapcsolatos rendelkezések

59.§

A munkavállaló részére járó munkabért havonta utólag egy ízben, a tárgyhót követő 10. napig kell átutalni a munkavállaló által előzetesen megadott belföldi118 pénzintézeti számlájára oly módon, hogy a munkavállaló a munkabérével legkésőbb a megjelölt napon rendelkezhessen. A munkabér kifizetési naptól eltérő időben történő bérkifizetést - figyelemmel az Mt. 159.§ (4) bekezdésében foglaltakra is - kizárólag a munkabérelőleg fizetése és a munkaviszony megszűnése esetén lehet teljesíteni.

hatályon kívül helyezve

60.§

119

A távolléti díj számítása120

61.§

Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján a munkavállalót munkavégzés hiányában távolléti díj illeti meg, akkor azt - eltérően az Mt. rendelkezéseitől - az alábbiak szerint kell megállapítani.

a)Amennyiben a munkavállaló rendelkezik a távollét időtartamára vonatkozó munkaidő-beosztással, a munkavállalót egy órára járó távolléti díjként megilleti az egy órára járó alapbére [KSz 24.§ 4. pont] és - ha a munkavégzés alóli mentesülés idejére az irányadó munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra [KSz 47.§] illetve éjszakai pótlékra [KSz 48.§] lett volna jogosult - megilletik az egy órára számított előzőekben felsorolt bérpótlékai is.

b)Amennyiben a munkavállaló nem rendelkezik a távollét tartamára érvényes munkaidő beosztással a munkavállalót egy órára megillető távolléti díjat az egy órára járó alapbér [KSz 24.§ 4. pont] és az Mt. 151.§ (1)-(5) bekezdései szerint meghatározott, egy órára járó bérpótlékok összegeként kell meghatározni.121

A jelen alpont alkalmazása során a munkavállaló akkor nem rendelkezik a távollét tartamára érvényes munkaidő-beosztással, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján már nincs munkavégzési kötelezettsége.

6.FEJEZET

A MÁV Zrt BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZERE

I.ALANYI JOGON JÁRÓ JUTTATÁSOK

Ruhaellátás

63.§

A munkavállaló ruhával történő ellátásának szabályait a Kollektív Szerződés 4. sz. melléklet (A MÁV Zrt. Ruházati Szabályzata) tartalmazza.

II. RENDKÍVÜLI ÉLETHELYZETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JUTTATÁSOK Rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatások

64.§

1.A munkáltató a rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatásokra a 2020. évre 3.300 Ft/munkavállaló123 keretösszeget biztosít.

2.Rendkívüli élethelyzetbe kerülő vagy szociális helyzetük miatt rászoruló munkavállalók részére különös méltánylást érdemlő esetekben szociális segély adható.

4.A szociális, illetőleg a temetési segélyek személyre szóló odaítéléséről a munkáltató és az üzemi tanács (üzemi megbízott) együtt dönt.

5.Szociális és temetési segélyre jogosult az a munkavállaló is, akinek munkaviszonya keresőképtelenség, szülési szabadság, valamint gyermeke vagy hozzátartozója otthoni ápolása, illetve gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság jogcímén szünetel. 126

III.BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSOK Alanyi jogon járó béren kívüli javadalmazás127

65.§

3.A 2020. március 31. napján statisztikai állományban álló és az 1. pontban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkező munkavállaló esetén az alszámlára utalás egy összegben 2020. április 30. napjáig történik.

5.Amennyiben a munkavállaló a gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem a teljes naptári évben veszi igénybe, akkor a 4. pont szerinti javadalmazásra csak naptári napokra időarányosan jogosult. Ebben az esetben azonban a naptári év többi - a gyermeke otthoni ápolása, illetve gondozása céljából fizetés nélküli szabadsággal nem érintett - részére jogosult a 65/A.§-ban foglaltak szerint időarányosan számított juttatásra.129

6.Amennyiben a munkavállaló a 4-5. pontban nem említett fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor fizetés nélküli szabadság első napjától nem jogosult az 1. pont szerinti juttatásra.

7.A munkavállaló a próbaidő időtartamára is jogosult az 1. pont szerinti juttatásra.

8.A MÁV-ÉVEK programban részt vevő munkavállalót a program első 90 napja alatt illeti meg az 1. pont szerinti juttatás. Amennyiben a munkavállaló a MÁV-ÉVEK program előtt a MÁV-ESÉLY programban vett részt, a juttatást a MÁV-ESÉLY programban ténylegesen eltöltött hónapokra kifizetett juttatással csökkenteni kell.

Munkavállalói lojalitást elismerő juttatás130 65/A. §

1.A jelen § szerinti juttatásra a főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott, statisztikai állományban lévő munkavállaló jogosult, akinek a munkaviszonya - a jelen § szerinti feltételekkel - a kifizetést megelőző év december 1. napja és tárgyév november 30. napja között (elszámolási időszak) folyamatosan fennáll. A juttatás összege 2020. évben bruttó 350.000 Ft, amelynek kifizetése december hónapban, hóközi kifizetéssel történik.

2.Jogosult továbbá a jelen § szerinti juttatásra időarányosan az a munkavállaló is, aki a kifizetést megelőző év decemberének első napját követően, de legkésőbb a tárgyév októberének utolsó napján munkaviszonyt létesített, amely a tárgyév novemberének utolsó napján is folyamatosan fennáll.

3.A jelen § szerinti juttatásra a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részmunkaidejük arányában jogosultak.

4.A munkavállaló az elszámolási időszakban a munkaviszonyban töltött naptári napokra jogosult a jelen §. szerinti juttatásra, az alábbiak szerint.

-Amennyiben a fizetés nélküli szabadság időtartama nem haladja meg a 30 napot, akkor ezen időtartam jogszerző időnek számít. A 30 napot meghaladó, megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadság teljes időtartama azonban nem minősül jogszerző időnek.

-A 90 napotmeghaladó, megszakítás nélkülikeresőképtelen állományban lévő

munkavállaló a 91. naptól nem jogosult a juttatás időarányos mértékére, kivéve, ha a munkavállaló munkabaleset miatt került keresőképtelen állományba.

-Amennyiben kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartama között egyszer sincs egybefüggően a munkavállaló által keresőképes állományban eltöltött legalább 30 nap, akkor a keresőképtelen állományok időtartamát - munkabaleset kivételével - össze kell számítani és amennyiben a kettő vagy több keresőképtelen állomány összeszámított időtartama a 91 napot eléri, a jogosultság számításánál az előzőek szerint összeszámított időtartamból a 90 nap feletti részt figyelmen kívül kell hagyni.

Az előzőekszerinti szabály alkalmazásátóla munkáltatói jogkörgyakorló-

méltányolhatóok fennállása esetén - abbanaz esetben jogosult eltérni, haa

munkavállaló a kettő vagy több keresőképtelen állomány időtartama között ténylegesen munkát végez. A tényleges munkavégzésbe azonban nem értendő bele a szabadság és az állásidő időtartama.

-Az igazolatlanul távol lévő munkavállaló esetében a munkaviszonyban töltött naptári napok számát az igazolatlanul távol töltött napok számával csökkenteni kell.

-A jogi állományba kerülő, vagy onnan visszatérő munkavállalók esetébena

munkaviszonyban töltött naptári napok számát a jogi állományban töltött napok számával csökkenteni kell.

5.A juttatásra nem jogosult az a munkavállaló, akinek az elszámolási időszakban

a.a munkaviszonya megszűnt, vagy

b.a felmondási idejét tölti, vagy

c.a munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.

Ettől eltérően jogosult azonban a juttatás időarányos részére az a munkavállaló,

a.akinek a munkaviszonya az Mt. 64. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkáltatói felmondás által, a munkáltató működésével összefüggő, vagy egészségi alkalmatlanságra alapított okból szűnik meg,

b.akinek a munkaviszonya az Mt. 64. § (1) bekezdés a) szerinti közös megegyezéssel vagy b) pontja szerinti munkáltatói vagy munkavállalói felmondás által arra tekintettel szűnik meg, hogy

>az Mt. 294.§ (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjasnak minősül vagy

>a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben foglaltak szerint korhatár előtti ellátásra jogosulttá vált.

c.aki a MÁV-ÉVEK és MÁV-ESÉLY programban vesz részt azzal, hogy esetükben a munkaviszonyban töltött naptári napok számát a MÁV-ÉVEK, illetve MÁV-ESÉLY programban töltött napok számával kell csökkenteni.

IV.AZ ÜZEMSZERŰ MŰKÖDÉST ELŐSEGÍTŐ JUTTATÁSOK

Munkásszállás131

66.§

A MÁV Zrt által bérelt munkásszálláson annak munkavállalói helyezhetők el, a MÁV Zrt. foglalkoztatáspolitikai érdekeinek figyelembevételével.

1.Munkásszálláson nem helyezhető el, aki:

-nem rendelkezik állandó bejelentett lakóhellyel, kivételt képeznek az állami gondozásból munkásszállásra költözők,

-a munkahellyel azonos közigazgatási helységben beköltözhető lakástulajdonnal, vagy lakásbérlettel rendelkezik.

2.A munkásszállást el kell hagyni annak a munkavállalónak:

-aki az 1. pont szerint nem lenne elhelyezhető munkásszálláson,

-akinek a MÁV Zrt-nél fennálló munkaviszonya megszűnt,

-aki a szállás rendjét, a társadalmi együttélés szabályait bizonyíthatóan súlyosan, vagy rendszeresen, szándékosan megsérti.

3.A bérelt munkásszálláson történő elhelyezés az igénybe vett szoba férőhelyeinek számától függően kerül kategóriába sorolásra.

(egyágyas szoba - I. kategória, kétágyas szoba - II. kategória, háromágyas szoba - III.

kategória) 132

4.A bérelt munkásszálláson elhelyezetteknek térítési díjat (Ft/fő/hó) kell fizetni, amelynek mértéke a kategória besorolástól függően az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

Munkásszálló kategóriájaTérítési díj (Ft/fő/hó)

I.kategória 20.000

II.kategória 8.000

III.kategória 5.000 133

5.Öt napnál hosszabb ideig tartó igazolt távoliét (szabadság, betegség) esetén a távoltöltött összes napok arányában a havi térítési díj csökkenthető.

6.Elhelyezésre nem jogosult szálláshelyet elfoglaló személy térítési díjként az e férőhelyre eső teljes költséget (üzemeltetési és fenntartási) tartozik megfizetni.

7.FEJEZET

A HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK, VALAMINT A MUNKAVÁLLALÓI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI

A munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények

67.§

1.A munkaviszonyából származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállalóval szemben - a kötelezettségszegés súlyával arányosan és a fokozatosság elvére figyelemmel - alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények a következőek:

a)szolgálati megrovás,

b)a munkabért érintő vagyoni hátrány,

c)más munkakörbe történő ideiglenes áthelyezés,

d)más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés,

e)más munkakörbe és más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés.

2.Az 1. pont alapján alkalmazott hátrányos jogkövetkezményeket - függetlenül azok tényleges végrehajtási időszakától - a jogerőre emelkedéstől számítva az általános munkajogi elévülési időn belül - az Mt. 286.§ (1) bekezdése alapján 3 évig - lehet és kell nyilvántartani.

3.A szolgálati megrovás [1. a) pont] alkalmazásával a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállalóval szemben a munkáltató kifejezi a rosszallását, és egyúttal az érintett munkavállalót felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék munkaviszonyából származó kötelezettségének vétkes megszegésétől.

4.A munkabért érintő vagyoni hátrány [1. b) pont] alkalmazása esetén, annak mértékét konkrét forint összegben kell meghatározni az alábbiak szerint.

A munkabért érintő vagyoni hátrány alkalmazási időszaka legalább egy, legfeljebb öt hónapig terjedhet azzal, hogy az egy hónapra megállapított konkrét forint összeg nem haladhatja meg a munkavállaló jogkövetkezmény megállapításakor irányadó alapbérének 20%-át.

5.A más munkakörbe történő ideiglenes áthelyezés [1. c) pont] csak olyan munkakörbe történhet meg, amelyre a munkakör tényleges betöltését megelőzően a munkavállaló minden előírt szempontból (egészségügyi, szakmai alkalmassági stb.) alkalmasnak minősül.

A más munkakörbe történő ideiglenes áthelyezés alkalmazási időszaka legalább egy, legfeljebb öt hónapig terjedhet.

A más munkakörbe történő ideiglenes áthelyezés alkalmazása esetén a végrehajtás időtartamára a munkavállaló alapbérét a betöltendő munkakörre érvényes alapbér alkalmazásával kell meghatározni, azonban a munkavállalót a munkabére tekintetében érő vagyoni hátrány mértéke a végrehajtás során összességében nem haladhatja meg a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó egyhavi alapbérének összegét.

6.A más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés [1. d) pont] alkalmazása esetén a munkavállaló a munkaszerződésében meghatározott munkavégzési helyétől eltérő helyen köteles munkát végezni.

A más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés alkalmazási időszaka legalább egy, legfeljebb öt hónapig terjedhet ki.

Munkavégzési helyként kizárólag a munkavállaló munkáltatói jogkörgyakorlójának irányítása alá tartozó munkavégzési (szolgálati) hely határozható meg.

Ezen hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával a munkavállalót az alapbérét érintő vagyoni hátrány nem érheti, ide nem értve a kijelölt munkavégzési helyen alkalmazandó műszakpótlék és egyéb díjazási jogcímek változásából eredő esetleges keresetveszteséget.

7.A más munkakörbe és más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés [1. e) pont] alkalmazása esetén együttesen kell figyelembe venni az 5. és 6. pontban foglaltakat. Ezen hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása esetén azonban a munkavállaló alapbérét az 5. pontban foglaltak szerint kell megállapítani, illetve erre tekintettel a 6. pont utolsó mondata nem alkalmazható.

8.A munkabért érintő vagyoni hátrányt is jelentő hátrányos jogkövetkezmény [1. b), c) és e) pontjai] alkalmazása esetén nem sérülhet a munkavállaló jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérhez (minimálbérhez) való jogosultsága.

9.A munkavállaló munkaviszonyából származó kötelezettségének vétkes megszegése esetén az e §. alapján kiszabott hátrányos jogkövetkezmény nem érinti és nem zárja ki a munkavállaló esetleges kártérítési felelősségét.

10.A hátrányos jogkövetkezményt indokolt írásbeli határozattal kell megállapítani. A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat módjáról és határidejéről [Mt. 287.§ (1) bekezdés

c)pontja] szóló tájékoztatást, valamint azt, hogy határozattal szemben benyújtott keresetnek a hátrányos jogkövetkezmény végrehajtásra nézve halasztó hatálya van.

11.A kiszabott hátrányos jogkövetkezmény - figyelemmel a cselekmény súlyára, illetőleg a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállaló személyi és családi körülményeire is - végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre a munkáltatói jogkör gyakorlója felfüggesztheti. Ha a próbaidő alatt az érintett munkavállaló nem követ el újabb olyan vétkes kötelezettségszegést, amelyért ismételten hátrányos jogkövetkezményt alkalmaznak vele szemben, a hátrányos jogkövetkezményt végrehajtani nem kell.

Ha viszont a próbaidő alatt elkövetett kötelezettségszegés miatt újabb hátrányos jogkövetkezményt szabnak ki vele szemben, a felfüggesztett hátrányos jogkövetkezményt is végre kell hajtani. 134

12.A munkáltatói jogkör gyakorlója az 1. pont b) - e) alpontjában meghatározott hátrányos jogkövetkezmény további végrehajtása alól a munkavállalót mentesítheti, amennyiben megítélése szerint a munkavállaló munkája alapján erre érdemes és az intézkedés célját már elérte, feltéve, hogy a kiszabott intézkedés végrehajtásából már három hónap eltelt.

A munkavállaló kártérítési felelőssége

68.§

1.A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló - figyelemmel azonban a jelen §-ban szabályozott eltérésekre is - legfeljebb háromhavi távolléti díjának megfelelő mértékig marasztalható.

2.Legfeljebb hathavi távolléti díjának megfelelő mértékig marasztalható:

a)aki munkáltatói jogkör gyakorolása által,

b)a 9. számú mellékletben felsorolt munkakört betöltő munkavállaló, a munkakör betöltésével összefüggésben,

c)egy éven belül ugyanolyan vétkes kötelezettségszegéssel,

d)jogerősen megállapított szabálysértés elkövetésével,

e)jogerősen megállapított gondatlan bűncselekménnyel okozta a kárt.

3.Amennyiben a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegő magatartásával okozza a kárt, a teljes kár megtérítésére is kötelezhető. [Mt. 179.§ (3) bekezdése]

4.A munkáltató a munkavállalóval szembeni kárigényét fizetési felszólítással érvényesítheti, ha a követelés a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszoros összegét nem haladja meg. Amennyiben a kártérítés mértéke ezt az összeget meghaladja - a felek közötti egyezség hiányában - a munkáltató az igényét bíróság előtt érvényesítheti az általános elévülési időn [Mt. 286.§ (1) bekezdése] belül.

A leltárhiányért fennálló felelősség (Mt. 170. §)

69.§

1.A leltárhiányért fennálló felelősség szabályait az Mt. 182.-188.§-ai, valamint a munkáltató utasításában foglaltak szabályozzák.

2.Azon anyagok körét, amelyeknél forgalmazási veszteség számolható el, továbbá annak mértékét és módját a 2. számú melléklet tartalmazza.

8.FEJEZET

A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

Testrészek, érzékszervek egészségkárosodásának külön is, tételesen meghatározott mértékei:	a 2. pont szerinti összeg hányada:
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70 %
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65 %
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	60 %
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20 %
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	10 %
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5 %
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70 %
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége	60 %
egyik lábszár részleges csonkolása	50 %
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége	30 %
egyik nagylábujj elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5 %
bármely más lábujj elvesztése vagy teljes működésképtelensége	2 %
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100 %
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35 %
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem látóképességét a munkavállaló már korábban elvesztette	65 %
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60 %
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	15 %
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül hallóképességét a munkavállaló már korábban elvesztette	45 %
a szaglóérzék teljes elvesztése	10 %

4.Munkabalesetből eredő keresőképtelen betegséggel járó, folyamatos (megszakítás nélküli) keresőképtelen betegség esetén

>legalább húsz munkanap esetén 26.000,- Ft

>legalább harminc munkanap esetén (további) 40.000,- Ft

>legalább negyven munkanap esetén (további) 40.000,- Ft

illeti meg a munkavállalót.

5.

Az 1-4. pontban foglalt összegeket a munkáltató biztosítási szerződés útján is jogosult nyújtani.

6.A munkabaleset meghatározására a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87.§ 3. pontjában foglaltak az irányadók.

7.Nem jogosult a munkavállaló az ezen § szerinti összegekre, ha a munkabaleset a munkavállaló

>szándékosan elkövetett bűncselekménye, illetőleg szabálysértése folytán vagy azzal összefüggésben,

>ittas vagy kábítószertől bódult állapotával okozati összefüggésben,

>engedély nélküli, vagy ittas (kábítószertől bódult) vasúti, közúti járművezetése közben következett be.

Nem jogosult továbbá a munkavállaló ezen § szerinti összegekre akkor sem, ha a munkáltató az Mt. alapján mentesül a kártérítési felelősség alól.

A munkáltató anyagi felelősségének feltételei a munkahelyre bevitt tárgyak esetén

71.§

1.A munkavállaló köteles a munkahelyére bevitt dolgait - a munkaközben is magánál tartott szokásos ruházati és személyi felszerelési tárgyak kivételével - a megőrzőben vagy öltözőben elhelyezni. Ha a munkahelyre bevitt dolog a szokásosnál nagyobb értéket képvisel, a munkavállaló még az elhelyezés előtt köteles azt a szolgálati hely vezetője által kijelölt személynek bejelenteni, akinek az elhelyezés módjára vonatkozó rendelkezését be kell tartania.

