BELSŐ-PESTI TANKERÜLETI KÖZPONT

 

 

 

A Belső-Pesti Tankerületi Központ

 

Köznevelési Intézményeinek Kollektív Szerződése

 

 

 

 

 

2018.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről:

 

a Belső-Pesti Tankerületi Központ, a munkáltató képviseletében (a továbbiakban Tankerületi Központ),

székhelye: 1071 Budapest, Damjanich u. 6. levelezési címe:1071 Budapest, Damjanich u. 6. adóigazgatási azonosító száma:  15835011-2-42

 

másrészről:

 

a Pedagógusok Szakszervezetének Budapesti Szervezete - a munkáltatónál kollektív szerződés-kötési képességgel rendelkező szakszervezet - képviseletében

székhelye:           1081 Budapest, Kenyérmező u. 6. bejegyző határozat: 7. Pk.60.200/1989/30. nyilvántartási száma: 01-02-0000200

és

a Magyar Zenemüvészek és Táncmüvészek Szakszervezete - a munkáltatónál kollektív szerződés­ kötési képességgel rendelkező szakszervezet - képviseletében

székhelye: 1033 Budapest, Vörösvári út 101. bejegyző határozat: 7. Pk.60.183/1989 nyilvántartási száma: 01-02-0000183

(a továbbiakban szakszervezetek)

 

(a továbbiakban együtt: Felek) között, alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi l. törvény (a továbbiakban: Mt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben tö11énő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Ko1m. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alapján (a továbbiakban együtt: alkalmazott jogszabályok).

 

BEVEZETŐ

 

1.          A köznevelés eredményességének segítése és a foglalkoztatás hatékonyabb megszervezése érdekében Felek megállapodnak abban, hogy a Tankerületi Központ részeként mííködő valamennyi köznevelési intézmény részére kollektív szerződést fogadnak el.

2.          A kollektív szerződés megkötésének célja, hogy Felek hozzájáruljanak az alkalmazott jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásához.

3.1.      A Felek az Mt. 276. §-a alapján a jogszabályi keretek között kölcsönösen, jóhiszemüen és együttmüködve szabályozzák a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakat érintő, munkavégzéssel kapcsolatos kérdéseket.

3.2.      A Felek az Mt. 274. §.ában szabályozott szakszervezeti jog gyakorlása során a jóhiszemííség és tisztesség elvét betartva járnak el és arra törekszenek, hogy a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény meghatározása és elosztása a szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenység és a pedagógiai munka sérelme nélkül valósuljon meg.

 

 

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS HATÁLYA

 

A kollektív szerződés személyi hatálya

 

4.1.      A kollektív szerződés hatálya kite1jed

a)             a szerződést kötő Felekre.

 

 

 

2

b)             a Tankerületi    Központ fennta1tásában lévő köznevelési     intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra és

c)              a közalkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorlókra.

4.2.      A kollektív szerződésben foglaltakat a vezetői és magasabb vezetői megbízással rendelkezők tekintetében is alkalmazni kell.

A kollektív szerződés tárgyi hatálya

 

S. A kollektív szerződés a Kjt. és az Mt. közalkalmazottakra is alkalmazható rendelkezései által adott felhatalmazás alapján:

a)      a közalkalmazotti jogviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot és kötelezettséget, illetve ezek gyakorlása tekintetében alkalmazandó rendelkezéseket, valamint

b)      a Feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását szabályozza.

A kollektív szerződés időbeli hatálya

 

6.1.      A kollektív szerződést Felek határozatlan időre kötik.

6.2.      A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet az Mt. 276. § (2)-(3) bekezdés alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére.

6.3.      A kollektív szerződés kötésére vonatkozó igazolást a szakszervezet minden év március 31-ig köteles eljuttatni a Tankerületi Központhoz.

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÓJA

 

7.                     A köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében a munkáltatói jogkört - az Nkt.-ben meghatározott keretek között - a tankerületi igazgató és a köznevelési intézmény vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a Tankerületi Központ mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A KINEVEZÉS TELJESÍTÉSE

 

A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása

 

8.                     A munkáltató a Vhr. 17. § (3) bekezdésében előítt munkáltatói jogkörének gyakorlásakor a döntésének meghozatalánál köteles figyelembe venni, hogy a pedagógus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőhöz tartozó tanórai és egyéb foglalkozások megtartása után akkor köteles benntartózkodni a köznevelési intézményben, ha az a munkaköri feladatainak ellátásához elengedhetetlen. Elengedhetetlen a köznevelési intézményben tötiénő benntaitózkodás különösen:

a)       a munkaköri feladat teljesítéséhez,

b)      ha a pedagógus munkakörbe tartozó közalkalmazott kizárólagosan a köznevelési intézmény által rendelkezésére bocsátott eszközök alkalmazásával tudja végrehajtani a feladatot, illetve

c)       a munkakörébe taitozó feladat elvégzése kizárólagosan a köznevelési intézmény meghatározott helyiségében oldható meg.

Munkáltatói költségtérítés

 

9.  1. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott részére - az Mt. 51. § (2) bekezdése alapján - meg kell téríteni azokat az intézményvezető által támogatott és előzetesen a Tankerületi Központ által (engedélyezett kötelezettségvállalási dokumentum alapján) jóváhagyott, indokolt és igazolt költségeket, amelyek

a)       a foglalkozások, tanítási órák előkészítéséhez szükséges kiadásokat fedezik,

 

 

3

b)      a szülőkkel történő kapcsolattartáshoz. valamint a tanulószerződésekkel és a gyakorlati képzésekkel kapcsolatos ellenőrzésekkel összefüggésben keletkeztek. valamint

c)       a munkaköri feladatok körében teljesített, intézmények közötti helyi, illetve helyközi utazások miatt keletkeztek.

9.2.      A 9.1. pontban foglaltakat - éttelemszerüen - alkalmazni kell a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, a 9.1. pont c) alpontjában foglaltakat pedig valamennyi munkakörben foglalkoztatott tekintetében.

9.3.      A 9.1.c) bekezdés alapján postázó munkakörben van lehetőség BKK helyi bérlet·biztosítására. valamint az utazó gyógypedagógus esetében, amennyiben egy munkanapon belül a munkavégzés különböző köznevelési intézményben tötténik.

9.4.      A munkáltató megtéríti a mindenkori tanév rendjében meghatározott tanulmányi, sport és művészeti versenyekkel kapcsolatos, a versenyző tanulót kísérő pedagógus indokolt és igazolt szállás és utazási költségeit.

 

 

A MUNKAHELY

 

10.1.   A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt egy adott, vagy - a munkáltató és a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott megállapodása alapján - több, a kinevezésében, illetve annak módosításában feltüntetett köznevelési intézményben teljesíti (munkahely).

10.2.   Több köznevelési intézményben egyoldalú munkáltatói intézkedéssel elrendelt foglalkoztatásra akkor kerülhet sor, ha a pedagógus számára az adott tanítási év, adott félévében nem biztosítható a foglalkoztatására irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának megfelelő számú tanórai vagy egyéb foglalkozás. E rendelkezések az Mt. 53. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben csak a pedagógus hozzájárulásával alkalmazhatók.

10.3.    A 10.2. pont szerinti foglalkoztatás tartama az adott tanítási év adott félévében összesen a kilencvenkilenc beosztás szerinti munkanapot vagy hétszázkilencvenkettő órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a pedagógust tájékoztatni kell.

10.4.    A 10.1.-10.3. pontban foglaltakat a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több köznevelési intézményben egyoldalú munkáltatói intézkedéssel akkor kerülhet sor a foglalkoztatásra, ha az érintett részére egy köznevelési intézményben a heti teljes munkaidő legalább hetvenöt százalékáig nem biztosítható a foglalkoztatás.