2. Megőrző vagy öltöző hiányában - a munkába járáshoz szükséges szokásos ruházati és személyes felszerelési tárgyakon felül - más dolgot a munkahelyre bevinni nem szabad.

72.§

hatályon kívül helyezve

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető és vegyes rendelkezések

73.§

1.A KSz 5.§ 3. pontjában foglaltak alapján a Kollektív Szerződés egyes §-aiba ütköző bármely helyi függelékben rögzített rendelkezés semmiségét hivatalból figyelembe kell venni.

2.A szerződést kötő felek megállapodnak abban, hogy bármely fél jogosult a Kollektív Szerződés bármely rendelkezésének közös értelmezését írásban, álláspontjának közlésével kezdeményezni. A közös értelmezésre irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza.

5.A szerződést kötő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kollektív Szerződés mellékleteit rendszeresen felülvizsgálják.

6.A Kollektív Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Gy.1654-83/2008. számú kiadmány alapján rendszeresített, nappalos (közbeváltó) tevékenységre is vezényelhető főrendelkezők munkáltatására vonatkozóan 2009. január 30. napján megkötött megállapodást a Kollektív Szerződés hatálya alatt változatlanul alkalmazandónak tekintik.

7.A 49.§ 2. pontjában rögzített kitételt a Felek 2010. február 01. napjával visszamenőlegesen léptetik hatályba, tekintettel arra, hogy a megállapodásuk szándéka már ekkor is a jelen módosítás szerinti 49.§ 2. pontjában foglaltakra irányult.

8.135A felek megállapodnak

abban, hogy a 40.§ 4. pontjában meghatározott összeg kizárólag a 10. számú melléklet 2012. december 1. napjával megállapított és hatályos szövegéhez kapcsolódik. A 10. számú melléklet, valamint a munkaszüneti napon végzett munka díjazásának [KSz 45.§ 4. pont] megváltoztatása esetén a felek egyidejűleg megállapodnak a 40.§ 4. pontjában meghatározott összeg mértékéről is.

Felek rögzítik továbbá, hogy a KSz 40.§ 4. pontjában foglaltak időbeli hatálya az Mt. 2012. december 01. napján hatályos 103.§-ában, valamint 205.§ (2) bekezdésében foglaltakhoz igazodik.136

A Kollektív Szerződés legutóbbi módosítását Budapesten, 2020. november 11. napján

A Munkáltató részéről:

A Kollektív Szerződést megkötő, Mt. 276.§ (2) bekezdése szerinti szakszervezetek részéről:

1.számú melléklet a MAY Zrt. Kollektív Szerződéséhez

Az egyes egészségre ártalmas tevékenységet ellátó munkavállalókra vonatkozó külön szabályok

Az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében az egészségre ártalmas tevékenységet végző munkavállaló a napi munkaidőn belül - jogszabály eltérő rendelkezése kivételével - csak olyan időtartamig végezhet egészségre ártalmas tevékenységet, hogy a teljes munkaidőre vonatkoztatott terhelés a megengedett egészségügyi határértéket ne haladja meg. A megengedett terheléseknél

a képernyős munkahelyeken az 50/1999.(XI.3.) EüM rendeletben

-a veszélyes anyagok vonatkozásában a 3/2006.(I.26. )EüM rendeletben

-a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalóknál 22/2005.(VI.24.) EüM rendeletben

-a zajexpozíciónak kitett munkavállalóknál a 66/2005.EüM rendeletben és az MSZ 18151/2. szabványban,

-hideg, illetve meleg környezetben végzett munkáknál a 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM rendeletben és az MSZ 21875. szabványban meghatározott határértékeket és korlátozásokat kell figyelembe venni.

Az egészségre ártalmas munkakörülmények fokozottan veszélyesnek minősülnek, ha a kockázatok megfelelő intézkedéssel vagy egyéni védőeszköz alkalmazásával sem csökkenthetők.

Amennyiben a munkavállalónak több munkaviszonya van, a munkavállalónak az egészségre ártalmas munkakörülmények között töltött összevont (összes) napi munkaideje nem haladhatja meg a megengedett időtartamot. A munkavállaló az expozíciós időtartamok meghatározásában köteles együttműködni.

A munkáltatónak az egészségre ártalmas munkakörülmények között munkát végzőkről és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a Kollektív Szerződés Helyi Függelékében nyilvántartást kell vezetnie. Az egészségre ártalmas munkakörülményeket a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata szerint kockázatértékeléssel kell megállapítani.

A hideg munkakörnyezetben a 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM rendelet 7. §-ában és a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában foglaltakat kell betartani. A rendeletben meghatározott pihenőidők eltöltésére alkalmas helyet (módot) a Kollektív Szerződés Helyi Függelékében kell meghatározni.

A szervezeti egység kockázatértékelés alapján a MÁV Kollektív Szerződés Helyi Függelékében egyéb terhelések esetén is korlátozásokat határozhat meg.

1/A számú melléklet

A hideg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedései

1.Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri munkahelyeken a napi középhőmérséklet a +4 C°-ot, illetve zárt téri munkahelyen a +10 C°-ot a munkaidő 50%-ánál, legalább 4 óránál hosszabb időtartamban nem éri el.

Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka esetén 5-10 perc pihenőidőt kell biztosítani.

2.A napi középhőmérsékletnél a 24 órára vonatkoztatott átlagos hőmérsékleti értéket kell figyelembe venni a meteorológiai előrejelzések alapján.

3 Az 1. pont szerinti hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munkánál 0 C° feletti napi középhőmérséklet esetén legalább 5 perc, 0 C° alatti napi középhőmérséklet esetén legalább 10 perc pihenőidőt óránként kell biztosítani.

A pihenőidőbe nem tartozik bele a melegedő helyiség megközelítésének, illetve onnan a munkahelyre való visszatérésnek az időtartama.

4.A 3.pont szerinti pihenőidőt valamennyi érintett munkavállaló esetében a munkaidőn belül kell kiadni.

5.A pihenőidőket óránként kell biztosítani. Kivételesen indokolt, rendkívüli esetben - mentés, baleset elhárítás - a pihenőidők összevonhatók.

A pihenőidők összevonhatóak akkor is, ha a 6. pontban felsorolt kedvező klimatikus körülmények a munkavégzés helyén, vagy annak közelében nem biztosíthatóak.137

6.Lehetőséget kell biztosítani, hogy a pihenőidőt a munkavállaló kedvező klimatikus körülmények között tudja eltölteni. Kedvező klimatikus körülménynek minősül a zárt téri, legalább 20 C° hőmérsékletű helyiség, vagy a fűtött közúti-, vasúti jármű.

7.Az egyszemélyes munkát végzők esetében, ahol semmilyen körülmények között nem biztosítható a meleg munkakörnyezetben a pihenőidő eltöltése (pl. vonalbejáró), a munkavállaló részére a védőital melegen tartására hőpalackot (termoszt) kell biztosítani.

8.Pihenőidőnek minősül a szabadtéri munkavégzés megszakítása abban az esetben, ha a megszakítás alatt a munkavállaló kedvező klimatikus körülmények között tud tartózkodni.

9.Hidegnek minősülő környezetben végzett munka időtartamára a munkavállalóknak az MVSz Helyi Függelékek szerinti védőruházatot, védőitalt biztosítani kell.

10.Hideg munkakörnyezetben túlóra nem rendelhető el, kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár megelőzése, elhárítása esetén.

11.A pihenőidő kiadásának helyi rendjét a KSz Helyi Függelékében kell szabályozni.

I/B. számú melléklet

2.Az átlagos hőmérsékletként a meteorológiai szolgálat előrejelzését kell figyelembe venni.

3.A lehetőségek szerint olyan munkaszervezési intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a korábbi munkaidőkezdést, vagy a 11 óra utáni szabadtéren történő munkavégzést csökkentik.

4.Amennyiben az átlagos hőmérséklet az 1. pont szerinti határértéket meghaladja, a pihenőidő mértéke:

Fizikai munka	Határérték
	Co-ig	Perc	Co felett	Perc
Közepesen nehéz	33	10	33	20
Nehéz	32	10	32	20

5.A pihenőidőket óránként kell biztosítani. Amennyiben technológiai okokból ez nem biztosítható, legfeljebb két óra pihenőidői összevonhatók. Kivételesen indokolt, rendkívüli esetben - mentés, baleset-elhárítás - a pihenőidők a következmény és a lehetőségek mérlegelésének figyelembevételével az előbbieken túlmenően is összevonhatók.

6.Biztosítani kell, hogy a pihenési időt a munkavállalók a tűző naptól védett helyen, árnyékban tudják eltölteni.

7.11-16 óra közötti időszakra - amennyiben az átlaghőmérséklet a 4. pont szerinti kedvezőtlenebb határértéket meghaladja - túlóra nem rendelhető el, kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár megelőzése, elhárítása esetén.

8.Szabadtéren tárolt, illetve a szabadból a zárt térbe vitt (felmelegedett) vasúti járművek belső terében végzett munkák, illetve zárt tehervagonok kirakása, átrakása esetén is a 4. pont szerinti pihenőidőket kell biztosítani.

9.A melegnek minősülő környezetben végzett munka időtartamára a munkavállalók részére igény szerinti mennyiségben, megfelelő hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani.

10.A pihenőidők kiadásának helyi rendjét a KSz Helyi Függelékében kell szabályozni.

2.számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez A forgalmazási és raktározási veszteség normái

I.Ásványolajtermék veszteségnormája (A 43/1997 (XII.30.) PM Rendelet alapján)

1.

A raktározás veszteségnormája: a nem kiszerelt ásványolajtermék havonta betárolt mennyiségének az 1. számú táblázatban meghatározott %-a.

2.

Az ásványolajtermék raktározásánál figyelembe vehető veszteségnorma alkalmazásakor

a)nyári időszak május 1-jétől szeptember 30-áig,

b)téli időszak október 1-jétől április 30-áig tart.

Ásványolajtermék raktározási veszteségnormája

1. számú táblázatMe.: százalék (%)/hó

Ásványolajtermék (Jöt. szerinti)							Föld feletti tartály		Uszótetős tartály		Föld alatti tartály		Hordós tank
							téli	nyári	téli nyári		téli	nyári	téli nyári
							időszak		időszak		időszak		időszak
1.	Cseppfolyósított és sűrítettgáz- halmazállapotú szénhidrogén						0,15	0,40	-	-	-	-	-	-
2.	Ólmozott és ó ellenőrzött		ólmozatlan ben ellenőrzött ásványolaj, Cikk-tól		benzin, egyéb E85 Cikk-ig		0,10	0,20	0,05	0,10	0,09	0,18	0,06	0,10
	Motorbenzin		1107006100		1107060100
	Speciális benzin		1107061100		1107085100
3.	Gázolaj, petróleum	, fűtőolaj Cikk-tól		aj, biodízel Cikk-ig			0,03	0,08	0,015	0,04	0,03	0,06	0,015	0,05
	Gázolaj	1107121100		1107150100
	Petróleum	1107101100		1107120100
	Tüzelőolaj	1107151100		1107170100
	Fűtőolaj	1107171100		1107200100

A veszteségek elszámolása

A.

1.

A felhasználói engedélyesnek elszámolási időszakonként meg kell állapítani az elszámolási időszak utolsónapján ténylegesen készletben lévő mennyiség (a továbbiakban: tényleges készlet) és a külön jogszabály szerinti nyilvántartásában kimutatott zárókészlet (a továbbiakban: könyv szerinti készlet) különbségét.

2.

Amennyiben a tényleges készlet kisebb a könyv szerinti készletnél, a különbözet (a továbbiakban: hiány) a ténylegesen keletkezett veszteséggel - de legfeljebb a veszteségnorma alapján meghatározott mértékig - csökkenthető. Az ezen felül fennmaradó hiány készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével tovább csökkenthető.

3.

Amennyiben a tényleges készlet nagyobb a könyv szerinti készletnél, a különbözetet (a továbbiakban: többlet) - csökkentve a készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével - az elszámolási időszak zárókészletébe kell beszámítani.

4.

Az elszámolási időszak lezárását megelőzően tartott, váratlan készletellenőrzés során az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, és az elszámolási időszakra vonatkozó elszámolásnál figyelembe kell venni.

B.

1.

A jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes telephelyén vagy üzemanyagtöltő állomásán vagy kiskereskedelmi tárolótelepén az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség (a továbbiakban: mérési bizonytalanság) és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a készletfelvételt megelőző 12 hónap - amennyiben a tevékenységét az üzemanyag-kereskedő 12 hónapnál rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - alatt forgalmazott mennyiség 0,5%-a minősül.

2.

Amennyiben a többlet nagyobb, mint a mérési bizonytalanság, és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a megelőző készletfelvételtől eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyisége, a különbözetet a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet növelni kell.

3.

Amennyiben a megállapított tényleges készlet és a nyilvántartás szerinti készlet mennyiségének különbsége negatív (a továbbiakban: hiány), és a hiány nagyobb, mint a mérési bizonytalanságnak, és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a megelőző készletfelvételtől eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyisége, az ezt meghaladó különbözetet a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet csökkenteni kell.

II.Egyéb termékek veszteségnormája

A forgalmazási veszteség normái

Termék főcsoport	tételszám			megnevezés	forgalmazási veszteség %
	tól-ig				1 hónapra	X. 01. - III. 31.	IV. 01. - IX. 30.
105	1021-	420	100	barnaszén	0,042
	1421-	425		feketeszén	0,042
	1551	575		feketeszén	0,042
	1581-	584		feketeszén	0,042
	1651-	658		feketeszén	0,042
	1771-	900		brikett	0,083
	1926-	950		koksz	0,042
	1951-	970		faszén	0,042
106	1971-	999		tűzifa		0,042	0,083

3.számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez

A hátrányos jogkövetkezmények és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje

1.FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

1.1.Hátrányos jogkövetkezmény

A hátrányos jogkövetkezmény a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés alapján - a kötelezettségszegés súlyával arányosan - megállapított joghátrány.

Alkalmazásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult dönteni az Mt., illetve a KSz vonatkozó szakaszaiban biztosított lehetőségek keretein belül. Ennek során szabadon mérlegeli az elkövetett vétkes kötelezettségszegést és annak körülményeit, majd ennek megfelelően dönt a munkajogi szankciók alkalmazásáról.

Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogait és emberi méltóságát nem sérti. Kiszabására az Mt. 56.§-a, illetve a KSz 67.§-a alapján, e melléklet keretei között kerülhet sor.

A hátrányos jogkövetkezmény - ide nem értve a szolgálati megrovást - alkalmazása ideiglenes jelleggel eredményez a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatási feltételeket a munkavállaló hátrányára.

Ennek megfelelően a joghátrány alkalmazásának időtartamát az elkövetett szolgálati vétséggel arányosan kell megállapítani, legalább egy, de legfeljebb öt hónap időtartamra.

1.2.A kártérítés

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

Nem kell megtéríteni azonban azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A kártérítés érvényesíthető mértékét, az érvényesítés módjait az Mt. 179.§-a valamint az Mt. 285.§ (1) - (2) bekezdései, továbbá a KSz 68.§-a állapítja meg.

A munkavállalót terhelő kártérítést az általános munkajogi elévülési időn belül a bíróság előtt lehet érvényesíteni [Mt. 285.§ (1) bekezdés], azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát meg nem haladó összegű munkáltatói kárigényt a munkáltató - ezen időtartamon belül - írásban fizetési felszólítás útján is jogosult érvényesíteni. [Mt. 285.§ (2) bekezdés]

2.A JOGKÖVETKEZMÉNYEK MEGÁLLAPÍTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

2.1.1.A munkáltatói jogkör gyakorlója

A Kollektív Szerződésben szabályozott munkajogi szankciók alkalmazása, valamint a munkáltatói kárigény érvényesítése a munkáltató hatáskörébe tartozik.

A munkáltatói jogkört az gyakorolja, aki a munkavállaló vonatkozásában az ezt szabályozó Alapítói Határozat szerint erre jogosult, illetve köteles.

2.1.2. A vizsgálóbiztos138

A munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás megállapítása céljából, az egységes eljárási rend biztosítása érdekében - lehetőség szerint - a Munkajog létszámába tartozó vizsgálóbiztos közreműködésével jár el. A vizsgálóbiztos személyéről az érintett munkavállalót tájékoztatni kell.

A vizsgálóbiztosi tevékenységet ellátó munkavállalók a hozzájuk rendelt működési területen általános felhatalmazással látják el.

A Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes139 valamennyi munkáltatói jogkörgyakorlót írásban tájékoztatja a vizsgálóbiztosok illetékességi területéről és elérhetőségeikről.

A Munkajog vezetője indokolt esetben azonban jogosult vizsgálóbiztost a saját működési területén kívüli tevékenység ellátásával is megbízni.

A vizsgálóbiztos a vizsgálat során foganatosított meghallgatásokról és a vizsgálat egyéb megállapításairól a munkáltatói jogkör gyakorlója részére vizsgálóbiztosi jelentést készít.

3.ELÉVÜLÉS

A hátrányos jogkövetkezmény megállapítására a vétkes kötelezettségszegésnek a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül van lehetőség, ezen időtartamon belül kell a határozatot meghozni, továbbá azt a munkavállaló részére kézbesíteni.

Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt, bűncselekmény elkövetése esetén pedig a büntethetőség elévülése beállt.

4.A HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSÁNAK MENETE

4.1.1.A munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésének megállapítása

A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója egyértelműen és konkrétan tudomást szerzett az érintett munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséről.

A munkáltatói jogkörgyakorló felelősségi körébe tartozik annak kétséget kizáró bizonyítása, hogy a vétkes kötelezettségszegésről mikor szerzett tudomást.

A munkáltatói jogkör gyakorlója két alapvető módon szerezhet tudomást a munkavállaló által elkövetett vétkes kötelezettségszegésről:

•saját munkáltatási, ellenőrzési tevékenységének keretében személyes észlelése útján, illetve

•más személytől vagy szervezettől kapott információ (ellenőrzés, bejelentés stb.) alapján.

A fentiek alapján a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésének időpontjául azt a napot kell figyelembe venni, amelyiken a kötelezettségszegést személyesen észlelte vagy arra vonatkozóan mástól kimutathatóan hitelt érdemlő információ birtokába jutott.

Ebben az esetben - figyelemmel a rendelkezésre álló 15 napos határidőre is - a munkáltatói jogkörgyakorló köteles intézkedni a döntésének előkészítésére, a 4.1.3. pontban foglaltak szerint.

Amennyiben azonban a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzése az észlelt vagy megkapott információk alapján nem következett be, az irányadó tényállás megállapítása illetve a körülmények tisztázása érdekében a munkáltatói jogkör gyakorló köteles tényfeltáró vizsgálatot elrendelni.

4.1.2. A tényfeltáró vizsgálat

A tényfeltáró vizsgálat keretében - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján lehetőség szerint a legrövidebb időtartam alatt - bizonyítási eljárást kell lefolytatni minden olyan lényeges körülmény tisztázása céljából, amelyek felmerült kötelezettségszegéssel kapcsolatos munkáltatói tudomásszerzés vonatkozásában jelentőséggel bírhatnak.

Ebben az esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy az okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy éves (bűncselekmény elkövetése esetén büntethetőség elévülése által meghatározott) határidőn túl hátrányos jogkövetkezmény kiszabására nincs lehetőség, függetlenül a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésének időpontjától.

A tényfeltáró vizsgálatot - lehetőség szerint - vizsgálóbiztos bevonásával kell lefolytatni.