10.5.   A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak változó munkavégzési helyen történő alkalmazásakor meg kell határozni az állandó munkavégzési helyet és azokat a telephelyeket, egységeket, amelyeken tö1ténő munkavégzésre az e munkakörben foglalkoztatottak beoszthatók.

A MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS ÉS A MUNKAIDŐBEN ELLÁTANDÓ FELADATOK

 

11.1 A köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkaidő­ beosztását (munkarendjét) oly módon kell meghatározni és nyilvántartani. hogy abból egyértelmííen meg lehessen állapítani a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére végzett feladatokat. továbbá a kötött munkaidő terhére el látott feladatokat.

11.2. A köznevelési intézményben magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott - ha a kinevezése pedagógus-munkakörre szól - a vezetői feladatokat a teljes munkaidőnek az Nkt. 5. számú melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerinti tanórákkal. illetve gyakorlati és egyéb Wlfil" foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el.

MENTESÜLÉS A MUNKAVÉGZÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL

 

12.1.   A közalkalmazottat az Mt. 55. § (1) bekezdésében felsoroltak mellett - előzetes kérésére - a munkáltató mentesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a következő esetekben:

a)       ha a közalkalmazott az intézmény beiskolázási tervében meghatározottak szerint kapcsolódik be a pedagógus továbbképzésbe (277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. § (2)-(7) bekezdése); a mentesülés a továbbképzésen való megjelenés napjára, valamint a vizsgák napjára és vizsgánként további kettő-kettő munkanapra szól,

b)      a minősítő vizsgán való részvételre a vizsga napján, továbbá a vizsgára történő felkészüléshez további egy munkanapra,

c)       a minősítési eljárásban való részvétel napjára, valamint a minősítési eljárásra történő felkészüléshez további egy munkanapra,

d)      a továbbképzési program, illetve a munkáltató egyedi engedélye alapján felsőfokú iskolai rendszerű képzésben való részvétel esetén a kötelező foglalkozásokon, szakmai gyakorlaton való igazolt részvétel, továbbá vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - négy munkanap idejére.

12.2.    A kiesett munkaidőre a 12.1. pont a)-c) alpontjában foglaltak esetében a résztvevők számára távolléti díj jár, a 12.1. pont d) alpontja szerinti esetben a felek megállapodása szerint jár díjazás.

12.3.    A 12.1. pont a), illetve d) alpontja, valamint a 12.2. pont rendelkezéseit alkalmazni kell a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tekintetében minden olyan esetben, ha érettségi végzettség megszerzése érdekében végez iskolai tanulmányokat, továbbá akkor is, ha a munkáltató egyedi engedélye alapján vesz részt iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban.

 

A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ KÖTELEZETTSÉGEK VÉTKES MEGSZEGÉSE

 

13.1.    A közalkalmazotti jogviszonyból szá1mazó lényeges kötelezettség vétkes megszegése esetén - meghallgatását követően, az eset súlyától függően - a közalkalmazottal szemben hátrányos következmény alkalmazható.

13.2.   A közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a közalkalmazottal szemben az alábbi hátrányos következmények alkalmazhatók:

a)       szóbeli figyelmeztetés,

b)      írásbeli figyelmeztetés,

c)       a jutalmazás lehetőségéből legfeljebb hat hónapra történő kizárás.

13.3.    A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos részletes eljárásrendet az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

 

14.1.   A munkáltató az Mt. 61. § (1) bekezdésén túl tájékoztatja a vezetése alatt álló közalkalmazottat a határozott időre szóló munkavégzés lehetőségéről, az óraadó munkavégzés lehetőségéről, a munkakörbe nem taitozó feladatok óraadóként történő ellátásának lehetőségéről.

14.2.   A munkáltató a közalkalmazott kérelmére gye1meke három éves kora után is, a gyermek legfeljebb hét éves koráig az intézmény működésének veszélyeztetése nélkül a napi munkaidő felének megfelelő taitamú részmunkaidőre módosíthatja a közalkalmazotti jogviszonyt, ha erre a közalkalmazottnak gyermeke ellátása érdekében, vagy más méltányolható ok miatt szüksége van.