Azokat a munkavállalókat, akik kötelezettségszegés elkövetésében érintettek lehetnek, illetve a rendelkezésre álló előzetes információk alapján az elkövetett kötelezettségszegésre nézve egyébként lényeges információkkal rendelkezhetnek (tanú, szakértő), a tényfeltáró vizsgálat során meg kell hallgatni.

A tényfeltáró vizsgálat során történő meghallgatásról a meghallgatni kívánt munkavállalót előzetesen írásban értesíteni kell.

Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell:

•a meghallgatás tárgyát, helyszínét és időpontját, amelyet a KSz vonatkozó szabályainak [34.§ 5. pont] betartásával kell meghatározni,

•azt, hogy milyen minőségben (a kötelezettségszegés elkövetésében lehetséges érintettként vagy egyébként a más munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés tárgyában tanúként, szakértőként) kerül sor a meghallgatásra,

•azt, hogy a meghallgatás során a meghallgatott munkavállaló jogosult képviselőt meghatalmazni [KSz. 34.§ 5. pont],

•arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a meghallgatott munkavállaló nem köteles magára nézve terhelő nyilatkozatot tenni.

A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát annak aláírását követően a meghallgatott munkavállaló részére át kell adni.

A tényfeltáró vizsgálat eredményéről és a megállapított tényállásról az eljáró vizsgálóbiztos írásbeli jelentés elkészítésével tájékoztatja a munkáltatói jogkörgyakorlót.

Amennyiben a tényfeltáró vizsgálatot lezáró jelentés ismeretében a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzése az elkövetett kötelezettségszegés vonatkozásában bekövetkezett - figyelemmel a rendelkezésre álló 15 napos határidőre is - a munkáltatói jogkörgyakorló köteles intézkedni a döntésének előkészítésére, a 4.1.3. pontban foglaltak szerint.

Ellenkező esetben a tényfeltáró vizsgálatot a vitatott körülmények tisztázásáig folytatni kell.

Az Mt. 55.§ (2) bekezdése szerint a munkáltató - amennyiben ez a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt - jogosult a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni. A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállalót az Mt. 146.§ (3) bekezdésének b) pontja alapján a távolléti díja illeti meg.

4.1.3.A döntés előkészítése

Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója minden kétséget kizáróan tudomást szerzett az érintett munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséről, akkor szükség szerint intézkedik a döntése megalapozottságának biztosítása érdekében.

Ennek során, amennyiben korábban nem került sor a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállaló „lehetséges érintettkénti” személyes meghallgatására, a munkáltatói jogkörgyakorló - lehetőség szerint - vizsgálóbiztos útján intézkedik az elkövetésben érintett munkavállaló meghallgatására.

A meghallgatásról a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállalót előzetesen értesíteni kell, amelynek vonatkozásában megfelelően alkalmazni kell a tényfeltáró vizsgálat esetében az értesítésre meghatározott szabályokat.

Az értesítésnek tartalmaznia kell arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy amennyiben a meghallgatásra a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül - bármely okból - nem kerül sor, akkor a munkáltatói jogkörgyakorló meghallgatás nélkül is határozhat a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásáról.

Az értesítésre és a meghallgatásra egyebekben a 4.1.2. pont szerint kerül sor, azonban a rendelkezésre álló 15 napos határidőre figyelemmel, a munkavállaló értesítése szükség esetén más módon is történhet.

A meghallgatásról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy:

•a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintettként kerül sor a munkavállaló meghallgatására,

•az érintett munkavállalót miben hibáztatják,

•a meghallgatott munkavállaló nem köteles magára nézve terhelő nyilatkozatot tenni,

•a meghallgatott munkavállaló kívánt -e képviselőt igénybe venni,

•a meghallgatott munkavállaló milyen tartalmú nyilatkozatot tett a terhére rótt kötelezettségszegés vonatkozásában,

4.1.4.A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását kizáró körülmények

Nem lehet hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, ha

•nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az érintett munkavállaló követette el a vétkes kötelezettségszegést,

•bekövetkezett az elévülés, akár az objektív (1 év), akár a szubjektív (15 nap) határidő tekintetében,

•a munkavállaló ugyanezen vétségét munkajogi úton már elbírálták, ide nem értve a munkáltatói intézkedés és a kártérítésre kötelezés esetleges elkülönülő alkalmazását,

•a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt, vagy megszüntették.

4.1.5.A hátrányos jogkövetkezmény megállapítása

A hátrányos jogkövetkezményt a munkáltatói jogkör gyakorlója az összes körülmény - így különösen az okozott kár, az előidézett veszély, a cselekmény tárgyi súlya, a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállaló korábbi munkavégzése és szociális körülményei - figyelembevételével, szabad mérlegelés alapján, úgy állapítja meg, hogy annak az alkalmazott joghátrány mellett egyéni és általános visszatartó hatása is legyen.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a hátrányos jogkövetkezményt indokolt írásbeli határozat formájában állapítja meg.

A rendelkező rész a szolgálati vétség minősítését, a kiszabott joghátrányt, annak mértékét és az alkalmazási időtartamát, továbbá a munkakört, a munkavégzési helyet, az alapbért érintő változással járó hátrányos jogkövetkezmény esetén ezen megváltoztatott körülményekre is kiterjedően tartalmazza.

A határozatnak ki kell terjednie a kereset benyújtásának a határozat közlésétől számított 30 napos [Mt. 287.§ (1) bekezdés c) pontja] határidejére, valamint arra, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtásra nézve halasztó hatálya van. [Mt. 287.§ (5) bekezdés]

A hátrányos jogkövetkezményt meg kell indokolni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, az elfogadott bizonyítékokat, - amennyiben ismert - a munkavállaló védekezését, az azzal kapcsolatos megállapításokat és a megsértett rendelkezések felsorolását, valamint a figyelembe vett körülményeket, a mérlegelés, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat, tényeket.

A határozat elkészítése során - a jogszerűség és megalapozottság érdekében - a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el.

4.1.6.A hátrányos jogkövetkezményt végrehajtása:

A hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot azonnal, de legkésőbb az elkövetett vétkes kötelezettségszegésről történt tudomásszerzéstől számított 15 napon belül vagy személyesen kézbesíteni kell, vagy postára kell adni. A kézbesítés az érdekeltek részére szolgálati úton kézbesítési vevénnyel vagy tértivevényes levélben postán történik.

A tértivevényes levelet legkésőbb a tudomásszerzés napját követő naptól mint kezdőnaptól számított 15. napon postára kell adni.

A kézbesítésre az Mt. 24.§-ában foglaltak az irányadóak.

A munkáltatói jogkörgyakorló a megállapított hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását próbaidőre felfüggesztheti, illetve annak további végrehajtása alól a munkavállalót mentesítheti a KSz 67.§.-ában foglaltak szerint.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat kézbesítését követő 30 nap elteltével köteles az érintett munkavállaló nyilatkozatát beszerezni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet.

Az érintett munkavállaló az általános együttműködési kötelezettségére tekintettel köteles nyilatkozatot tenni.

A hátrányos jogkövetkezmény abban az esetekben tekinthető jogerősnek és végrehajthatónak, ha

•a kereset benyújtására nyitva álló 30 napos határidő leteltét követően a munkavállaló nyilatkozott arról, hogy nem nyújtott be a határozattal szemben keresetet,

•a kereset benyújtására nyitva álló 30 napos határidő leteltét követően a munkavállaló nyilatkozatának hiányában az illetékes munkaügyi bíróság jogerősítő záradékkal látta el a határozatot,

•a munkaügyi jogvita során a bíróság jogerősen döntött az alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény hatályának (legalább részbeni) fenntartásáról.

A határozat jogerőre emelkedésének időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton fel kell tüntetni. A jogerős határozat végrehajtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója - lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos útján - köteles gondoskodni.

A végrehajtás során biztosítani kell, hogy az érintett munkavállalót a döntésben, illetve ezzel összefüggésben, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban foglaltakon túl egyéb hátrányos következmények ne érjék.

5.A KÁRTÉRÍTÉSRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

5.1.A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabályokat a KSz 68. §-a tartalmazza.

A kártérítés alkalmazása során - a jogszerűség és megalapozottság érdekében - a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el.

A munkavállalói kártérítési felelősség megállapítására és érvényesítésére az alábbi szabályok alapján kerülhet sor.

5.1.1.A munkáltatói kárigény érvényesítése

A munkáltatói kárigény érvényesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója kétséget kizáróan megállapította a károkozás tényét, illetőleg a kárt okozó munkavállaló vétkességét.

Tisztázni kell továbbá azt is, hogy nincs-e olyan jogszabályban nevesített körülmény, ami a kártérítési felelősség alkalmazását kizárja vagy korlátozza.

5.1.2.A kártérítési igény elévülése

A kártérítési igény 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. A kártérítési igény elévülése a kár bekövetkezésének napjával veszi kezdetét.

5.1.3.A kár értékének meghatározása

Az okozott kár mértékét pontosan és bizonyítható módon, forintban kifejezett összegben kell megállapítani.

Amennyiben a kárérték pontosan nem állapítható meg, akkor a kár értékét bizonyítható kalkulációval kell megállapítani.

A munkáltató vétkes közrehatása kármegosztás alapjául szolgál. Ha a munkáltatói jogkörgyakorlója munkáltatói vétkes közrehatást vesz figyelembe, annak elbírálásánál mérlegelnie kell a munkavállaló és a munkáltató közrehatásának arányát, és a kárigény összegét ennek megfelelően kell meghatároznia.

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

5.1.4.A kártérítési igény megállapítása, érvényesítése

A kártérítési felelősség megállapítása során meg kell állapítani - a KSz 68. §-nak megfelelően - az elkövetési módot is. Amennyiben ennek minősített esetéről van szó (pl. súlyos gondatlanság), kétséget kizáróan meg kell állapítani ezeket a minősítő tényeket és körülményeket.

Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója tényfeltáró vizsgálat lefolytatását látja indokoltnak, erre vonatkozóan a 4.1.2. pontban meghatározottak szerint - ide nem értve az eljárási határidőre vonatkozó szabályokat - kell eljárni.

A kártérítési igény kapcsán lefolytatott tényfeltáró vizsgálatról az eljáró vizsgálóbiztos külön írásbeli jelentést készít.

A kártérítési igény érvényesítése során kísérletet kell tenni egyezség megkötésére.

A felek között létrejött egyezséget írásbeli megállapodásba kell foglalni.

A megállapodásban rendelkezni kell a kár megfizetés módjáról, az esetleges részletfizetések mértékéről is. Amennyiben a kár megfizetésére a munkavállaló munkabéréből történő levonással kerül majd sor, az egyezségnek tartalmaznia kell munkavállaló hozzájárulását is arra vonatkozóan, hogy a kártérítés összegét munkabéréből levonhassák, továbbá, hogy lemond a jogorvoslat jogáról.

Ha a felek között egyezség bármely okból nem jön létre és a kár önkéntes teljesítéssel sem térül meg, a munkáltatói jogkörgyakorlója a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó kárigényét fizetési felszólítással is érvényesítheti.

A fizetési felszólításban a munkavállalóval közölni kell a kárigényt megalapozó tényeket és körülményeket, a megsértett rendelkezéseket, a kár összegét, a kiszámított kiszabható (érvényesíthető), illetve érvényesíteni kívánt kártérítési összeget.

A fizetési felszólítást meg kell indokolni. Ennek tartalmaznia kell, az elfogadott bizonyítékokat, a munkavállaló védekezését, valamint - különös tekintettel az érvényesíteni kívánt kárösszegre - a figyelembe vett körülményeket, a mérlegelés, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat, tényeket.

A kártérítési egyezség és a fizetési felszólítás előkészítése során - a jogszerűség és megalapozottság érdekében - a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos közreműködését veszi igénybe.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát meghaladó összegű munkáltatói kárigényt bíróság előtt kell érvényesíteni, és ez esetben az ügy összes iratát a kárigény érvényesítése céljából - erre történő határozott utalással - a Munkajog részére kell megküldeni.140

5.1.5.A kártérítési igény végrehajtása

A munkáltatói jogkör gyakorlója fizetési felszólítás kézbesítését követő 30 nap elteltével köteles az érintett munkavállalót nyilatkoztatni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet. Az érintett munkavállaló az általános együttműködési kötelezettségére tekintettel köteles nyilatkozatot tenni.

A jogerőre emelkedés időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton (fizetési felszólításon, egyezségen) fel kell tüntetni. A jogerős fizetési felszólítás, illetve a kártérítési egyezség végrehajtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója - lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos útján - köteles gondoskodni.

A munkáltatói kártérítési igény azon a napon válik végrehajthatóvá, amelyen

•az egyezséget írásba foglalták,

•a munkavállaló az önkéntes teljesítésre vonatkozó nyilatkozatát megtette,

•a fizetési felszólítással szembeni kereset benyújtására nyitva álló határidő úgy telt el, hogy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata alapján a kereset benyújtására nem került sor,

•a bírósági határozat jogerőssé vált.

6.ÜGYVITELI RENDELKEZÉSEK:

6.1.1.A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok

A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója - az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével - köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

•az ügy számát és típusát,

•a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát,

•az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét,

•a tényállás rövid leírását és az okozott kárt,

• az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját

•a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét,

•a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét,

•a kézbesítés módját és idejét,

•a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését,

•a jogerőre emelkedés időpontját,

•a végrehajtásra vonatkozó adatokat,

•a megjegyzéseket.

A munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni. 141

6.1.2.Az integrált humánirányítási rendszerben (SAP) történő nyilvántartásra vonatkozó szabályok

A munkáltató jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos útján az illetékes humánpartnernek küldi meg a jogerős határozatot, aki intézkedik a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán szolgáltatás szervezet142 tájékoztatásáról, illetve a SAP HR rendszerbe történő rögzítésről.

1.Jelen melléklet tartalmazza azokat a munkaköröket, valamint az egyen- (forma) és munka ruházati ruhadarabokat amelyeket a munkavállaló az éves keret terhére megigényelhet.

2.A munkáltató a ruházati ellátást éves pontkeret meghatározásával biztosítja, amely tárgyév január 1-től december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik. Az éves keret a következő évi keret terhére legfeljebb 10 %-kal túlléphető, az éves keret legfeljebb 50 %-a. a következő évre átvihető.

E szabályozás alapján 2015 évben az egyen-, formaruházatra jogosult I-VI. munkaköri csoportba sorolt munkavállalók az új ruházati kollekció 2015. évi bevezetésével kapcsolatos részletszabályokat tartalmazó utasítás szerint, a betöltött munkakörre meghatározott 2014. és a 2015. évi pontkeret terhére részesülnek kötelezően felhasználandó ruhaellátásban. A 2014. és

2015.évi pontszámokból ezt követően fennmaradó pontkeret-maradvány terhére a munkavállalók a munkavégzésük során előírt új típusú egyen- és formaruha ruhadarabokból választhatnak. 2016. január 01. napjától az I-VI. munkaköri csoportba tartozó munkavállalók a betöltött munkakörükhöz tartozó éves pontkeret figyelembevételével leadott igénylése alapján részesülnek ellátásban.

Az I-VI. munkaköri csoportba tartozó munkavállalók 2014. és 2015. évi felhasználható éves pontkerete tartalmazza a munkaköri csoport alapellátásába tartozó lábbelik pontértékét.

2016.január 01. napjától az egyes munkakörökben felhasználható éves pontkeret a lábbelik pontértékével csökkentésre került. Ettől az időponttól kezdődően az I-VI. munkaköri csoport cipőellátását - egyéni védőeszközként - a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza és a KSz 4.sz melléklete alapján biztosított lábbelik helyett az ott rögzítetteket kell hordani munkavégzés közben.

A munkaruházati juttatásra jogosult VII.-XIII. munkaköri csoportba tartozó munkavállalók ruhafélékre vonatkozó ellátása 2015. január 1-től nem változik, a rendelkezésre álló pontkeret terhére választásuknak megfelelően részesülnek ruhaellátásban. Lábbeli tekintetében ellátásuk a KSz.4.sz mellékletéből a Munkavédelmi Szabályzatba került át.

2016.01.01 -től a XIII. munkaköri csoportban a rendészeti feladatokat ellátó- és fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátása a 70/2012.(XII.14.) BM rendeletben foglaltak

figyelembevételével került meghatározásra. Lábbeli tekintetében a Munkavédelmi Szabályzat szerint részesülnek ellátásban.

3.Az egyen- és formaruha ellátásban részesülő munkavállalók (I-VI. munkaköri csoport) a munkakörükre kötelezően előírt ruhadarabokon túl egyéb - az Arculati kézikönyvben szereplő - kiegészítőt is igényelhet a fel nem használt pontjaiból. E pont vonatkozásában kiegészítőnek minősülnek az alábbiak

Kódszám	Megnevezés	Pontérték
99121	Férfi nyakkendő	11
90200	Női kendő	9
98303	Téli sál	12
98304	Téli kötött kesztyű	6

Az I. és II. munkaköri csoport meghatározott munkaköreiben foglalkoztatott munkavállaló kizárólag abban az esetben, ha munkavégzés során nincs vonatfogadási, vonatindítási kötelezettsége, és még esetlegesen sem kerül kapcsolatba az utazóközönséggel, a kötelezően előírt ruhadarabokon felül, az éves pontkeret terhére galléros pólót igényelhet.

Az I. és II. munkaköri csoportban meghatározott munkakörök:

-Forgalmi szolgálattevő,

-Forgalmi szolgálattevő gyakornok,

-Külsős forgalmi szolgálattevő,

-Rendelkező forgalmi szolgálattevő,

-Távkezelt állomások forgalomirányítója,

-Vezénylő tiszt,

-Főrendelkező és

-Váltóállító táblakezelő.

férfi			női
kód	ruhadarab	pontérték	kód	ruhadarab	pontérték
98372	férfi póló gallérral (kék r.u.)	15	98392	női póló gallérral (kék r.u.)	14
98366	férfi hosszú ujjú póló (sötétkék) gallérral	30	98386	női hosszú ujjú póló (sötétkék) gallérral	30

Az adott szolgálatban megfelelő ruhadarab - ing vagy póló - kiválasztásáért és viseléséért a munkavállaló tartozik felelősséggel. 144

145Az V. munkaköri csoportba tartozó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló a munkakörére kötelezően előírt ruhadarabokon felül a fel nem használt éves pontkeret terhére az alábbi ruházatot igényelheti.

férfi			női
kód	ruhadarab	pontérték	kód	ruhadarab	pontérték
99300	férfi télikabát	114	99134	női télikabát	114

4.Az egyen- és formaruha, valamint munkaruha ellátásban részesülő munkavállalók (I-XIII. munkaköri csoport) a munkakörére kötelezően előírt ruhadarabokon túl a fel nem használt pontjaiból az alábbi kiegészítőt igényelhetik (maximum 1db/év):

KódszámMegnevezésPontérték

99442Hátizsák63

5.Az egyen- forma és munkaruházatra jogosult munkavállalók a munkavégzés során a munkaköri csoportban meghatározott és az évszaknak illetve időjárásnak megfelelő - az Arculati kézikönyv és a ruhakollekció cseréje esetén a részletszabályokat tartalmazó utasítás szerinti - ruhadarabokat kötelesek a szolgálat ellátása során viselni.

6.A munkavállalók éves kerete terhére választott igénye abban a negyedévben kerül kiszolgálásra, amikor a munkavállalók ezen mellékletben felsorolt munkakör valamelyikébe besorolásra kerülnek, az alábbiak szerint:

-egyen- formaruházat (I.-VI. munkaköri csoport)

-munkaruházat (VII.-XII. munkaköri csoport)

-Rendészeti feladatokat ellátó- és fegyveres biztonsági őrök ruházata (XIII. munkaköri

csoport)

7.Az I-XIII. munkaköri csoportokban ellátásra jogosultak részére a munkáltató a Munkavédelmi szabályzat 5/A mellékletének megfelelően biztosít egyéni védőeszközt.

8.A ruházati ellátásra jogosító munkakörbe kerülése esetén a munkavállalót az előző munkaköréhez tartozó alapellátástól eltérő ruházati alapellátás teljes körűen illeti meg (jelen melléklet táblázatai szerint). Az első ellátás alkalmával az évszaknak megfelelő ellátást kell biztosítani, mely évszakváltáskor (április 30., szeptember 30.) kiegészül az alapellátás további elemeivel.

Az alapellátást követő évben a munkavállaló felhasználható pontkerete attól függően változik, hogy a ruházati ellátásra való jogosultsága melyik negyedévben kezdődött.

Ennek megfelelően, a munkavállalót megilleti az éves pontkeret:

8.1.100 %-a, ha I. negyedévben

8.2.75 %-a, ha II. negyedévben

8.3.50 %-a, ha III. negyedévben

8.4.25%-a, ha IV. negyedévben szerzett ruházati juttatásra jogosultságot.

Az alapellátást követő évben járó pontkeretét teljes egészében átviheti a következő évre

a)146

b)a III. vagy IV. negyedévben ruházati jogosultságot szerzett munkavállaló (8.3. és 8.4. pont)

9.A munkavállalók jogosultak eldönteni, hogy az adott évben részére járó keretet milyen, a munkaköri csoportjában meghatározott ruhadarabok igénylésére fordítják, azonban felelősek azért, hogy a munkakörükhöz rendelt alapellátásban rögzített ruhadarabokkal rendelkezzenek, azt a munkahelyen történő munkavégzésre használják. Felelősek azért, hogy a szolgálatban megjelenésük mindenkor tiszta és ápolt legyen. Egy típusú ruhadarabból legfeljebb az alapellátás szerinti járandóság duplája igényelhető évente, alapellátását nem képező ruhadarabokból a munkavállalók 2 db-ot igényelhetnek évente.

10.Két vagy több munkakör ellátása esetén a munkavállaló részére a nagyobb mértékű keretet kell biztosítani, ha az abban a munkakörben ellátott ideje több, mint A-e a teljes havi munkaidőnek.

11.A munkavállalók a következő évi megrendelésüket a tárgyévet megelőző év április 30-ig kötelesek leadni. Ennek elmaradása esetén a munkáltatói jogkörgyakorló köteles eljárni a munkavállalók felé az igények leadása érdekében. Ez esetben a munkáltatói jogkörgyakorló a

KSZ 3. sz. mellékletében foglaltak alapján eljárást kezdeményezhet a munkavállalókkal szemben.

12.A munkavállaló - a 8. pontban foglalt kivételek figyelembevételével - köteles felhasználni az éves pontkeretének minimum 50%-át, a következő évre az éves pontkeret legfeljebb 50%-a vihető át. Ettől eltérően az alacsonyabb éves pontkeretre és az alapellátásban járó ruhadarabok pontértékére való tekintettel a IV. és VII. munkaköri csoportba tartozó munkavállaló az egész éves pontkeretét átviheti a következő évre.147

13.Azon munkavállalóknak, akiknek mérettáblázatba be nem sorolható, különleges méretű ruha szükséges, méretvételi lapot kell kitölteniük.

14. A megrendeléskor az igényelt ruhadarabok megnevezése és kódszáma mellett a szükséges méretet is meg kell adni. A munkavállalók csak saját méretüknek megfelelő ruhadarab rendelésére jogosultak.

15.A munkavállalók az igényjogosultság negyedévét megelőzően legalább 90 nappal a méretre vonatkozó módosítással élhetnek, illetve új munkakörbe kerülés esetén kiegészíthetik megrendelésüket.

16.A munkavállalók kötelesek a jelen mellékletben előírt, általuk megigényelt és részükre szabályszerűen átadott és átvett ruházatban munkát végezni, valamint az általuk megigényelt ruházatot átvenni. Ha a munkavállaló neki felróható okból a kiértesítést követően nem veszi át a ruházatot, illetve nem viseli azt, valamint a ruházat cseréje méretkifogás esetén a munkavállalónak felróható okból szükséges, így munkakörük ellátása veszélybe kerül, a munkáltatói jogkörgyakorlója a Kollektív Szerződés. 3. számú mellékletében foglaltak alapján eljárást kezdeményezhet. Kizárja a munkavállaló e pont szerinti munkajogi felelősségét az, ha a munkavállaló esedékes ruházatának kiszolgálásában munkáltatói oldalon jelentkező ok miatt késedelem van.

17.Amennyiben a munkavállalók az általuk megigényelt méretű és minőségileg hibátlan ruhadarabokat nem veszik át, akkor két tanú jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni ennek tényéről a későbbi jogtalan követelések megelőzése érdekében.

18.Az átvétel helyén a munkáltató helyiséget biztosít a ruházatot tartalmazó csomagok átadásához, átvételéhez.

19.Ha a munkavállalóknak fel nem róható okból a ruházat átvétele, pótlása, cseréje, garanciális ügyeinek intézése, vagy bármilyen a ruházati ellátással összefüggő ok a munkavállalók személyes utánajárását igényli, a munkáltatóval történő előzetes egyeztetést követően az erre fordított időt munkaidőként kell elszámolni.

20.A ruházat elvesztését, megrongálódását - amennyiben a ruhadarab pótlása szükségszerű - a munkavállalók kötelesek a munkáltatói jogkör gyakorlójának azonnal jelenteni, arról jegyzőkönyvet kell felvenni.

21.A ruházat átvételét követően amennyiben az igényléstől eltérő fajtájú vagy méretű ruházatot kapott a munkavállaló, illetve mérethibás, minőségileg kifogásolható a ruházat „Reklamációs adatlap” kitöltésével, reklamációval élhet. Az így kifogásolt ruházat eljuttatása a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. területileg illetékes ruharaktár részére, majd pedig a cserélt ruhadarab

visszajuttatása a munkavállaló részére az eredeti igényléssel megegyező formában történik, a munkavállaló szolgálati helyéről kerül elszállításra illetve, oda kerül kiszállításra.

22.Garanciális időn belüli panasz esetén a ruha ügyintézői feladatokkal megbízott munkatárs soron kívül intézkedik a munkavállaló részére új ruhadarab igényléséről. A garanciális idő ruházat esetében egy hónap. Amennyiben gyári mérethibás a ruhadarab, az minőségi kifogásnak minősül. A ruhaügyintézői feladatokkal megbízott munkatárs nevét és elérhetőségét a munkáltatói jogkörgyakorló évente a helyben szokásos módon a munkavállalók tudomására hozza.

23.A munkavállalók által átvett ruházat tisztítása és karbantartása a munkavállalók kötelessége.

24.A munkavállaló által átvett ruházat a MÁV Zrt. tulajdonát képezi:

-munkaruházat esetében az átvételtől számított 1 évig

-egyen- és formaruházat esetében az az átvétel évét követő harmadik év végéig.

-rendészeti feladatokat ellátó- és fegyveres biztonsági őrök ruházata esetében az átvételt követő második év végéig.

A fenti időintervallumok leteltével a ruházat a munkavállalók tulajdonába megy át.

Amennyiben a munkavállaló a fenti időtartamokon belül más munkakörbe kerül, majd ismételten az

eredeti munkakörébe helyezik, új alapellátás nem illeti meg.

25.Munkaviszony megszüntetés vagy megszűnés esetén (beleértve a nyugdíjazás esetét is) a fel nem használt pontszámok elvesznek, a munkavállalók megtarthatják a már átvett ruházatot, illetőleg az éves pontkeret időarányos részére jogosultak.

26.Az egy évet meghaladó folyamatos, megszakítás nélküli távollét (betegség /munkabaleset kivételével/, GYES, GYED, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, stb.) időtartamával a munkavállalók pontszámát arányosan csökkenteni kell.

27.Egyebekben az egyen- és forma, valamint munkaruházat igénylésének, kiszolgálásának rendjét utasítás tartalmazza.

28.A MÁV Zrt arculati elemeivel rendelkező ruhadarabok viselése során - függetlenül azok tulajdonosától - a munkavállalóknak az Etikai Kódexben megfogalmazott általános előírásoknak megfelelő viselkedési szabályokat be kell tartaniuk.

29.A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatának hatályba léptetéséhez, módosításához, illetve hatályon kívül helyezéséhez a KSz-t megkötő szakszervezetek előzetes egyetértése szükséges.

Egyen-, formaruházati juttatásra jogosult munkakörök Munkaköri csoportok, termékek, éves keret

I. munkaköri csoport

Állomásfőnök I-III.

148

Állomási szolgáltatások koordinátor Forgalmi koordinátor I-II Forgalmi mérnök gyakornok Forgalmi szolgálattevő Forgalmi szolgálattevő gyakornok Gyermekvasúti állomásfőnök Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló

FÉRFI

Kód	Éves pontkeret (pont)		242
	Éves pontkeret vonatmenesztéssel megbízottak részére (pont)		248
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	alapellátás db
99134	férfi télikabát	114	1db választható
99151	férfi átmeneti kabát	97
99240	esőköpeny	39	1
98360	kötött pulóver	19	1
98364	kötött mellény	16	1db választható
99192	szövet mellény	49
99168	zakó	89	2
99230	téli nadrág	48	1
99218	nadrág	44	1
99129	Férfi hosszú ujjú ing	22	3
99125	Férfi rövid ujjú ing	20	3
99121	nyakkendő	11	1
99118	tányérsapka - KÉK	39	1
99120	tányérsapka - VÖRÖS*	39	1

Külsős forgalmi szolgálattevő Rendelkező forgalmi szolgálattevő Távkezelt állomások forgalomirányítója Térfőnök

Utastájékoztatást támogató ügyeletes149

150

Vezénylő tiszt**

NŐI

Kód	Éves pontkeret (pont)		246
	Éves pontkeret vonatmenesztéssel megbízottak részére (pont)		251
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	alapellátás db
99300	női télikabát	114	1db választható
99318	női átmeneti kabát	97
99421	esőköpeny	39	1
98380	kötött pulóver	19	1
98384	kötött mellény	16	1db választható
99365	szövet mellény	49
99336	blézer	89	2
99411	téli nadrág	48	1
99392	szoknya	44	1db választható
99402	nadrág	44
99030	blúz h.u.	22	3
99025	blúz r.u.	20	3
90200	női kendő	9	1
99118	tányérsapka - KÉK	39	1
99120	tányérsapka - VÖRÖS*	39	1

* Csak vonatmenesztéssel megbízottak igényelhetik.

** Csak ha forgalmi szolgálattevőt helyettesít (1/3 pontkerettel/év)

II. munkaköri csoport

Állomáskezelő

Forgalmi Csomóponti főnökség vezető Forgalmi technológiai szakelőadó I. Forgalmi üzemmérnök

FÉRFI

	Éves pontkeret (pont)		194
	Éves pontkeret vonatmenesztéssel megbízottak részére (pont)		198
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
99134	férfi télikabát	114	1db választható
99151	férfi átmeneti kabát	97
99240	esőköpeny	39	1
98360	kötött pulóver	19	1
98364	kötött mellény	16	1db választható
99192	szövet mellény	49
99168	zakó	89	2
99230	téli nadrág	48	1
99218	nadrág	44	1
99129	Férfi hosszú ujjú ing	22	3
99125	Férfi rövid ujjú ing	20	3
99121	nyakkendő	11	1
99118	tányérsapka - KÉK	39	1
99120	tányérsapka - VÖRÖS*	39	1

Főrendelkező Tartalékos térfőnök Váltóállító táblakezelő

NŐI

	Éves pontkeret (pont)		197
	Éves pontkeret vonatmenesztéssel megbízottak részére (pont)		201
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
99300	női télikabát	114	1db választható
99318	női átmeneti kabát	97
99421	esőköpeny	39	1
98380	kötött pulóver	19	1
98384	kötött mellény	16	1db választható
99365	szövet mellény	49
99336	blézer	89	2
99411	téli nadrág	48	1
99392	szoknya	44	1db választható
99402	nadrág	44
99030	blúz h.u.	22	3
99025	blúz r.u.	20	3
90200	női kendő	9	1
99118	tányérsapka - KÉK	39	1
99120	tányérsapka - VÖRÖS*	39	1

*Csak vonatmenesztéssel megbízottak igényelhetik.

III. munkaköri csoport

Mozdonyvezető

A MÁV Zrt-nél foglalkoztatott mozdonyvezetők a MÁV-START Zrt. mozdonyvezetőinek ellátásával megegyező juttatásban részesülnek, a rájuk vonatkozó szabályozásnak megfelelően.

IV. munkaköri csoport

Erősáramú vezetőmérnök Fejlesztőmérnök I. II.

Ingatlankezelési művezető Ingatlankezelési művezető (erősáram) Ingatlankezelési vezetőmérnök PL vezetőmérnök Szakaszmérnök Technológiai rendszermérnök

FÉRFI

	Éves pontkeret (pont)		51153
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
99134	Férfi télikabát	114	1
99240	esőköpeny	39	1

Vezetőmérnök

Vonalkezelő

Zöldterület karbantartási egységvezető Zöldterület karbantartási művezető

NŐI

	Éves pontkeret (pont)		51154
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
99300	Női télikabát	114	1
99421	esőköpeny	39	1

V. munkaköri csoport

Beosztott mester

Biztosítóberendezési vonalellenőr Energiaellátási művezető Erősáramú művezető Erősáramú vonalellenőr

FÉRFI

	Éves pontkeret (pont)		149
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
93400	Férfi téli dzseki	34	1
99240	esőköpeny	39	1
98364	férfi kötött mellény	16	1db választható
98360	férfi kötött pulóver	19
99230	férfi téli nadrág	48	2
93430	hosszú pamut alsónadrág	15	2
98366	férfi hosszú ujjú póló (sötétkék) gallérral	30	3db választható
98368	férfi hosszú ujjú póló kereknyakú	21
93480	kék téliesített sapka	36	1
93410	férfi nadrág, vászon	17	2db választható
99218	férfi nadrág	44
93405	férfi dzseki, vászon	21	1
98372	férfi póló gallérral (kék) r.u.	15	3db választható
98376	férfi rövid ujjú póló (kék)	10
93485	kék vászon sapka	36	1

Felügyeleti pályamester

Főpályamester

Mester

Távközlési vonalellenőr

NŐI

	Éves pontkeret (pont)		146
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
93440	Női téli dzseki	34	1
99421	esőköpeny	39	1
98384	női kötött mellény	16	1db választható
98380	női kötött pulóver	19
99411	női téli nadrág	48	2
93430	hosszú pamut alsónadrág	15	2
98386	női hosszú ujjú póló (sötétkék) gallérral	30	3 db választható
98388	női hosszú ujjú póló	21
93480	kék téliesített sapka	36	1
99392	szoknya	44	2db választható
99402	női nadrág	44
93450	női nadrág, vászon	13
93445	női dzseki, vászon	21	1
98392	női póló gallérral (kék) r.u.	14	3 db
93485	kék vászon sapka	36	1

V/A munkaköri csoport*

Balesetvizsgáló Biztonsági szakelőadó Biztonsági szakértő I.

Gépkocsivezető balesetvizsgáló asszisztens

FÉRFI

	Éves pontkeret (pont)		149
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
93400	Férfi téli dzseki	34	1
99240	esőköpeny	39	1
98364	férfi kötött mellény	16	1db választható
98360	férfi kötött pulóver	19
99230	férfi téli nadrág	48	2
93430	hosszú pamut alsónadrág	15	2
98366	férfi hosszú ujjú póló (sötétkék) gallérral	30	3db választható
98368	férfi hosszú ujjú póló kereknyakú	21
93480	kék téliesített sapka	36	1
93410	férfi nadrág, vászon	17	2db választható
99218	férfi nadrág	44
93405	férfi dzseki, vászon	21	1
98372	férfi póló gallérral (kék) r.u.	15	3db választható
98376	férfi rövid ujjú póló (kék)	10
93485	kék vászon sapka	36	1

Szolgáltatási szakelőadó156 Védelmi szakelőadó Védelmi szakértő I.

NŐI

	Éves pontkeret (pont)		146
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
93440	Női téli dzseki	34	1
99421	esőköpeny	39	1
98384	női kötött mellény	16	1db választható
98380	női kötött pulóver	19
99411	női téli nadrág	48	2
93430	hosszú pamut alsónadrág	15	2
98386	női hosszú ujjú póló (sötétkék) gallérral	30	3 db választható
98388	női hosszú ujjú póló	21
93480	kék téliesített sapka	36	1
99392	szoknya	44	2db választható
99402	női nadrág	44
93450	női nadrág, vászon	13
93445	női dzseki, vászon	21	1
98392	női póló gallérral (kék) r.u.	14	3 db
93485	kék vászon sapka	36	1

*Az alapellátást követő évben az éves pontkeret terhére választható:

FÉRFINŐI

91229	Farmer nadrág	47
99122	Farmer dzseki	53

99021	Farmer nadrág	47
99020	Farmer dzseki	53

VI. munkaköri csoport

Gyermekvasúti vezető váltókezelő Határforgalmi kereskedelmi közvetítő Határforgalmi technológus**

PGV kocsivizsgáló Sorompókezelő*

Térközőr, vonatjelentő őr*

Váltókezelő gyakornok Váltókezelő, helyszíni állítású Váltókezelő, vonóvezetékes* Váltókezelő, elektrodinamikus* Vezető váltókezelő*

Vezető váltókezelő I.kat.állomáson*

FÉRFINŐI

	Éves pontkeret (pont)		141
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
93400	Férfi téli dzseki	34	1
99240	Férfi esőköpeny	39	1
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15	2
98366	Férfi hosszú ujjú póló (sötétkék) gallérral	30	3 db választható
98368	Férfi hosszú ujjú póló kereknyakú	21
93480	Kék téliesített sapka	36	1
93410	Férfi nadrág, vászon	17	1
93420	Férfi melles nadrág	25	1
93490	Férfi vászon nadrág (lecippzárazható szár)*	18	0
93405	Férfi dzseki, vászon	21	1
98372	Férfi póló gallérral (kék) r.u.	15	3 db választható
98376	Férfi rövid ujjú póló (kék)	10
93485	Kék vászon sapka	36	1
99151	Férfi átmeneti kabát***	97	Éves pontkeret terhére választ­ ható157
99192	Szövet mellény	49
99168	Zakó***	89
99218	Nadrág***	44
99125	Férfi rövid ujjú ing***	20

	Éves pontkeret (pont)		126
	Ruhadarab megnevezése	pontszám	Alapellátás (db)
93440	Női téli dzseki	34	1
99421	Női esőköpeny	39	1
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15	2
98386	Női hosszú ujjú póló (sötétkék) gallérral	30	3 db választható
98388	Női hosszú ujjú póló	21
93480	Kék téliesített sapka	36	1
93450	Női nadrág, vászon	13	1
93460	Női melles nadrág	24	1
93445	Női dzseki, vászon	21	1
98392	Női póló gallérral (kék)	14	3
93485	Kék vászon sapka	36	1
99318	Női átmeneti kabát***	97	Éves pontkeret terhére választ- ható158
99365	Szövet mellény***	49
99336	Blézer***	89
99392	Szoknya***	44
99402	Nadrág***	44
99025	Blúz r.u.***	20

* A munkakörben választható a férfi vászonnadrág lecipzárazható szárral, de „vonatfogadási” kötelezettség esetén fel kell cipzárazni a szárát.