 

A MUNKAKÖZI SZÜNET

 

15.1.   A munkaközi szünet valamennyi közalkalmazotti munkakörben része a beosztás szerinti napi teljes munkaidőnek.

15.2.   A közalkalmazottak részére hanninc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

 

5

15.3. A munkaközi szünetet a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben teljesítendő tanórák. foglalkozások időpontját figyelembe véve kell kiadni.

 

ÓRADÍJ

 

16. Felek rögzítik, hogy a munkáltató a rendkívüli munkavégzés díjazásával kapcsolatos kérdéseket külön megállapodás keretében rendezik.

 

KIFIZETÉSEK

 

17.1.   A munkáltató gondoskodik arról, hogy a közalkalmazott a havi illetményét legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig megkapja.

17.2.    A munkába járással kapcsolatos, igazolt utazási költségeket a munkáltató havonta a számla beérkezését követő hónap 15. napjáig téríti meg.

 

JÓLÉTI JUTTATÁSOK

 

18.1.   A munkáltatónál legalább 6 hónapja közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott részére - átmeneti anyagi gondjai enyhítésére, legfeljebb a tárgyév végéig tö1ténő visszafizetéssel - illetményelőleg adható. Az illetményelőleg maximális összege a hitelnyújtás napján érvényes minimálbér ötszöröse. Az előleg egy naptári évben csak egyszer igényelhető, maximum hat havi visszafizetési kötelezettség mellett. A visszafizetési kötelezettség teljesítéséig újabb előleg nem igényelhető, illetve adható.

18.2.   A munkáltató a mindenkori költségvetésének függvényében lakásalapot képezhet és ebből - külön szabályzatban foglaltak szerint - a közalkalmazottak számára lakásvásárláshoz, házépítéshez, lakásfelújításhoz kamatmentes kölcsönt nyújthat.

18.3.   A munkáltató a mindenkori költségvetésének függvényében biztosíthat béren kívüli juttatást a közalkalmazott részére. Erről a Felek minden évben külön tárgyalásokat folytatnak.

18.4.   A 18.1-18.3. pont alatt felsorolt juttatások igénybevételéhez az szükséges, hogy a Tankerület Központ igazgatója - legkésőbb az adott év március 31-éig - nyilatkozatot tegyen közzé az igénybevétel feltételeiről.

18.5.   Felek rögzítik, hogy a munkaszemüveg és munkarnha juttatással kapcsolatos kérdéseket külön megállapodás keretében rendezik.

A SZAKSZERVEZETI JOGOSULTSÁGOK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA

 

A tájékoztatáshoz való jog gyakorlása

 

19.1.   A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben, ha a választott szakszervezeti tisztségviselő valamely munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatban véleményt nyilvánított, konzultációt kezdeményezett - a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött része terhére - öt munkanapon belül egyeztetést kezdeményez.

19.2.   A munkáltatói jogkör gyakorlója - a közalkalmazottak gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségével összefüggésben - a választott szakszervezeti tisztségviselőt bevo11ja különös tekintettel a munkaterhek arányos ellátásával összefüggő döntések előkészítésébe.

 

Az érdekképviselettel összefüggő jogok érvényre juttatása

 

20.1.   A munkahelyi választott szakszervezeti tisztségviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója rendszeresen értékeli a közalkalmazottak szociális helyzetét, valamint élet- és munkakörülményeit. A munkáltatói jogkör gyakorlója ezen tárgykörök.be taitozó döntései előtt meghallgatja a képviseleti jogot gyakorló választott szakszervezeti tisztségviselőt.