**a munkakör éves férfi: 96 pont, női: 86 pont

*** Sorompókezelő (Fonyód) 159

Munkaruházati juttatásra jogosult munkakörök Munkaköri csoportok, kódszám, éves keret

VII. munkaköri csoport

Általános pályavasúti előadó*160

Biztosítóberendezési diszpécser

Digitális és hibaelhárító mérnök

Forgalmi vonalirányító

Gazdálkodási koordinátor*161

Hálózati főüzemirányító

Hálózati rk. küld. és kat. szállítmányir.

Főszakács

Konyhalány

Konyhavezető

Műszaki szerkesztő szakelőadó Nevelőtanár Pályavasúti diszpécser Rendkívüli helyzetet kezelő irányító Szobaasszony, gazdaasszony Takarító

Távközlési diszpécser Területi főüzemirányító Tervező főirányító

Férfi		Női
Éves pontkeret	21	Éves pontkeret	21

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db)
97014	Munkaköpeny színes (ffi.)	20
97004	Munkaköpeny fehér (ffi.)	20
96964	Mellesnadrág	16
98372	Férfi póló gallérral (kék)	15
98376	Férfi rövid ujjú póló (kerek nyakú)	10

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db)
97034	Munkaköpeny színes (női)	18
97024	Munkaköpeny fehér (női)	16
96964	Mellesnadrág	16
98392	Női póló gallérral (kék)	14

Megjegyzés: *a forgalmi szakterülethez tartozó szolgálati helyen foglalkoztatott munkavállaló, ha anyaggazdálkodási feladatot végez

162

Alapellátás (újfelvétel vagy munkakörváltozás esetén):

Munkakör megnevezése	Munkaruha db
	Melles nadrág	Munkaköpeny férfi színes	Férfi póló gallérral kék	Női póló gallérral kék	Munkaköpeny női színes	Férfi munkaköpeny (fehér)	A
Biztosítóberendezési diszpécser			2		1
Digitális és hibaelhárító mérnök	1
Forgalmi vonalirányító			2	2
Hálózati főüzemirányító			2
Hálózati rk. küld. és kat. szállítmányir.			2
Főszakács						2	2
Konyhalány		2			2	2	2
Konyhavezető						1	1
Műszaki szerkesztő szakelőadó		1	1	1	1
Nevelőtanár		1			1
Pályavasúti diszpécser			2
Rendkívüli helyzetet kezelő irányító			2
Szobaasszony, gazdaasszony						2	2
Takarító		1			1
Távközlési diszpécser			2		1
Területi főüzemirányító			2
Tervező főirányító			2

VIII. számú munkaköri csoport

Általános betanított munkás raktárkezelő raktározási irányító raktározási előadó I-II.

TEB rendszerszakértő Üzemfelügyeleti ellenőr I. Üzemfelügyeleti ellenőr II Vonat fel- és átvevő

Férfi		Női
Éves pontkeret	62	Éves pontkeret	52

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db)
96914	Zimankó	33
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
97014	Munkaköpeny színes (ffi.)	20
98368	Férfi hosszú ujjú póló	21
98372	Férfi póló gallérral, kék	15
98376	Férfi rövid ujjú póló (kerek nyakú)	10
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

 

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db) 33
96914	Zimankó
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
97034	Munkaköpeny színes (női)	16
98388	Női hosszú ujjú póló	21
98392	Női póló gallérral, kék	14
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

Alapellátás (újfelvétel vagy munkakörváltozás esetén):

Munkakör megnevezése	Munkaruha db
	Zimankó	Hosszú pamut alsónadrág	Dzsekis felsőrész	Melles nadrág	Téliesített mukássapka	Munkássapka	Férfi hosszú ujjú póló	Férfi póló gallérral kék	Női hosszú ujjú póló	Női póló gallérral kék	Munkaköpeny színes (ffi)	Munkaköpeny színes (női)
Általános betanított munkás	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1
raktárkezelő	1							1		1	1	1
raktározási irányító	1							1		1	1	1
raktározási előadó I-II.	1							1		1	1	1
TEB rendszerszakértő	1		1	1	1		1	1	1	1
Üzemfelügyeleti ellenőr I.	1		1	1			1	1	1	1
Üzemfelügyeleti ellenőr II.	1		1	1			1	1	1	1
Vonat fel- és átvevő	1						1	1	1	1

IX. számú munkaköri csoport

és technikus

Áramnemváltó automatika kezelő163 Biztosítóberendezési technikus gyakornok164

Biztosítóberendezési műhelyi egységjavító (műszerész)

Darukezelő

Elektrikus I.

Elektrikus II.

Elektrikus III.

Hídvizsgáló technikus és technikus gyakornok165

Járműszerelő

Mérőkocsi üzemeltető

Pályafenntartási technikus és technikus gyakornok166 Távközlő technikus és technikus gyakornok167

Férfi		Női
Éves pontkeret	88	Éves pontkeret	76

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db)
96914	Zimankó	33
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
96934	Munkáskabát	17
96944	Munkásnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
96924	Téli védőnadrág	22
98368	Férfi hosszú ujjú póló	21
98372	Férfi póló gallérral, kék	15
98376	Férfi rövid ujjú póló (kerek nyakú)	10
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

 

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db)
96914	Zimankó	33
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
96934	Munkáskabát	17
96944	Munkásnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
96924	Téli védőnadrág	22
98388	Női hosszú ujjú póló	21
98392	Női póló gallérral, kék	14
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

Alapellátás (újfelvétel vagy munkakörváltozás esetén):

Munkakör megnevezése	Munkaruha db
	Zimankó	Hosszú pamut alsónadrág	Téliesített munkásnadrág	Munkáskabát	Munkásnadrág	Dzsekis felsőrész	Melles nadrág	Téliesített mukássapka	Munkássapka	Férfi hosszú ujjú póló	Férfi póló gallérral kék	Férfi rövid ujjú póló kék	Női hosszú ujjú póló	Női póló gallérral kék
Áramnemváltó automatika kezelő	1					1	1			1	1	1
Biztosítóberendezési technikus	1	1				1	1	1	1	1	1		1	1
Biztosítóberendezési műhelyi egységjavító (műszerész)		1				1	1		1	1	1	1	1	1
Darukezelő	1	1				1	1	1	1	1		1	1	1
Elektrikus I., II., III.	1					1	1			1	1		1	1
Hegesztő-lángvágó	1					1	1	1	1	1		1	1	1
Hídvizsgáló technikus	1					1	1	1	1	1	1		1	1
Járműszerelő				1	2				1	1	1
Mérőkocsi üzemeltető	1		1			1	1	1	1		1			1
Pályafenntartási technikus	1					1	1	1	1	1	1		1	1
Targoncavezető	1	1				1	1	1	1	1		1	1	1
Távközlő technikus	1	1				1	1	1	1	1	1		1	1

X. számú munkaköri csoport

Alállomási műszerész Állomási betanított munkás Állomási gondnok168 Általános karbantartó Általános segédmunkás Áramellátó műszerész

Biztosítóberendezési műhelyi mechanikai előkészítő (lakatos) Digitális gyengeáramú műszerész Erősáramú műhelyi előkészítő Forgácsoló, esztergályos

Karbantartó szakmunkás I-II. Kertész

169

Különleges gépjárművezető Művezető

Távközlő műszerész Tehergépkocsi vezető TEB műszerész gyakornok Villamoshálózat felmérő Villamoshálózat szerelő I-II Zöldterület karbantartó szakmunkás

Férfi		Női
Éves pontkeret	107	Éves pontkeret	105

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db)
96914	Zimankó	33
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
96934	Munkáskabát	17
96944	Munkásnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
96924	Téli védőnadrág	22
98368	Férfi hosszú ujjú póló	21
98372	Férfi póló gallérral, kék	15
98376	Férfi rövid ujjú póló (kerek nyakú)	10
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

 

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db) 33
96914	Zimankó
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
96934	Munkáskabát	17
96944	Munkásnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
96924	Téli védőnadrág	22
98388	Női hosszú ujjú póló	21
98392	Női póló gallérral, kék	14
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

Alapellátás (újfelvétel vagy munkakörváltozás esetén):

Munkakör megnevezése	Munkaruha db
	Zimankó	Hosszú pamut alsónadrág	Téliesített munkásnadrág	Munkáskabát	Munkásnadrág	Dzsekis felsőrész	Melles nadrág	Téliesített mukássapka	Munkássapka	Férfi hosszú ujjú póló	Férfi póló gallérral kék	Női hosszú ujjú póló	Női póló gallérral kék
Alállomási műszerész	1	1	1			1	1	1	1	1	1	1	1
Állomási betanított munkás	1	1				1	1	1	1	1	1	1	1
Állomási gondnok	1	1				1	1	1	1	1	1	1	1
Általános karbantartó	1	1		1	2			1	1	1	1	1	1
Általános segédmunkás	1	1		1	2			1	1	1	1	1	1
Áramellátó műszerész	1	1				1	1	1	1	1	1	1	1
Biztosítóberendezési műhelyi mechanikai előkészítő (lakatos)		1		1	2				1	1	1	1	1
Digitális gyengeáramú műszerész	1	1				1	1	1	1	1	1	1	1
Erősáramú műhelyi előkészítő		1				1	1		1	1	1	1	1
Forgácsoló, esztergályos	1	1		1	2			1	1	1	1	1	1
Karbantartó szakmunkás I-II.	1	1		1	2			1	1	1	1	1	1
Kertész	1	1		1	2			1	1	1	1	1	1
Kocsimester	1	1				1	1	1	1	1	1	1	1
Különleges gépjárművezető	1	1		1	1			1	1	1	2	1	2
Művezető	1	1				1	1	1	1	1	1	1	1
Szállító-rakodómunkás	1			1	1						4		4
Távközlő műszerész	1	1				1	1	1	1	1	1	1	1
Tehergépkocsi vezető	1	1		1	1			1	1	1	1	1	1
TEB műszerész gyakornok	1	1				1	1	1	1	1	1	1	1
Villamoshálózat felmérő	1	1		1	2			1	1	1	1	1	1
Villamoshálózat szerelő I-II:	1	1		1	2			1	1	1	1	1	1
Zöldterület karbantartó szakmunkás	1	1		1	2			1	1	1	1	1

XI. számú munkaköri csoport

Alállomás karbantartó Biztosítóberendezési betanított munkás Biztosítóberendezési lakatos Biztosítóberendezési műszerész Egyéb vasúti járművezető Egyéb vasúti járművezető gyakornok170 Felsővezeték szerelő csoportvezető Felsővezeték szerelő I., II.

Felsővezeték szerelő gyakornok Felsővezeték szerelő vasúti járművezető

Gurításvezető Gurítóberendezés kezelő Különleges vasúti járművezető Külsőtéri szerkezet mázoló Sarus

Sarus csapatvezető Távközlő betanított munkás Vágányféklakatos

Férfi		Női
Éves pontkeret	113	Éves pontkeret	129

 

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db)
96914	Zimankó	33
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
96934	Munkáskabát	17
96944	Munkásnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
96924	Téli védőnadrág	22
98368	Férfi hosszú ujjú póló	21
98372	Férfi póló gallérral, kék	15
98376	Férfi rövid ujjú póló (kerek nyakú)	10
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

 

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db)
96914	Zimankó	33
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
96934	Munkáskabát	17
96944	Munkásnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
96924	Téli védőnadrág	22
98388	Női hosszú ujjú póló	21
98392	Női póló gallérral, kék	14
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

Alapellátás (újfelvétel vagy munkakörváltozás esetén):

Munkakör megnevezése

Munkaruha db

Alállomás karbantartó

Biztosítóberendezési betanított munkás

Biztosítóberendezési lakatos

Biztosítóberendezési műszerész

Egyéb vasúti járművezető

Egyéb vasúti járművezető gyakornok

Felsővezeték szerelő csoportvezető

Felsővezeték szerelő, Felsővezeték szerelő gyakornok

Felsővezeték szerelő vasúti járművezető

Gurításvezető

Gurítóberendezés kezelő

Különleges vasúti járművezető

Külsőtéri szerkezet mázoló

Sarus

Sarus csapatvezető

Távközlő betanított munkás

Vágányféklakatos

XII. munkaköri csoport

Darukötöző

Előmunkás

Forgózsámoly szerelő171 Gépkezelő172 Hídszerkezet karbantartó Hídszerkezeti lakatos Hídvizsgáló lakatos Hídvizsgáló szakmunkás Hosszúsín gyártási szakmunkás

Kábel és hálózatszer. betanított munkás

Kábel és hálózatszerelő Kitérő lakatos Kocsimester173 Kocsirendező174 Kocsirendező gyakornok175 Pályamunkás

Pályamunkás betanított munkás Tartalékos vonali tolatásvezető

Telephelyi munkavezető Tolatásvezető I.

Tolatásvezető II.

Vágányfék kezelő Váltótisztító Vasútépítő, karbantartó Vonalgondozó

Vonalgondozó betan. munkás Vonali kocsirendező Vonali tolatásvezető

Férfi		Női
Éves pontkeret	150	Éves pontkeret	149

 

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db)
96914	Zimankó	33
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
96934	Munkáskabát	17
96944	Munkásnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
96924	Téli védőnadrág	22
98368	Férfi hosszú ujjú póló	21
98372	Férfi póló gallérral, kék	15
98376	Férfi rövid ujjú póló (kerek nyakú)	10
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

 

Kód	Ruhadarab megnevezése	Pontérték (1db) 33
96914	Zimankó
96954	Dzsekis felső	17
96964	Mellesnadrág	16
96934	Munkáskabát	17
96944	Munkásnadrág	16
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15
96924	Téli védőnadrág	22
98388	Női hosszú ujjú póló	21
98392	Női póló gallérral, kék	14
97055	Nyári munkasapka	5
97045	Téliesített munkasapka	9

Alapellátás (újfelvétel vagy munkakörváltozás esetén): 176

Munkaruha db

Munkakör megnevezése	Hosszú pamut alsónadrág	Zimankó	Munkáskabát	Munkásnadrág	Dzsekis felsőrész	Melles nadrág	Téliesített mukássapka	Munkássapka	Férfi hosszú ujjú póló	Férfi póló gallérral kék	Női hosszú ujjú póló	Női póló gallérral kék
Darukötöző		1			1	1	1	1	1	1
Előmunkás	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Forgózsámoly szerelő	1	1			1	1	1	1	1	1	1	1
Hídszerkezet karbantartó	1	1	1	2			1	1	1	1	1	1
Gépkezelő	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Hídszerkezeti lakatos	1	1	1	2			1	1	1	1	1	1
Hídvizsgáló lakatos	1	1	1	2			1	1	1	1	1	1
Hídvizsgáló szakmunkás	1	1	1	2			1	1	1	1	1	1
Hosszúsín gyártási szakmunkás		1	1	2			1	1	1	2
Kábel és hálózatszer. betanított munkás	1	1			1	2	1	1	1	2	1	2
Kábel és hálózatszerelő	1	1			1	2	1	1	1	2	1	2
Kitérő lakatos	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Kocsimester177	1	1				1	1	1	1	1	1	1
Kocsirendező	1	1			1	1	1	1	1	2	1	2
Kocsirendező gyakornok178	2	2			2	2	2	2	2	4	2	4
Pályamunkás	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Pályamunkás betanított munkás	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Tartalékos vonali tolatásvezető	1	1			1	1	1	1	1	2	1	2
Telephelyi munkavezető	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Tolatásvezető I., II.	1	1			1	1	1	1	1	2	1	2
Vágányfék kezelő	1	1			1	1	1	1	1	2	1	2
Váltótisztító	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Vasútépítő, karbantartó	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Vonalgondozó	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Vonalgondozó betanított munkás	1	1	1	2			1	1	1	2	1	2
Vonali kocsirendező	1	1			1	1	1	1	1	2	1	2
Vonali tolatásvezető	1	1			1	1	1	1	1	2	1	2

Rendészeti feladatokat ellátó- és fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására jogosult munkakörök

XIII. munkaköri csoport

Fegyveres biztonsági őrFegyveres biztonsági őrségparancsnok-helyettes180

Fegyveres biztonsági őrparancsnokFelvezető (őrparancsnok-helyettes) 181

Fegyveres biztonsági őrségparancsnok* 179

Férfi	Éves pontkeret (pont)		124
KÓD	Ruhadarab megnevezése	Pont­ szám	Alap­ ellátás db
99735	Gyakorló dzseki	73	1
99720	Gyakorló zubbony	26	1
99700	Gyakorló nadrág	25	2
99750	Kötött pulóver vállbetétes	23	1
99755	Nyári sapka baseball	5	1
99757	Téli sapka kötött	5	1
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15	1
97315	Jéger póló hosszú ujjú	11	1
98372	Férfi póló gallérral, kék	15	2
98304	téli kötött kesztyű	6	1

 

Női	Éves pontkeret (pont)		122
KÓD	Ruhadarab megnevezése	Pont­ szám	Alap­ ellátás db
99735	Gyakorló dzseki	73	1
99720	Gyakorló zubbony	26	1
99700	Gyakorló nadrág	25	2
99750	Kötött pulóver vállbetétes	23	1
99755	Nyári sapka baseball	5	1
99757	Téli sapka kötött	5	1
93430	Hosszú pamut alsónadrág	15	1
97315	Jéger póló hosszú ujjú	11	1
98392	Női póló gallérral, kék	14	2
98304	téli kötött kesztyű	6	1

*a munkakörben 5 évenként kell biztosítani a teljes kollekciót, éves pontkerettel nem rendelkeznek.

5.számú melléklet a MAY Zrt. Kollektív Szerződéséhez

A kereskedelmi szolgálatot ellátók jegyeladási jutaléka

1.Jegyeladási jutalék az alábbi jogcímeken fizethető:

a)helyi forgalmú bárca- és kéregjegy bevétel (gépi jegykiadásnál is),

b)helyi forgalmú űrjegy és reformjegy bevétel,

2.Jegyeladási jutalékra jogosult a jegyeladást rendszeresen végző forgalmi személyzet.

3.A jegyeladási jutalék összegét az alábbiak szerint kell megállapítani.

Forgalmi személyzet által rendszeresen végzett jegyeladási tevékenység esetén az elért bevételek után	2,0 %, de legalább 500 Ft/hó
Forgalmi személyzet által végzett számadói tevékenység során a főszámadás 301. kódszáma alatt beállított havi készpénzbeszállítás összege után	0,2 %, de legalább 1.000 Ft/hó

6.számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez A 46. § hatálya alá tartozó munkakörök

állomásfőnök I., II., III. 182

állomáskezelő (rendszeres forgalmi szolgálattevői kötelezettséggel)

darukezelő (Záhony)

darukötöző (Záhony)

egyéb vasúti járművezető

forgalmi szolgálattevő

főrendelkező

gépkezelő183

gurításvezető

gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló184

jegyvizsgáló

kiemelt tolatásvezető

kiemelt váltókezelő

kirakó

kisgép-, berendezéskezelő (Záhony)

kocsimester

kocsirendező

különleges vasúti járművezető

mozdony segédkezelő (bármely szolgálati ágnál)

mozdonyvezető (bármely szolgálati ágnál)

PGV kocsivizsgáló185 rendelkező forgalmi szolgálattevő sarus

sarus csapatvezető sorompókezelő

szállító-rakodómunkás (Záhony) targoncavezető tartalékos térfőnök tartalékos vonali tolatásvezető térfőnök

térközőr, vonatjelentő őr tolatásvezető I., II. 186 vágányfék kezelő vágányféklakatos187 váltókezelő, elektrodinamikus I. 188 váltókezelő, helyszíni állítású I. 189 váltókezelő, vonóvezetékes I. 190 vezető váltókezelő vonalgondozó vonali kocsirendező vonali tolatásvezető vonatfel-, és átvevő vonatkezelő, -levelező vontatási vonatkísérő

7.számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez191

Azon munkakörök felsorolása, amelyeket betöltő munkavállalók szokásosan

a telephelyen kívül végzi a munkáját

alállomás karbantartó alállomási műszerész állomási betanított munkás általános betanított munkás általános karbantartó áramellátó műszerész balesetvizsgáló beosztott mester biztonsági szakértő

biztosítóberendezési betanított munkás biztosítóberendezési lakatos biztosítóberendezési műszerész biztosítóberendezési technikus digitális gyengeáramú műszerész digitális hibaelhárító mérnök egyéb vasúti járművezető előmunkás

fejlesztőmérnökök (gyűjtő megnevezés) felsővezeték szerelő - vasúti járművezető felsővezeték szerelő csoportvezető felsővezeték szerelők (gyűjtő megnevezés) felügyeleti pályamester főpályamester gépész technikus

gépkocsivezető-balesetvizsgáló asszisztens gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló hídszerkezet karbantartó hídvizsgáló lakatos hídvizsgáló szakmunkás hídvizsgáló technikus

humánpartner szakelőadók (gyűjtő megnevezés) kábel - és hálózatszerelő betanított munkás kábel-és hálózatszerelő kitérő lakatos könnyűgépkezelő

környezetvédelmi szakelőadók (gyűjtő megnevezés)

környezetvédelmi szakértők (gyűjtő megnevezés) különleges gépjárművezető különleges vasúti járművezető külsőtéri szerkezet mázoló leltárellenőrzési előadó

leltározó ügyintéző levelező-gépkocsivezető mérőkocsi üzemeltető mester

minőségügyi szakértő II. mozdonyvezető

munkabiztonsági szakelőadók (gyűjtő megnevezés)

munkabiztonsági szakértő műszaki ellenőr műszaki előadó

műszaki szakelőadók (gyűjtő megnevezés)

műszaki szakértő

művezető

nehézgépkezelő

pályafenntartási technikus

pályamunkás

pályamunkás betanított munkás szakaszmérnök szakaszmérnökség irányító szakaszmérnökség vezető személygépkocsi-vezető tartalékos vonali tolatásvezető távközlő betanított munkás távközlő műszerész távközlő technikus TEB rendszerszakértő technológiai rendszermérnök192 technológiai rendszerszakértő tehergépkocsi-vezető területi TEB mérnök utazó levelező

üzemfelügyeleti ellenőrök (gyűjtő megnevezés)

váltótisztító

vasútépítő, karbantartó

védelmi szakértők (gyűjtő megnevezés)

vezetőmérnök

vizsgabiztos I.

vonalellenőr

vonalgondozó

vonalgondozó betanított munkás vonali kocsirendező vonali tolatásvezető vonalkezelő

vonalkezelő szakaszmérnökség vezető

8.számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez193 A zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörök felsorolása

alállomás karbantartó

alállomási műszerész

állomási szolgáltatások koordinátor194

állomáskezelő

általános karbantartó

általános karbantartó szakmunkás

általános segédmunkás

áramellátó műszerész

beosztott mester

biztosítóberendezési betanított munkás biztosítóberendezési diszpécser biztosítóberendezési lakatos biztosítóberendezési műszerész biztosítóberendezési technikus biztosítóberendezési vonalellenőr darukezelő195

digitális- és hibaelhárító mérnök digitális gyengeáramú műszerész egyéb vasúti járművezető elektrikus TT-TTT. előmunkás

energiaellátási művezető

erősáramú művezető

erősáramú vonalellenőr

fegyveres biztonsági őr

fegyveres biztonsági őrparancsnok

fegyveres biztonsági őrségparancsnok-helyettes

felsővezeték szerelő csoportvezető

felsővezeték szerelő gyakornok

felsővezeték szerelők (gyűjtő megnevezés)

felsővezeték szerelő-vasúti járművezető

felügyeleti pályamester

forgalmi szolgálattevők (gyűjtő megnevezés)

forgalmi vonalirányító

forgózsámoly szerelő196

főpályamester

gépkezelő197

gurításvezető

gurítóberendezés-kezelő

gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló

hálózati főüzemirányító

hálózati rendkívüli küldemény és katonai szállítmányirányító

hangosbemondó

hídszerkezet karbantartó

hídszerkezeti lakatos

hídvizsgáló lakatos

hídvizsgáló szakmunkás

hídvizsgáló technikus

ingatlankezelési diszpécser

kábel- és hálózatszerelő betanított munkás

kábel-, és hálózatszerelő

karbantartó szakmunkás I.,II.,

kitérőlakatos

kocsimester

kocsirendező

KÖFI üzemeltetési szakértő különleges vasúti járművezető mester

mozdonyvezető

művezető

pályafenntartási technikus pályamunkás

pályamunkás betanított munkás pályavasúti diszpécser rendkívüli helyzeteket kezelő irányító rendszerfelügyeleti szakelőadó I.,II. 198 sarus

sarus csapatvezető

sorompókezelő

szakaszmérnök

szakaszmérnökök (gyűjtő megnevezés) személyzetirányító I. személyzetirányító II. tartalékos térfőnök tartalékos vonali tolatásvezető távkezelt állomások forgalomirányítója távközlési diszpécser távközlési vonalellenőr távközlő betanított munkás távközlő műszerész távközlő technikus technológiai rendszermérnök térfőnök

térközőr, vonatjelentő őr

területi főüzemirányító területi TEB mérnök tervező főirányító

tolatásvezetők (gyűjtő megnevezés)

199

üzemfelügyeleti ellenőrök (gyűjtő megnevezés)

vágányfék kezelő

vágányféklakatos

váltókezelők (gyűjtő megnevezés)

vasútépítő, karbantartó

vezető váltókezelő

vezetőmérnök

vezetőmérnökök (gyűjtő megnevezés) villamoshálózat felmérő villamoshálózat szerelő I.,II., vonalgondozó

vonalgondozó betanított munkás vonali kocsirendező vonali tolatásvezető vonalkezelő vonatfel- és átvevő

zöldterület karbantartási egységvezető zöldterület karbantartási művezető zöldterület karbantartó szakmunkás

9.számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez200

Azon munkakörök és tevékenységek felsorolása, amelyeket ellátó munkavállalók gondatlan károkozásuk esetén 6 havi távolléti díjuk mértékéig marasztalhatók

Valamennyi a MÁV Zrt-nél készpénzzel, illetve bankkártyával kapcsolatos tevékenységet végző munkakör (pénztáros, bankszámlák kezelői, bankszámlák felett rendelkezni jogosultak)

Pályavasúti területi igazgatóságok:

Állomásfőnök I.

Állomásfőnök II.

Állomásfőnök III.

Főnökségvezető munkakörök Általános ügyviteli előadó Általános ügyviteli előadó II.

Elemző-, gazdálkodó előadó II.

Elemző-, gazdálkodó szakelőadó I.

Elemző-, gazdálkodó szakelőadó II.

Elemző-, gazdálkodó szakelőadó III.

Gazdálkodási koordinátor Vezetőmérnök munkakörök

Fejlesztési és beruházási főigazgatóság:

Beruházási projektkoordinátor I.

Beruházási projektkoordinátor II.

Beszerzési főigazgatóság:

Logisztikai szakelőadó Raktározási irányító

Belső Ellenőrzés:

Belső ellenőrzés vezető

Régió ellenőrzési központ vezető (Budapest, Kelet-magyarországi, Nyugat-magyarországi)

Portfolió-gazdálkodási Igazgatóságnál:

Portfóliófejlesztési szakértő I.

Portfoliófejlesztési szakértő II.

Pénzügyi Igazgatóság:

spot, határidős ügyletek megkötői

adószakértők, és az adóbevallásért felelős munkavállalók

hitelfelvétellel és hitelállomány kezelésével foglalkozó munkavállalók

10.számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez201 A 40.§ 4. pontjának hatálya alá tartozó állomások és munkakörök felsorolása

888

vonal sorszám		szolgálati hely	nappal		éjszaka
1		Budapest-Keleti	főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), tolatásvezető II, kocsimester		főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), tolatásvezető II, kocsimester
		Ferencváros	főrendelkező, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), forgalmi szolgálattevő (engedélyes), külső forgalmi szolgálattevő (személy)		főrendelkező, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), forgalmi szolgálattevő (engedélyes), külső forgalmi szolgálattevő (személy)
		Kelenföld	főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, hangosbemondó202		főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő
		Budaörs	rendelkező forgalmi szolgálattevő, forgalmi szolgálattevő (FOR-kezelő)		rendelkező forgalmi szolgálattevő
		Biatorbágy	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Herceghalom	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Bicske	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Szárliget	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Tatabánya	rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
		Tata	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Almásfüzitő	rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
		Komárom	főrendelkező, külső forgalmi szolgálattevő (engedélyes), külső forgalmi szolgálattevő (személypályaudvaron)		főrendelkező, külső forgalmi szolgálattevő (engedélyes), külső forgalmi szolgálattevő (személypályaudvaron)
		Ács	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Nagyszentiános	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Győrszentiván	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Győr-rendező	rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
vonal sorszám		szolgálati hely	nappal		éjszaka
1		Győr	főrendelkező, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), külső forgalmi szolgálattevő		főrendelkező, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), külső forgalmi szolgálattevő
		Öttevény	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Lébény-Mosonszentmiklós	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Kimle	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Mosonmagyaróvár	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Hegyeshalom	főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő		főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő
2203		Esztergom	távkezelt állomások forgalomirányító
10204		Győrszabadhegy	forgalmi szolgálattevő
		Celldömölk	főrendelkező
20		Boba	rendelkező forgalmi szolgálattevő
30205		Nagytétény	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Tárnok	forgalmi szolgálattevő, váltókezelő		forgalmi szolgálattevő, váltókezelő
		Székesfehérvár	főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő (engedélyes), külső forgalmi szolgálattevő (személy)		főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő (engedélyes) külső forgalmi szolgálattevő (személy) 206
		Szabadbattyán	rendelkező forgalmi szolgálattevő
40207		Budapest-Déli	főrendelkező, II. torony vezető váltókezelő, I-II. torony forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, külső forgalmi szolgálattevő, kocsimester, tolatásvezető,		főrendelkező, II. torony vezető váltókezelő, I-II. torony forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, külső forgalmi szolgálattevő, kocsimester,
		Érd-elágazás	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Érd	forgalmi szolgálattevő, váltókezelő		forgalmi szolgálattevő, váltókezelő
		Százhalombatta	forgalmi szolgálattevő, váltókezelő		forgalmi szolgálattevő, váltókezelő
vonal sorszám		szolgálati hely	nappal		éjszaka
40		Dunai Finomító	rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
		Ercsi	forgalmi szolgálattevő, váltókezelő		forgalmi szolgálattevő, váltókezelő
		Iváncsa	forgalmi szolgálattevő, váltókezelő		forgalmi szolgálattevő, váltókezelő
		Pusztaszabolcs208	rendelkező forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, vezető váltókezelő		rendelkező forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, külső forgalmi szolgálattevő, vezető váltókezelő
		Dombóvár	főrendelkező, I. és II. sz. állítóközpont vezető váltókezelő		főrendelkező, I. és II. sz. állítóközpont vezető váltókezelő
41		Kaposvár	rendelkező forgalmi szolgálattevő
		Gyékényes	rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
46		Bátaszék	forgalmi szolgálattevő
70		Budapest-Nyugati	főrendelkező, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), külső forgalmi szolgálattevő, II. torony forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, kocsimester, vezető váltókezelő		főrendelkező, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), külső forgalmi szolgálattevő, II. torony forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, kocsimester, vezető váltókezelő,
		Rákosrendező	rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, vezető váltókezelő,		rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, vezető váltókezelő,
		Rákospalota - Újpest209	rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, vezető váltókezelő		rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, váltókezelő, vezető váltókezelő
		Dunakeszi	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Göd	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Vác210	rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő
		Verőce	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Nagymaros	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Szob	rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
vonal sorszám	szolgálati hely			nappal		éjszaka
71	Veresegyház			távkezelt állomások forgalomirányítója		távkezelt állomások forgalomirányítója
80	Kőbánya- Felső			rendelkező forgalmi szolgálattevő, I.-II. torony külső forgalmi szolgálattevő váltókezelő, központi állítású elektrodinamikus211		rendelkező forgalmi szolgálattevő, I.-II. torony külső forgalmi szolgálattevő váltókezelő, központi állítású elektrodinamikus
	Rákos			rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő
	Rákosliget forgalmi kitérő212			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Pécel			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Isaszeg			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Gödöllő			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Aszód			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Tura			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Hatvan			főrendelkező, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), külső forgalmi szolgálattevő (személypályaudvar)		főrendelkező, forgalmi szolgálattevő, (táblakezelő), külső forgalmi szolgálattevő (személypályaudvar)
	Hort-Csány			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Vámosgyörk			rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
	Ludas			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Nagyút			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Kál-Kápolna			rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
	Füzesabony213			rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő I., külső forgalmi szolgálattevő II.		rendelkező forgalmi szolgálattevő,
	Mezőkövesd			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Mezőkeresztes-Mezőnyárád			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Emőd			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Nyékládháza			rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő (ha egyedül teljesít szolgálatot)		rendelkező forgalmi szolgálattevő
	Miskolc-Tiszai			főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), III. őrhely forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő		főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő) III. őrhely forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő
	Felsőzsolca			rendelkező forgalmi szolgálattevő, 214 külső forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő,
vonal sorszám	szolgálati hely			nappal		éjszaka
80	Hemádnémeti-Bőcs			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Taktaharkány			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Szerencs			rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
	Mezőzombor			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Sárospatak			215
	Sátoraljaújhely			rendelkező forgalmi szolgálattevő216 távkezelt állomások forgalomirányítója217
87218	Maklár			forgalmi szolgálattevő
	Eger219			forgalmi szolgálattevő, váltókezelő
	Eger-Rendező220			rendelkező forgalmi szolgálattevő
90221	Szikszó222			távkezelt állomások forgalomirányítója, külső forgalmi szolgálattevő,		távkezelt állomások forgalomirányítója
	Hidasnémeti			rendelkező forgalmi szolgálattevő
100	Városliget- Elágazás			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Kőbánya - Teher			rendelkező forgalmi szolgálattevő, váltókezelő		rendelkező forgalmi szolgálattevő, váltókezelő
	Kőbánya-Kispest			rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, hangosbemondó		rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, hangosbemondó
	Pestszentlőrinc			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Szemeretelep			váltókezelő		váltókezelő
	Vecsés			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Üllő			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Monor			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Pilis			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Albertirsa			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Ceglédbercel-Cserő			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Cegléd			rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
	Abony			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Szolnok223			főrendelkező, forgalmi szolgálattevő, (táblakezelő), külső forgalmi szolgálattevő		főrendelkező, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), külső forgalmi szolgálattevő
	Szajol			távkezelt állomások forgalomirányítója		távkezelt állomások forgalomirányítója
	Törökszentmiklós			távkezelt állomások forgalomirányítója		távkezelt állomások forgalomirányítója
	Kisújszállás			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Karcag			forgalmi szolgálattevő
vonal sorszám	szolgálati hely			nappal		éjszaka
100	Püspökladány			rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, távkezelt állomások forgalomirányítója, forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, távkezelt állomások forgalomirányítója, forgalmi szolgálattevő
	Kaba			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő224
	Hajdúszoboszló			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő225
	Ebes			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő226
	Debrecen			főrendelkező, forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő		főrendelkező, forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő
	Apafa			forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
	Hajdúhadház			forgalmi szolgálattevő
	Újfehértó			forgalmi szolgálattevő
	Császárszállás			forgalmi szolgálattevő
	Nyíregyháza			főrendelkező		főrendelkező
	Sóstóhegy			forgalmi szolgálattevő
	Kemecse			forgalmi szolgálattevő
	Nyírbogdány			forgalmi szolgálattevő
	Demecser			forgalmi szolgálattevő
	Pátroha			forgalmi szolgálattevő
	Kisvárda			forgalmi szolgálattevő
	Fényeslitke			forgalmi szolgálattevő
	Komoró			rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
	Tuzsér			rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
	Záhony			főrendelkező, külső forgalmi szolgálattevő I. sz. őrhely, vezető váltókezelő XVIII. sz. őrhelyen, külső forgalmi szolgálattevő XIV. sz. őrhely, külső forgalmi szolgálattevő X. sz. őrhely, váltókezelő II. sz. őrhely		főrendelkező, külső forgalmi szolgálattevő I. sz. őrhely, vezető váltókezelő XVIII. sz. őrhelyen
110	Mátészalka			rendelkező forgalmi szolgálattevő
vonal sorszám		szolgálati hely	nappal		éjszaka
120		Rákoshegy	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Maglód	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Gyömrő	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Mende	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Sülysáp	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Tápiószecső	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Nagykáta	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Tápiószele	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Tápiógyörgye	forgalmi szolgálattevő		forgalmi szolgálattevő
		Újszász	rendelkező forgalmi szolgálattevő, váltókezelő		rendelkező forgalmi szolgálattevő, váltókezelő
		Mezőtúr	távkezelt állomások forgalomirányítója		távkezelt állomások forgalomirányítója
		Békéscsaba	főrendelkező, külső forgalmi szolgálattevő, II. sz. őrhely váltókezelő, távkezelt állomások forgalomirányítója227		főrendelkező, távkezelt állomások forgalomirányítója228
		Lökösháza	rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
140		Kecskemét	rendelkező forgalmi szolgálattevő, váltókezelő vonóvezetékes (delta), külső forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
		Kiskunfélegyháza	rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
		Szeged - Rendező	rendelkező forgalmi szolgálattevő,
		Szeged - Személy	vezető váltókezelő
150		Soroksári út	forgalmi szolgálattevő (személy)
		Soroksár	forgalmi szolgálattevő
		Dunaharaszti	forgalmi szolgálattevő
		Taksony	forgalmi szolgálattevő
		Délegyháza	forgalmi szolgálattevő
		Kiskunlacháza	forgalmi szolgálattevő
		Dömsöd	forgalmi szolgálattevő
		Kunszentmiklós-Tass	forgalmi szolgálattevő
		Kiskőrös	távkezelt állomások forgalomirányítója		távkezelt állomások forgalomirányítója
		Kiskunhalas	rendelkező forgalmi szolgálattevő,		rendelkező forgalmi szolgálattevő
		Kelebia229	rendelkező forgalmi szolgálattevő		rendelkező forgalmi szolgálattevő
szolgálati hely			nappal		éjszaka
Üzemirányító Központ Budapest			hálózati főüzemirányító, rendkívüli helyzetet kezelő irányító230		hálózati főüzemirányító, rendkívüli helyzetet kezelő irányító
Forgalomirányítási Csoport Budapest231			területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, rendszerfelügyeleti szakelőadó I 232		területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, rendszerfelügyeleti szakelőadó I.
Forgalomirányítási Csoport Miskolc			területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, rendszerfelügyeleti szakelőadó I.		területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, rendszerfelügyeleti szakelőadó I.
Forgalomirányítási Csoport Debrecen			területi főüzemirányító (Debrecen, Záhony), forgalmi vonalirányító, rendszerfelügyeleti szakelőadó I.		területi főüzemirányító (Debrecen, Záhony), forgalmi vonalirányító (kivéve Debrecen körzeti vonalirányító) , rendszerfelügyeleti szakelőadó I.
Forgalomirányítási Csoport Szeged			területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, rendszerfelügyeleti szakelőadó I.		területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, rendszerfelügyeleti szakelőadó I.
Forgalomirányítási Csoport Pécs			területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, forgalmi vonalirányító (KÖFI), rendszerfelügyeleti szakelőadó I.		területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, forgalmi vonalirányító (KÖFI), rendszerfelügyeleti szakelőadó I.
Forgalomirányítási Csoport Szombathely			területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, rendszerfelügyeleti szakelőadó I.		területi főüzemirányító, forgalmi vonalirányító, rendszerfelügyeleti szakelőadó I.