20.2.    Ha a munkahelyi egyeztetés - annak megkezdésétől számított öt munkanapon beliil - nem jár sikerrel, illetve annak kezdeményezésére a munkáltató jogkör gyakorlója két munkanapon belül nem ad

választ, a munkahelyi választott szakszervezeti tisztségviselő a Pedagógus Szakszervezet, valamint a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Alapszabályában meghatározott felsőbb szakszervezet segítségét kérheti. A PSZ elnöke, valamint az MZTSZ főtitkára a Klebelsberg Központtal tötténő egyeztetést kezdeményezhet a vitás kérdések eldöntése érdekében. A kezdeményezéssel egyidejüleg kérheti a döntés meghozatalának, illetve végrehajtásának felfüggesztését.

20.3.   Felek megállapodnak, hogy a munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos részletes rendelkezésekről külön állapodnak meg. Felek rögzítik, hogy a szakszervezeti-érdekképviseleti tevékenységet ellátó közalkalmazott, valamint - figyelemmel a Vhr. vonatkozó rendelkezéseire is - a munkahelyi választott szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezménye tekintetében az Mt. 274. § (2) bekezdése és a 326/2016. (VIII.30.) Kom1ányrendelet 18. § az alkalmazandó.

20.4.    A szakszervezet a 20.3. pont alapján, tankeriileti központi szinten megállapított, naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezményt - az Mt-ben, valamint a 20.5. pontban meghatározott rendelkezések betartásával - önálló döntése szerint használhatja fel.

20.5.    A szakszervezet vállalja, hogy legkésőbb az adott tanév kezdetét megelőzően - legkésőbb- augusztus

15. napjáig írásban tájékoztatja a Tankerületi Központot an-ól, hogy mely közalkalmazottak jogosultak a munkaidő-kedvezmény igénybevételére. Amennyiben a megjelölt tisztségviselő helyére időközben bán-nely más okból más személy megnevezése válik szükségessé, akkor a munkaidő-kedvezményre jogosult személy megjelölésénél a szakszervezet a KSZ 3.2. pontját szem előtt tartva jár el, és ennek érdekében a szakszervezet a munkáltatóval előzetesen konzultációt kezdeményezni köteles.

 

 

A szakszervezet helyiséghasználati joga

 

 

21.        A szakszervezet jogosult a1Ta, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából az adott intézmény Házirendjében meghatározott nyitvatartási időn belül használhassa. A nyitvatartási időn kívüli helységhasználathoz, az intézmény vezetőjének írásos engedélye szükséges. A helyiség használata a köznevelési alapfeladat-ellátást és az azzal összefüggő tevékenységeket nem zavarhatja.

A felsőbb szakszervezeti szerv

 

22.        A választott szakszervezeti tisztségviselő tekintetében a felettes szerv jogait a Pedagógus Szakszervezet Alapszabályában, és a Magyar Zeneművészek és Táncmüvészek Szakszervezete Alapszabályában meghatározott felsőbb szerv gyakorolja.

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

 

23.1.    A kollektív szerződésben foglaltakat Felek szükség szerint felülvizsgálják és a módosítások tekintetében tárgyalásokat folytatnak.

23.2.   Felek rögzítik, hogy a kollektív szerződés költségvetési kihatású rendelkezéseinek végrehajtását évenként, legkésőbb a következő év költségvetése előkészítésének befejezéséig értékelik, és a szükséges változtatások vonatkozásában a költségvetés jóváhagyását követően legkésőbb 15 munkanapon a kollektív szerződést módosítják.

23.3.    A kollektív szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti azzal, hogy a módosító indítványt a másik félhez írásban eljuttatja, megindokolva a módosítás szükségességét. A módosító indítványra annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül érdemi választ kell adni. A módosítás elutasítását indokolni szükséges.

23.4.   Felek a módosítás tervezetének előkészítése céljából előkészítő bizottságot hozhatnak létre. A kollektív szerződés módosítását előkészítő bizottság a viták lebonyolítása után értékeli a beérkezett észrevételeket, javaslatokat. A bizottság tagjai indokolással ellátott javaslatot tehetnek a felmerült észrevételek elfogadására vagy elutasítására, a tervezet szövegének módosítására. A Szakszervezet saját müködési szabályai szerint gondoskodik arról, hogy a tervezettel kapcsolatban a közalkalmazottak véleményét kikérje.