11.számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez

Azon munkakörök felsorolása, amelyek esetében 66 munkanap kiküldetés rendelhető el

Pályavasúti Üzletág:

állomásfőnök

alosztályvezető

anyag-, és eszközkezelési szakelőadó

egyéb vasúti járművezető233

egyéb vasúti járművezető gyakornok234

elemző-gazdálkodási szakelőadó (FO. felügyeleti alosztály)

elemző-gazdálkodási szakelőadó

értékesítő szakelőadó

fejlesztési koordinátor

235

felsővezeték szerelő-vasúti járművezető236

forgalmi koordinátor

forgalmi szabályozási szakelőadó

forgalmi szakértő

forgalmi technológiai szakelőadó

hálózati forgalmi szakértő

határforgalmi koordinátor

határkapacitási szakelőadó

informatikai szakértő

különleges vasúti járművezető237

minőségügyi szakelőadó

műszaki előadó

műszaki szakelőadó

műszaki szakértő

PML szakértő

rendszerfelügyeleti szakelőadó I.,II. 238 rendszerfelügyeleti szakértő239

240

241

területi értékesítési szakelőadó területi forgalmi szakértő (vonalbiztos)

242

TRI:243

osztályvezető fejlesztő technikus fejlesztőmérnök

244

12/A. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez

A KSz 47.§ 2. pontja szerinti 40% mértékű műszakpótlékra jogosító nagy forgalmi leterheltségű állomások245

Forgalmi Csomóponti Főnökség	Statisztikai szám	Állomás
Kelenföld	01024	Kelenföld
Budapest-Nyugati	10033	Budapest-Nyugati
Budapest-Keleti	10017	Budapest-Keleti
Ferencváros	10025	Ferencváros
Budapest-Nyugati	10173	Kőbánya-Kispest
Szolnok	13748	Szolnok
Budapest-Keleti	10066	Kőbánya felső
Budapest-Keleti	10074	Rákos
Budapest-Déli pu.	01016	Budapest-Déli pu.
Győr	01289	Győr
Budapest-Nyugati	10108	Kőbánya-Teher
Rákosrendező	10447	Vác
Székesfehérvár	03269	Székesfehérvár
Szolnok	13664	Monor
Szolnok	13767	Millér
Budapest-Nyugati	10181	Pestszentlőrinc
Szolnok	13623	Vecsés
Szolnok	13649	Üllő
Hatvan	11205	Hatvan
Rákosrendező	10082	Rákosrendező
Komárom	01131	Tatabánya
Rákosrendező	10140	Rákospalota-Újpest
Szolnok	13722	Cegléd
Komárom	01222	Komárom
Szolnok	13771	Szajol
Szolnok	13698	Albertirsa
Székesfehérvár	03178	Martonvásár
Szolnok	13680	Pilis
Celldömölk	02170	Celldömölk
Nagykanizsa	03624	Nagykanizsa
Veszprém	03947	Veszprém
Zalaegerszeg	04895	Zalaegerszeg
Kelenföld	05876	Pusztaszabolcs
Dombóvár	06189	Dombóvár
Kaposvár	06288	Kaposvár
Kaposvár	60437	Gyékényes
Pécs	07294	Pécs
Füzesabony	11296	Füzesabony
Miskolc	11387	Miskolc-Tiszai
Forgalmi Csomóponti Főnökség	Statisztikai szám	Állomás
Miskolc	12641	Miskolc Rendező Pu.
Szerencs	11445	Szerencs
Miskolc	12674	Miskolc-Gömöri
Püspökladány	13862	Püspökladány
Debrecen	13912	Debrecen
Nyíregyháza	14019	Nyíregyháza
Záhony	14175	Záhony
Eperjeske	14191	Eperjeske Átrakó Pu.
Kecskemét	17111	Kecskemét
Szeged	17137	Kiskunfélegyháza
Szeged	17228	Szeged
Szeged	17210	Szeged Rendező
Békéscsaba	18036	Békéscsaba
Békéscsaba	18069	Lökösháza
Záhony	44230	Záhony Széles
Eperjeske	44255	Eperjeske Rendező Pu.
Szerencs	13243	Hidasnémeti
Győr	01362	Hegyeshalom
Zalaegerszeg	05371	Zalaszentiván
Kelenföld	05843	Dunai Finomító
Eperjeske	42127	Fényeslitke rpu.
Kelenföld	06502	Dunaújváros + kikötő

12/B. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez

A KSz 47.§ 2. pontja szerinti 40% mértékű műszakpótlékra jogosító egyéb szolgálati helyek 246

Szolgálati hely	Statisztikai szám
Üzemirányítási Központ	60293
Forgalomirányítási Csoport Budapest	48439
Forgalomirányítási Csoport Debrecen	48447
Forgalomirányítási Csoport Miskolc	48454
Forgalomirányítási Csoport Pécs	48462
Forgalomirányítási Csoport Szeged	48470
Forgalomirányítási Csoport Szombathely	48488

12/C. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez

A KSz 47.§2. pontja szerinti 40% mértékű műszakpótlékra jogosult

biztosítóberendezési diszpécser, pályavasúti diszpécser és távközlési diszpécser munkakörben foglalkoztatott munkavállalók247

Munkakör	Szolgálati hely	Statiszt ikai kód
Pályavasúti diszpécser	Területi Pályalétesítményi Osztály Budapest	62026
	Felsővezetéki és Alállomási Főnökség Budapest-Nyugat	31211
Távközlési diszpécser	Távközlési Főnökség Budapest	31807
	GSM-R és Hálózat Üzemeltetés Osztály	60311
Biztosítóberendezési diszpécser	Biztosítóberendezési Főnökség Budapest Nyugat	31013
	Biztosítóberendezési Főnökség Budapest Kelet	31054

13.számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez248 A Vasúti Érdekegyeztető Tanács Ügyrendje

A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésre jogosult szakszervezetek a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VET) ügyrendjét - a Kollektív Szerződés 14. §-ában foglaltak alapján - az alábbiakban határozzák meg:

1.A VET ülése határozatképes, ha azon VET minden tagja az ülésen jelen van. Előre be nem jelentett távolmaradás esetén 30 perc várakozási időt követően a levezető elnök köteles az ülést berekeszteni.

2.A VET a döntéseit konszenzussal, egyhangúlag hozza.

3.A VET tagjait a képviseletükre jogosult, vagy arra felhatalmazott személyek képviselik.

Az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésre jogosult szakszervezet tárgyaló delegációja legfeljebb négy főből állhat.

4.A VET üléseinek összehívása, valamint működési feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata. A VET ülésekre - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató székhelyén, annak székházában kerül sor.

5.A VET üléseit az elnök vezeti. A levezető elnököt a munkáltató biztosítja, akinek feladata az ülések hatékony és zavartalan lebonyolításának biztosítása. Teendőit részrehajlás nélkül köteles ellátni, a VET ülésen szereplő tárgykörhöz személyes vagy delegáló szervezete véleményét, álláspontját nem fejtheti ki.

A levezető elnök jogosult, és egyben köteles

>a VET ügyrendjének betartását megkövetelni,

>a VET határozatképességét folyamatosan figyelemmel kísérni,

>a napirendhez hozzászólásra jelentkező részére a szót megadni,

>és a VÉT ülés rendjét sértő hozzászólót figyelmeztetni a VÉT ügyrendjének megtartására, és amennyiben a figyelmeztetés eredménytelen, a hozzászólótól a szót megvonni,

>az ülés rendjét zavaró - a VÉT tagjait képviselő személyeken kívül - bármely személyt, amennyiben rendzavaró magatartásával a figyelmeztetést követően sem hagy fel, a VÉT ülésről kiutasítani,

>a VÉT ülés munkáját elősegítő személyi- és tárgyi feltételek meglétét ellenőrizni és megkövetelni.

Az elnök személyét a VÉT-en jelen lévő személyek kötelesek tiszteletben tartani, és munkáját elősegíteni.

A VÉT tagjai jogosultak az elnök figyelmét felhívni, ha tevékenysége a VÉT ügyrendjének nem felel meg.

6.A VÉT ülésre a javasolt napirendi pontok megjelölését és az ahhoz kapcsolódóan esetlegesen már rendelkezésre álló írásos előterjesztéseket a VÉT szakszervezeti tagjai is a munkáltatónak küldik meg úgy, hogy a munkáltató ezeket a VÉT ülésre való meghívóhoz csatoltan - legalább három nappal az ülést megelőzően - írásban küldi a VÉT tagjai és a VÉT ülésen tanácskozási joggal részt venni jogosult más szakszervezetek részére.

A VÉT napirendjére az ülés megnyitását követően is bármely tag tehet javaslatot. Napirendre a hálózati szintű, a munkáltatót és a munkavállalókat érintő, átfogó jellegű kérdések tűzhetők. A VÉT napirendjéről, ide értve a napirendi pontok sorrendjét is a tagoknak kell határozni. A Kollektív Szerződés módosítására irányuló javaslatot napirendre kell tűzni. Egyéb esetekben a napirendet elfogadottnak kell tekinteni, ha azt a munkáltató és a szakszervezeti oldal háromnegyede elfogadta.

A VÉT napirendjét - a tagok döntését követően - az elnök köteles megállapítani.

7.A VÉT szakszervezeti tagjai jogosultak - a napirenden szereplő egyes tárgykörökön kívül - a munkáltatóhoz írásban kérdést benyújtani, legkésőbb a VÉT ülést megelőző harmadik munkanapon 16 óráig.

A VÉT szakszervezeti tagja köteles a munkáltatóhoz címzett kérdését a VÉT többi tagjának is megküldeni.

A határidőben benyújtott felvetést a munkáltató köteles megvizsgálni és a feltett kérdésre vonatkozó írásbeli válaszát a VÉT ülésen átadni a VÉT tagjainak vagy azt szóban ismertetni a napirendek tárgyalása előtt.

A nem határidőben megküldött felvetésre a munkáltató 15 napon belül köteles a válaszát írásban megküldeni a VÉT tagjai részére.

Egyebekben a VÉT ülésen napirend előtti felvetésekre csak akkor van lehetőség, ha erről a VÉT tagjai így határoznak.

8.A VÉT üléséről a munkáltató hangfelvételt készít. A VÉT ülésen megjelenő személyek az ülésen való részvételükkel ehhez a hozzájárulásukat megadják. Erre a körülményre a levezető elnök a VÉT ülés megnyitásakor köteles felhívni a VÉT ülésen megjelenteket.

A hangfelvétel alapján a munkáltató az ülésen elhangzott legfontosabb nyilatkozatokról emlékeztetőt készít.

Az emlékeztetőt az ülést követő tizenöt napon belül a munkáltató megküldi a VÉT tagjai részére, akik az abban foglaltakra észrevételt tehetnek öt napon belül.

Az ülésről készült hangfelvételt a munkáltató hat hétig, az emlékeztetőt három évig köteles megőrizni.

Egyebekben a VET ülésről hang-, illetve videofelvétel készítésére csak a VET egyedi határozata alapján van lehetőség.

9.A VÉT tagjai a VÉT ülésen létrejött megállapodásokról elsősorban előzetesen egyeztetett módon és formában tájékoztatják a vasutas munkavállalókat, illetve a közvéleményt.

A módosítások jegyzéke 2012-től

1az 1.§ 1. pontjának szövege hatályos: 2013. január 1. napjától

2a 12. számú melléklet 2015.07.01. napjától 2020.12.31. napjáig része a Kollektív Szerződésnek, Munkáltató azonban 2020. november 30. napjáig (és ezt követően minden naptári év november 30. napjáig) jogosult a kollektív szerződést megkötő szakszervezeteknek címzett, egyoldalú írásbeli nyilatkozatával ennek időbeli hatályát - a 2015. augusztus 31. napján megkötött KSz módosítás I-IV. pontjainak időbeli hatályának meghosszabbításával együttesen - újabb egy naptári évvel meghosszabbítani.

3az új 13. sz. melléklet szövege 2019. július 10. napjától hatályos

4az 5.§ 1. pontjának utolsó mondata hatályos 2015. június 05. napjától.

5a 8.§ 2. pontjának szövege hatályos: 2013. július 1. napjától

6a 12.§ 1. pontjának új szövege hatályos: 2015. január 1. napjától, ezzel egyidejűleg a korábbi 1. és 2. pontok számozása 2. és 3. pontra változik.

7a 12.§ 3. pontjának pontosítása 2020. november 11. napjától hatályos

8a 14.§ új szövege 2019. július 10. napjától hatályos

9a „(2012. július 1. napja előtt: rendkívüli felmondás)” szövegrész hatálytalan 2015. június 05. napjától

10a 15.§ 2. pont új utolsó bekezdése 2020. augusztus 14. napjától hatályos

11a 16.§ 2. pontjának szövege 2020. augusztus 14. napjától hatályos

12a 17. § d) pontja szövegének pontosítása 2020. november 11. napjától hatályos

13a pontosítás hatályos 2015. június 05. napjától

14a megnevezés pontosítása hatályos 2020. augusztus 14. napjától

15a 18. § 6. pontjának szövege 2020. augusztus 14. napjától hatályos

16a 19.§ új szövege 2019. július 10. napjától hatályos

17a 20.§ 2. pontjának új szövege hatályos 2017. január 01. napjától

18a § címének változása hatályos 2017. január 1. napjától

19a 21. § 1. pontja b) alpontjának szövege 2020. november 11. napjától hatályos

20a § címének változása hatályos 2014. január 14. napjától

21a 22.§ szövege hatályos: 2013. január 1. napjától

22a § címének változása hatályos 2014. január 14. napjától

23 a 23.§ 1. pontjának új szövege hatályos 2017. január 1. napjától

24a 3. pont hatályon kívül helyezve 2014. január 14. napjától

25az 24.§ 1. d) pont 2019. július 10. napjától pótlás nélkül törlésre került

26a 24. § 1. pontjának k) alpontjában foglaltak 2020. november 11. napjától törlésre kerülnek

27a 24. § 2. pontja 2020. augusztus 14. napján pótlás nélkül törlésre került

28a 24.§ 3. pontja hatályos: 2012. december 21. napjától

29a 24.§ 4. pontja hatályos: 2013. január 1. napjától

30a 25.§ 3. pontjának új szövege hatályos 2016. április 21. napjától

31a 25. § 3 pontjából törölve lett a vasútőr munkakör, szövegének változása hatályos 2017. augusztus 23. napjától

32a 25. § 3 pontban meghatározott „felvezető (őrparancsok-helyettes) kiegészítés 2019. július 01. napjától hatályos

33a § szövegének változása hatályos 2017. január 1. napjától

34a § új szövege hatályos 2017. március 1. napjától

35a 27.§ 3. pontjának c) alpontja 2020. augusztus 14. napján pótlás nélkül törlésre került

36a 27.§ 9. pontjának új szövege hatályos 2017. szeptember 01. napjától

37a 3-5. pontok új szövege hatályos 2014. január 14. napjától

38a korábbi 5. pont törlése hatályos 2017. március 1. napjától, a korábbi 6-7. pontok számozása ennek megfelelően csökkent

39a 28.§ új 7. pontja hatályos 2013. július 1. napjától

40a 29. § 1. pontjában a 120 óra szövegrész 2020. augusztus 14. napjától hatályos

41a 29. § 2. pontjában a 120 óra szövegrész 2020. augusztus 14. napjától hatályos

42a 29.§ 3. pontjában a 2000 Ft összeg 2020. augusztus 1. napjától hatályos

43a 29. § 5. pontjában a 120 óra szövegrész 2020. augusztus 14. napjától hatályos

44a 29. § 6. pontjának első bekezdésében a 120 óra szövegrész 2020. augusztus 14. napjától hatályos

45a 29. § 6. pontjának második bekezdésében a 120 óra szövegrész 2020. augusztus 14. napjától hatályos

46az 1-3. pontok új szövege hatályos 2014. január 14. napjától

47a 30.§ 1. pontjának új szövege hatályos 2017. március 1. napjától

48a 31.§ új szövege hatályos 2014. január 14. napjától

49a 32.§ új szövege hatályos 2017. március 1. napjától

50a 32.§ új 5. pontjának szövege hatályos 2017. július. 1. napjától

51a 32.§ 6. pontjának új szövegezése 2019. július 10. napjától hatályos

52a 33.§ 1. pont 1. bekezdésének szövege hatályos 2013. július 1. napjával

53a 33.§ 1. pont új utolsó bekezdésének szövege hatályos 2017. május 1. napjától

54a hivatkozás törölve 2014. január 14. napjától

55a 35.§ új szövege hatályos 2013. július 1. napjától

56a 35.§ 1. pontjának utolsó előtti mondata a 2015 -2020 évekre hatályos

57a 35.§ 1. pontjának új utolsó bekezdése hatályos 2017. január 1. napjától

58a 35.§ 1. pontjának új utolsó bekezdése hatályos 2018. október 01. napjától

59a 35.§ 1. pontjának ötödik bekezdésében szereplő 120 órás szövegrész 2020. november 11. napjától hatályos

60a 36.§ új szövege hatályos 2013. július 1. napjától

61a 36.§ 1. pontjában a 230 óra feletti rész a 2015-2020 évekre hatályos

62a 36.§ 1. pontjának második és harmadik bekezdése a 2015-2020 évekre hatályos

63a 36.§ 1. pontjának utolsó bekezdése 2019. december 1. napjától hatályos

64a 4. pont szövegének pontosítása hatályos 2014. január 14. napjától

65a 37.§ 1. pont szövegének pontosítása hatályos 2017. január 1. napjától

66a 37.§ 2. és 3.pontjának új szövege hatályos 2014. január 14. napjától

67a 37.§ 2. pont új utolsó bekezdésének szövege hatályos 2017. január 1. napjától

68a 37.§ 3. pont kiegészítése hatályos 2017. január 1. napjától

69a 37.§ 7. pontjában szereplő hivatkozás változása hatályos 2013. július 1. napjától

70a 37.§ új 8. pontja 2019. december 1. napjától hatályos

71a 38.§ új szövege hatályos 2014. január 14. napjától

72a 39.§ új 4. pontja 2019. december 1. napjától hatályos

73a 40.§ 1. pontja hatályos: 2012. december 01. napjától

74a 40.§ 2. pontja hatályos: 2012. december 01. napjától

75a 40.§ 3. pontja hatályos: 2012. december 01. napjától

76a 40.§ 4. pontjában a 900 Ft összeg 2020. augusztus 1. napjától hatályos

77a 40.§ 4. pontja hatályos: 2012. december 01. napjától

78a 40.§ 5. pontja hatályos: 2012. december 01. napjától

79a 40.§ 6. pontja hatályos: 2013. január 01. napjától

80a 42.§ 4. pontjának új szövege 2018. június 1. napjától hatályos

81a 43.§ új szövege hatályos 2013. július 1. napjától

82a „A szabadságra vonatkozó jogszerző idő megállapítása során az Mt. 115.§ (2) bekezdés e) pontjában foglalt csökkentő feltételt nem kell alkalmazni.” szövegű korábbi 1. pont hatálytalan 2015. június 05. napjától

83a 43. § 1. pontjának 3. bekezdésében szereplő szövegrész pontosítása 2020. november 11. napjától hatályos

84a 43.§ 1. pontjának új bekezdése 2018. június 1. napjától hatályos

85a 43.§ 3. pont első bekezdése 2020. augusztus 14. napján pótlás nélkül törlésre került

86a 43.§ 3. pont második bekezdésének az új szövege hatályos 2018. június 1. napjától

87az utolsó bekezdés szövege visszahelyezve, hatályos 2014. január 14. napjától

88a 44.§ új szövege 2018. augusztus 01. napjától hatályos azzal, hogy az abban foglaltakat a korábban kezdődött tanfolyamok esetében is alkalmazni kell, amennyiben ez lehetséges.