 

7

23.5.   A módosítás hatályba lépésének időpontjáról minden esetben külön kell rendelkezni. Az eredeti aláírásokkal ellátott, sorszámozott módosítást a szerződés eredeti példányához csatoltan kell őrizni. és jelen kollektív szerződésben meghatározott módon közzétenni.

23.6.   A közalkalmazotti jogviszonyt jelentősen befolyásoló és kollektív szerzödéses rendelkezéseket érintő jogszabályi változások esetén Felek a kollektív szerződést felülvizsgálják és azt szükség esetén módosítják.

 

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS FELMONDÁSA

 

24.1.    A kollektív szerződést az azt megkötő bármelyik fél hat hónapos felmondási idővel. a naptári év június

30. illetve december 31. napjára a másik félhez megküldött írásbeli nyilatkozattal - a megkötésre vonatkozó szabályok betartásával - felmondhatja. A felmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja.

24.2.   A 24.1. pontban meghatározott szabályok betartásával a kollektív szerződés valamely része, vagy egyes rendelkezése is felmondható.

24.3.    Felek megállapodnak abban, hogy a felmondás bejelentését követő 7 munkanapon belül egyeztető bizottságot hoznak létre a felmondás okainak megvitatására, és az új kollektív szerződés megkötése lehetőségének megvizsgálása céljából.

24.4.   A felmondás átvétele jogszerűen nem tagadható meg.

 

ZÁRADÉK

 

25.1.   A kollektív szerződés a szerződés aláírását követő napon lép hatályba, rendelkezéseit e naptól kell alkalmazni.

25.2.   A kollektív szerződést és a módosításait a közalkalmazottakkal isme1tetni kell és biztosítani szükséges, hogy ahhoz minden közalkalmazott hozzáférhessen. Ennek érdekében az aláíró Felek a kollektív szerződést és módosításait - az aláírást követően - a honlapjukon nyilvánosságra hozzák, ezen kívül az egyes köznevelési intézményekben a helyben szokásos módon közzé kell tenni (kifüggesztés).

25.3.    A kollektív szerződés egy példányát

a)       a köznevelési intézmény, tagintézmény vezetőjének,

b)      a köznevelési intézmény, tagintézmény szakszervezeti képviselőinek,

e)    amennyiben Közalkalmazotti Tanács megválasztására sor került, a Közalkalmazotti Tanács elnökének,

d)    a nevelőtestületnek

a rendelkezésére kell bocsátani.

 

 

25.4.    A kollektív szerződés bejelentése, regisztráltatása a munkáltató feladata.

 

 

 

 

 

 

t     ,.           /)_,a

Budapest, 2018.....0.'(j' t::Y?........-... ! .........

ASzakszervezetek részéről:                                        A Tankerületi Központ részéről:                          

.-<;ankeru;,

6>/,,·

9-          )       {;,

0 0-'Y\ (        /L

'e)              " "              N

..................{)-. ........................................

Nagy Csilla

PSZ szakszervezeti titkár

...Ch     ½     .

Czirfuszné Zapotoczky Csilla MZTSZ V. ker. szakszervezeti titkár

.............. ..:....."!:......... : ....'. ..'..... J

dr. Tolnai Mariann

01

tankerületi igazgató

..\./..4..)..·.....L...l.....+.........-.

...C...M........' ..................

 

 

Kisné Bokor Emőke

MZTSZ VII. ker. szakszervezeti titkár

.............i., ........ . .L .................

Kiss Attila

MZTSZ VIII. ker. szakszervezeti titkár

. .5... ()'A.é'(.\. .

Kiss Julianna

MZTSZ IX. ker. szakszervezeti titkár

 

 

 

 

 

 

 

9

1. számú melléklet

A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos eljárási szabályok

1.          A vizsgálat lefolytatására a közalkalmazott vétkes kötelezettségszegésének a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomására jutásától számított 15 napon belül kerülhet sor, feltéve, hogy a kötelezettségszegés (mulasztásban megnyilvánuló kötelezettségszegés esetén a mulasztás pótlásának) időpontjától számított egy év még nem telt el.

2.          Mellőzhető a vizsgálati eljárás lefolytatása, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell hallgatni. Az ügy érdeméről ilyen esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt és legfeljebb a Kollektív Szerződés 13.2. pont a), vagy b) alpontjában megjelölt hátrányos következményt alkalmazhatja.

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel tö11énő megszüntetésének feltételei fennállnak, vizsgálati eljárás lefolytatása helyett a Kjt. 33/A. §-ban foglalt intézkedést kell alkalmazni. Amennyiben a vizsgálati eljárás során merül fel, hogy a Kjt. 33/A. § (1) bekezdésének alkalmazása szükséges, a vizsgáló bizottság elnöke - a vizsgálati eljárás egyidejű megszüntetése mellett - haladéktalanul intézkedik az ügy iratainak munkáltatói jogkör gyakorlójához való áttétele iránt.

3.          Jelentős súlyú kötelezettségszegés ténye vagy gyanúja esetén - a rendkívüli felmentéssel kapcsolatos intézkedés esetét kivéve - vizsgálati eljárás lefolytatása kötelező. A vizsgálati eljárás lefolytatása a háromtagú vizsgáló bizottság feladata. Magasabb vezető beosztású közalkalmazott kötelezettségszegése estén a vizsgálatot a tankerületi igazgató folytatja le. A vizsgálati eljárás a vizsgáló bizottság tagjainak munkáltatói jogkör gyakorlója által történő felkérésével indul. A vizsgálati eijárásra a közalkalmazott kérésére a szakszervezet képviselőjét meg kell hívni.

4.          A vizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait a köznevelési intézmény közalkalmazottjai közül egy tanévre az intézményvezető a nevelőtestület egyetértésével jelöli ki a tanév első nevelőtestületi értekezletén. A vizsgáló bizottság elnöke a köznevelési intézmény vezetőjének helyettese, akadályoztatása, ta1tós távolléte, továbbá az intézményvezető-helyettesi beosztás betöltetlensége esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt személy. A vizsgáló bizottság legalább kétharmadának pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak kell lennie.

5.          Nem lehet a vizsgáló bizottság elnöke, illetve tagja,

a)       az eljárás alá vont közalkalmazott hozzátartozója, illetve volt házastársa,

b)      akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak,

c)       akinek a sérelmére a közalkalmazott elkövette a kötelezettségszegést, illetve

d)      akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

6.          A vizsgáló bizottság a közalkalmazott és képviselőjének szabályszerű é1tesítése után, a vizsgálati eljárás megindításától számított hét napon belül tárgyalást tm1. A tárgyaláson bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 5 napon belül új tárgyalást kell tartani.

7.          A tárgyalásról és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

8.          A vizsgáló bizottság az utolsó tárgyalástól számított 3 napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. Felmentő határozatot kell hozni, ha az eljárás alá vont közalkalmazott nem követett el vétkes kötelezettségszegést. Eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha nem bizonyítható, hogy az eljárás alá vont a vétkes kötelezettségszegést elkövette, valamint ha:

a)       a vizsgálati eljárás alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik,

b)      a vizsgálati eljárás megindítására a jelen melléklet 1. pontban meghatározott határidő után kerül sor.

9.          A hátrányos következmények végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre fel lehet fiiggeszteni.

 

 

 

 

10

10.       A hátrányos jogkövetkezménynek a kötelezettségszegés súlyával arányosnak kell lennie, és be kell tartani a fokozatosság követelményét. Nem kell büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása is indokolatlan.

11 A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a közalkalmazott - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi bruttó illetményének összegét.

12. A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11