89a 44.§ 6. pontjának új szövege 2020. augusztus 14. napjától hatályos

90a 45.§ 4. pontja 2019. december 1. napjától hatályos

91a 45.§ új 5. pontja 2020. augusztus 14. napjától hatályos

92a 46.§ 10. pontjának első mondata törölve 2018. június 1. napjától

93az 1. pont szövegének pontosítása hatályos 2014. január 14. napjától

94a 47.§ 1. pont utolsó bekezdése hatályos 2013. július 1. napjától

95a 47. § 2. pontjának új szövege 2020. szeptember 1. napjától hatályos

96a 47.§ 3. pontjának új szövege hatályos 2017. március 1. napjától

97a 48.§ új szövege hatályos 2017. március 1. napjától

98a 49.§ új szövege hatályos július 2018. július 01. napjától

99az 51. § szövegében a 30 % érték 2020. augusztus 1. napjától hatályos

100az 52.§ új szövege 2019. április 01. napjától hatályos

101az 52.§ 2. pontjában szereplő 10 Ft/km szövegrész 2020. szeptember 1. napjától hatályos

102az 52.§ 2. pontja szerinti díjazás 2019. január 01. napjától illeti meg az arra jogosult munkavállalókat

103az új 52/A.§ szövege hatályos 2018. június 1. napjától

104az 53.§ új szövege hatályos 2013. július 1. napjától

105az óraszámban történő megállapítás hatályos 2014. január 1. napjától

106az 53.§ 4. pontja hatályon kívül 2014. január 1. napjától

107az 53.§ új szövege hatályos 2013. július 1. napjától

108az óraszámban történő megállapítás hatályos 2014. január 1. napjától

109az óraszámban történő megállapítás hatályos 2014. január 1. napjától

110az 55.§ 1. pontjának új szövege 2020. január 1. napjától hatályos

111az 55.§ 3. pontjának szövege 2020. augusztus 14. napjától hatályos

112az 53.§ új szövege hatályos 2013. július 1. napjától

113az óraszámban történő megállapítás hatályos 2014. január 1. napjától

114az 57.§ hatályos 2013. július 1. napjától

115az 57.§ b) pontjának új szövege hatályos 2017.május 01. napjától

116az 57.§ utolsó bekezdésének szövege 2020. augusztus 14. napjától hatályos

117a keretösszeg mértéke hatályos 2018.01. 01. napjától

118a pontosítás hatályos 2015. június 05. napjától

119a 60.§ hatályon kívül helyezve 2013. január 1. napjától

120a 61.§ hatályos: 2013. január 1. napjától

121a b) alpont szövegének pontosítása hatályos 2014. január 14. napjától

122az évszám módosítását 2020. január 01. napjától kell alkalmazni

123az évszám módosítását 2020. január 01. napjától kell alkalmazni

124a segély mértéke 2018. január 1. napjától hatályos

125a 64. § 3. pontja második bekezdésének szövege 2020. augusztus 14. napjától hatályos

126a 64. § új 5. pontjának szövege 2020. augusztus 14. napjától hatályos

127a 65.§ szövege 2015. február 19-től hatályos, de visszamenőlegesen 2015. január 01. napjától kell alkalmazni

128a 65. § 1. pontjának új szövege 2020. 04. 02. napjától hatályos, de 2020. január 01. napjától alkalmazandó

129a 65.§ 3-5. pontjának új szövege 2020. 04. 02. napjától hatályos, de 2020. január 01. napjától alkalmazandó

130a 65/A.§ új szövege 2020. 04. 02. napjától hatályos, de 2020. január 01. napjától alkalmazandó

131a 66.§ új szövege hatályos 2015. június 05. napjától

132a 66.§ 3.pontjának új szövege 2019. július 10. napjától hatályos

133a 66.§ 4. pontjának új szövege 2019. július 10. napjától hatályos

134a 67.§ 11. pont utolsó mondatának új szövege hatályos 2016. január 1. napjától

135a korábbi 8. pont hatálytalan 2015. június 05. napjától

136a 73.§ 9. pontjának új szövege hatályos: 2012. december 01. napjától

137az 1/A. számú melléklet 5. pont új második bekezdésének szövege hatályos 2016. június 20. napjától

138a 2.1. pont szövegének pontosítása hatályos 2014. január 14. napjától

139a megnevezés pontosítás hatályos 2015. június 05. napjától

140az 5.1.4. pont utolsó bekezdése szövegének pontosítása hatályos 2014. január 14. napjától

141a 3. számú melléklet 6. pontja 6.1.1 alpontjának második bekezdésének szövege 2020. augusztus 14. napjától hatályos

142a megnevezés pontosítása hatályos 2015. június 05. napjától

143a 4. számú melléklet új szövege hatályos 2017. május 1. napjától, 2017 egészére.

144a 4. számú melléklet 3. pontjának új szövegezése 2019. november 20. napjától hatályos

145a 4. számú melléklet 3. pontjának új bekezdése 2020. november 11. napjától hatályos

146a 4. számú melléklet 8. pontja 3. bekezdésének a) pontjában foglaltak törlésre kerülnek 2020. november 11. napjától

147a 4. számú melléklet 12. pontjának új szövegezése 2020. november 11. napjától hatályos

148a 4. számú melléklet I. munkaköri csoport állomási szolgáltatások koordinátor munkakörrel kiegészítve 2020. augusztus 14. napjától hatályos

149a 4. számú melléklet I. munkaköri csoport szöveges módosítása 2019. július 10. napjától hatályos

150a 4. számú melléklet I. munkaköri csoportból az ügyeletes tiszt munkakör 2020. augusztus 14. napjától törlésre került

151a 4. számú melléklet IV. munkaköri csoportjából a „Területi vasútbiztonsági vezető (az új védőruha bevezetéséig van egyenruha járandósága)” szövegrész törlésre kerül 2020. november 11. napjától

152a 4. számú melléklet IV. munkaköri csoportjából a „Vasútbiztonság vezető (az új védőruha bevezetéséig van egyenruha járandósága)” szövegrész törlésre kerül 2020. november 11. napjától

153a 4. számú melléklet IV. munkaköri csoportjában az éves pontkeret módosítása 2020. november 11. napjától hatályos

154a 4. számú melléklet IV. munkaköri csoportjában az éves pontkeret módosítása 2020. november 11. napjától hatályos

155a 4. számú melléklet IV. munkaköri csoportból a „Megjegyzés: egész éves pontkeret átvihető a következő évre” szövegrész törlésre kerül 2020. november 11. napjától

156a 4. számú melléklet V/A. munkaköri csoport kiegészítésre kerül a „Szolgáltatási szakelőadó” munkakörrel 2020. november 11. napjától

157a 4. számú melléklet VI. munkaköri csoportjának kiegészítései 2020. november 11. napjától hatályosak

158a 4. számú melléklet VI. munkaköri csoportjának kiegészítései 2020. november 11. napjától hatályosak

159a 4. számú melléklet VI. munkaköri csoportjának „Sorompókezelő (Fonyód)***” kiegészítése 2020. november 11. napjától hatályos

160a 4. számú melléklet VII. munkaköri csoportjába felvételre kerül az „Általános pályavasúti előadó” munkakör 2020. november 11. napjától

161a 4. számú melléklet VII. munkaköri csoportjába felvételre kerül a „Gazdálkodási koordinátor” munkakör 2020. november 11. napjától

162a 4. számú melléklet VII. munkaköri csoportjában a Megjegyzés szövegrész módosítása 2020. november 11. napjától hatályos

163a 4. sz. melléklet IX. számú munkaköri csoport kiegészítésre került az „áramnemváltó automatika kezelő munkakörrel”, hatályos 2019. július 01. napjától

164a 4. sz. melléklet IX. számú munkaköri csoportja kiegészítésre került az „és technikus gyakornok” szöveggel, hatályos 2020. november 11. napjától

165a 4. sz. melléklet IX. számú munkaköri csoportja kiegészítésre került az „és technikus gyakornok” szöveggel, hatályos 2020. november 11. napjától

166a 4. sz. melléklet IX. számú munkaköri csoportja kiegészítésre került az „és technikus gyakornok” szöveggel, hatályos 2020. november 11. napjától

167a 4. sz. melléklet IX. számú munkaköri csoportja kiegészítésre került az „és technikus gyakornok” szöveggel, hatályos 2020. november 11. napjától

168a 4. számú melléklet X. munkaköri csoport kiegészítésre került az állomási gondnok munkakörrel, hatályos 2019. július 10. napjától

169a 4. számú melléklet X. munkaköri csoportból törlésre kerül a kocsimester munkakör 2020. november 11. napjától

170a 4. sz. melléklet XI. számú munkaköri csoport kiegészítésre került az egyéb vasúti járművezető gyakornok munkakörrel, hatályos 2019. április 01. napjától

171a 4. számú melléklet XII. munkaköri csoportjából törlésre került a „tengely átszerelő” munkakör, helyére a „forgózsámoly szerelő” munkakör került felvételre azonos ruhaellátással. Hatályos 2019. június 1. napjától hatályos

172a 4. számú melléklet XII. munkaköri csoportjába felvéve a gépkezelő és a telephelyi munkavezető munkakör, hatályos 2018. június 1. napjától

173a 4. számú melléklet XII. munkaköri csoportja kiegészítésre kerül a kocsimester munkakörrel 2020. november 11. napjától

174a 4. sz. melléklet XII. munkaköri csoportból a könnyű- és nehézgépkezelő munkakör törölve, hatályos 2018. június 01. napjától

175a 4. sz. melléklet XII. munkaköri csoport kiegészítésre került a kocsirendező gyakornok munkakörrel, hatályos 2019.április 01. napjától

176a 4. sz. melléklet XII. munkaköri csoport táblázata hatályos 2019. június 1. napjától

177a 4. sz. melléklet XII. munkaköri csoport Alapellátásról szóló táblázata kiegészítésre kerül a kocsimester munkakörrel 2020. november 11. napjától

178a 4. sz. melléklet XII. munkaköri csoport Alapellátás táblázatában a kocsirendező gyakornok munkakör ellátásának módosítása 2020. november 11. napjától hatályos

179a 4. sz. melléklet XIII. munkaköri csoportból a vasútőr munkakör törölve, hatályos 2018. június 1. napjától

180a 4. sz. melléklet XIII. munkaköri csoport kiegészítésre került a fegyveres biztonsági őrségparancsnok-helyettes munkakörrel, hatályos 2019. április 01. napjától

181a 4. sz. melléklet XIII. munkaköri csoport kiegészítésre került a felvezető (őrparancsnok-helyettes) munkakörrel, hatályos 2019. július 01. napjától

182a 6. számú mellékletben munkakör elnevezésének pontosítása,2020.augusztus14. napjátólhatályos

183a 6. számú mellékletben munkakör elnevezésének pontosítása,2020.augusztus14. napjátólhatályos

184a 6. számú mellékletben munkakör elnevezésének pontosítása,2020.augusztus14. napjátólhatályos

185a 6. számú mellékletben munkakör elnevezésének pontosítása,2020.augusztus14. napjátólhatályos

186a 6. számú mellékletben munkakör elnevezésének pontosítása,2020.augusztus14. napjátólhatályos

187a 6. számú mellékletben munkakör elnevezésének pontosítása,2020.augusztus14. napjátólhatályos

188a 6. számú mellékletben munkakör elnevezésének pontosítása,2020.augusztus14. napjátólhatályos

189a 6. számú mellékletben munkakör elnevezésének pontosítása,2020.augusztus14. napjátólhatályos

190a 6. számú mellékletben munkakör elnevezésének pontosítása,2020.augusztus14. napjátólhatályos

191a 7. számú melléklet hatályos 2013. július 1. napjától

192a 7. számú melléklet a Technológiai rendszermérnök munkakörrel egészül ki, hatályos 2020. augusztus 14. napjától

193a 8. számú melléklet hatályos 2017. augusztus 23. napjától

194a 8. számú melléklet kiegészül az állomási szolgáltatások koordinátor munkakörrel, hatályos 2020. augusztus 14. napjától

195a 8. számú melléklet kiegészül a darukezelő munkakörrel, hatályos 2020. augusztus 14. napjától

196a 8. számú melléklet kiegészül a forgózsámoly szerelő munkakörrel, hatályos 2020. augusztus 14. napjától

197a munkakör neve pontosítva, hatályos: 2017. november 23. napjától, alkalmazandó visszamenőlegesen: 2017. július 1. napjától

198a 8. számú melléklet a rendszerfelügyeleti szakelőadó I.,II. munkakörrel egészül ki 2020. november 11. napjától

199a 8. számú mellékletből az ügyeletes tiszt munkakör törölve 2020. augusztus 14. napján

200a 9. számú melléklet rendelkezéseinek pontosítása 2020. november 11. napjától hatályos

201a 10. számú melléklet új tartalma hatályos: 2012. december 01. napjától

202a 10. számú melléklet Kelenföld állomás nappali oszlopának új szövege hatályos: 2017. 01. 01. napjától

203a 10. számú mellékletbe Esztergom állomás sora 2018. május 1. napjától , melyet az átépítés befejezéséig, de legkésőbb 2018. december 31. napjáig kell alkalmazni.

204Zalaszentiván sorának törlése hatályos 2015. július 1. napjától

205a 10. számú melléklet 30-as számú vonalra vonatkozó módosítása hatályos 2016. július 1. napjától

206a 10. számú melléklet Székesfehérvár sorának módosítása hatályos 2018. május 1. napjától a 40a vonalon végzett átépítési munkálatok idejéig, de legkésőbb 2019. augusztus 31-ig

207a 10. számú melléklet 40-es számú vonal oszlopából Háros és Nagytétény-Diósd sorának törlése hatályos 2018. június 1. napjától

208a 10. számú melléklet 40-es számú vonalra vonatkozó módosítása hatályos 2018. március 1. napjától

209a 10. számú melléklet Rákospalota-Újpest sorának módosítása hatályos 2016. július 01. napjától

210a 10. számú melléklet Vác sorának módosítása hatályos 2016. július 01. napjától

211a 10. számú melléklet Kőbánya-felső sora munkaköreinek kiegészítése 2018 június 01. napjától hatályos, melyet a 80a vonalon végzett átépítés befejezéséig, de legkésőbb 2020. december 31. napjáig kell alkalmazni

212a 10. számú melléklet Rákosliget forgalmi kitérő sora 2018 június 01. napjától hatályos, melyet a 80a vonalon végzett átépítés befejezéséig, de legkésőbb 2020. december 31. napjáig kell alkalmazni

213a 10. számú melléklet Füzesabony sorának módosítása hatályos 2017. május 01. napjától

214a 10. számú melléklet Felsőzsolca sorának módosítása hatályos 2017. december 10. napjától

215a 10. számú melléklet Sárospatak szolgálati hely, nappal oszlopából a forgalmi szolgálattevő munkakör törlésre került, 2019. április 01. napjától hatályos

216a megnevezés pontosítása hatályos 2015. június 05. napjától 2017. december 10. napjától

217a 10. számú melléklet Sátoraljaújhely sorának nappal oszlopa kiegészítésre került a távkezelt állomások forgalomirányítója munkakörrel, 2019. április 01. napjától hatályos

218a 10. számú melléklet Maklár oszlopának vonalsorszáma 87-re változik 2020. november 11. napjától hatályos

219a 10. számú mellékletbe a 87-es vonalsorszám alá felvételre kerül Eger szolgálati hely, és a nappal oszlopba felvételre kerül a forgalmi szolgálattevő és a váltókezelő munkakör 2020. november 11. napjától

220a 10. számú mellékletbe a 87-es vonalsorszám alá felvételre kerül Eger-Rendező szolgálati hely, és a nappal oszlopba felvételre kerül a rendelkező forgalmi szolgálattevő munkakör 2020. november 11. napjától

221a 10. számú melléklet Halmaj és Forró-Encs sorának törlése hatályos 2017. december 10. napjától

222a 10. számú melléklet Szikszó állomás sora hatályos 2017. december 10. napjától

223a 10. számú melléklet Szolnok - Nyíregyháza közötti részének tartalma hatályos 2016. június 01. napjától

224a 10. számú melléklet Kaba sor módosítása hatályos 2017. szeptember 01. napjától, az átépítés idejére, de legkésőbb 2020. szeptember 30. napjáig

225a 10. számú melléklet Hajdúszoboszló sor módosítása hatályos 2017. szeptember 01. napjától, az átépítés idejére, de legkésőbb 2020. szeptember 30. napjáig

226a 10. számú melléklet Ebes sor módosítása hatályos 2017. szeptember 01. napjától, az átépítés idejére, de legkésőbb 2020. szeptember 30. napjáig

227a 10. számú melléklet 120-as vasútvonalán Békéscsaba szolgálati hely nappal oszlopa kiegészül a távkezelt állomások forgalomirányítója munkakörrel 2020. november 11. napjától

228a 10. számú melléklet 120-as vasútvonalán Békéscsaba szolgálati hely éjszaka oszlopa kiegészül a távkezelt állomások forgalomirányítója munkakörrel 2020. november 11. napjától

229a 10. számú melléklet 154 -es számú vonalra vonatkozó módosítása (Baja törlése) hatályos 2017. május 1. napjától

230a szöveg elírás miatt korrigálva 2013. január 1. napjától

231az egyes területi forgalomirányítási egységek nevének pontosítása, és a SZIR szakelőadó I. munkakör felvétele 2016. július 1. napjától hatályos, amennyiben a munkakör nem minősül készenléti jellegűnek

232az egyes területi forgalomirányítási egységekben a SZIR szakelőadó I. munkakör elnevezés helyébe a rendszerfelügyeleti szakelőadó I. munkakör kerül 2020. november 11. napjától

233a 11. számú melléklet egyéb vasúti járművezető munkakörrel kiegészül 2020. augusztus 14. napjától

234a 11. számú melléklet egyéb vasúti járművezető gyakornok munkakörrel egészül ki 2020. november 11. napjától

235a 11. számú mellékletből törlésre kerül a felsővezeték szerelő munkakör 2020. november 11. napjától

236a 11. számú melléklet felsővezeték szerelő-vasúti járművezető munkakörrel egészül ki 2020. november 11. napjától

237a 11. számú melléklet különleges vasúti járművezető munkakörrel egészül ki 2020. november 11. napjától

238a 11. számú melléklet rendszerfelügyeleti szakelőadó I.,II. munkakörrel egészül ki 2020. november 11. napjától

239a 11. számú melléklet rendszerfelügyeleti szakértő munkakörrel egészül ki 2020. november 11. napjától

240a 11. számú mellékletből törlésre kerül a SZIR-szakelőadó munkakör 2020. november 11. napjától

241a 11. számú mellékletből törlésre került a SZIR-ZAIR szakelőadó munkakör 2020. november 11. napjától

242a 11. számú mellékletből törlésre kerül a vasúti járművezető munkakör 2020. november 11. napjától

243a 11. számú mellékletben a TEB Központ elnevezés módosul TRI elnevezésre 2020. november 11. napjától

244a 12. számú melléklet elnevezése módosítás miatt törlésre kerül 2020. november 11. napjától

245a 12./A. számú melléklet felvételre kerül 2020. november 11. napjától

246a 12./B. számú melléklet felvételre kerül 2020. november 11. napjától

247a 12/C. számú melléklet felvételre kerül 2020. november 11. napjától

248az új 13. számú melléklet 2019. július 10. napjától hatályos