[{"data":1,"prerenderedAt":-1},["ShallowReactive",2],{"page:hu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fszakszervezetek":3},{"id":4,"slug":5,"title":6,"short_title":7,"intro_text":8,"meta_description":8,"seo_title":8,"path":9,"content_type":10,"locale":11,"go_live_at":7,"first_published_at":12,"page_created_at":13,"published_at":12,"edit_url":14,"breadcrumbs":15,"seo":26,"rendered":35,"description":36,"body":37,"body_blocks":38,"call_to_action":39,"owner":46,"authors":54,"show_related_pages":56,"related_pages":57,"related_sites":135,"in_subsite":56,"contact_page_url":7,"banner_message":136},4129,"szakszervezetek","Szakszervezetek",null,"","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fszakszervezetek","labourlaw.labourlawpage","hu_HU","2025-09-03T20:22:38.855949+00:00","2026-04-08T13:23:40.579975+00:00","\u002Fcms\u002Fpages\u002F4129\u002Fedit\u002F",[16,19,22,25],{"title":17,"slug":18},"Magyarország","hu-hu",{"title":20,"slug":21},"Munka Magyarországon","munka-magyarorszagon",{"title":23,"slug":24},"Munkajog","munkajog",{"title":6,"slug":5},{"title":27,"description":8,"image":28,"canonical":29,"robots":30,"og_type":31,"twitter_card":32,"locale":18,"created_at":33,"last_modified_at":34},"Szakszervezeti Jogok, Kollektív Alkuhoz Való Jog, Sztrájkhoz Való Jog","https:\u002F\u002Fwageindicator.org\u002Fmedia\u002Fimages\u002FSocial_media_preview_image_-_2025.2e16d0ba.fill-1200x630.png","https:\u002F\u002Fwageindicator.org\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fszakszervezetek\u002F","index, follow","website","summary_large_image","2025-09-03T22:22:38.855949+02:00","2026-04-08T15:23:40.760001+02:00","\u003Cdiv class=\"cobra-ll-view\">\n\n  \n\n    \n    \n  \n  \u003Ch1>Szakszervezetek\u003C\u002Fh1>\n  \u003Cspan class=\"lastupdated\">Ez az oldal utolsó alkalommal módosítva:\n      2026-04-13\u003C\u002Fspan>\n\n  \n\n    \n  \n    \n      \n        \n          \n    \n    \n    \n        \u003Cdiv class=\"teaserItem\">\n          \u003Ch2>Szakszervezetbe történő belépés szabadsága\u003C\u002Fh2>\n          \u003Cp class=\"p1\">Az Alaptörvény VIII cikke szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni, s ez magába foglalja a szakszervezeteket és más képviseleti szervezeteket is. Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.\u003C\u002Fp>\n\n\u003Cp class=\"p1\">A szakszervezetek m\u003Cspan class=\"s1\">ű\u003C\u002Fspan>ködését a Munka törvénykönyve szabályozza. A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik el\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>mozdítása, védelme érdekében, mindennem\u003Cspan class=\"s1\">ű\u003C\u002Fspan> megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függ\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>en - belépjenek, vagy az ilyen jelleg\u003Cspan class=\"s1\">ű\u003C\u002Fspan> szervezetekt\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>l távol maradjanak.  A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására (2012. Munka Törvénykönyve  231. paragrafus)\u003C\u002Fp>\n\n\u003Cp class=\"p1\">A Munka törvénykönyve azt is el\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>írja, hogy „Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. \"\u003C\u002Fp>\n\n\u003Cp class=\"p1\">(Munka Törvénykönyve  271.3 paragrafus).\u003C\u002Fp>\n        \u003C\u002Fdiv>\n    \n\n\n        \n      \n        \n          \n    \n    \n    \n        \u003Cdiv class=\"teaserItem\">\n          \u003Ch2>Kollektív alkuhoz való jog\u003C\u002Fh2>\n          \u003Cp>A kollektív alkuhoz való jogot Magyarország Alaptörvénye garantálja: „Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát”(XVII cikk). A kollektív alkut a Munka Törvénykönyvének 276. paragrafusa szabályozza. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri\u003C\u002Fp>\n\u003Cul>\n\u003Cli>i) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,\u003C\u002Fli>\n\u003Cli>ii) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív\n   szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó\n   munkavállalók létszámának tíz százalékát.\u003C\u002Fli>\n\u003C\u002Ful>\n\u003Cp>2012-től a minimálbérrel kapcsolatos konzultáció nem a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hatáskörébe tartozik, hanem a Versenyszféra Konzultációs Fóruma, VKF hatáskörébe. A VKF-ben képviselteti magát a kormányzati oldal, a munkavállalói oldal (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája - LIGA Szakszervezetek, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége –MSZOSZ, and Munkástanácsok Országos Szövetsége) és a munkáltatói oldal (Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége -ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége - MGYOSZ,  Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége -VOSZ).\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>E fórum keretében a szociális partnerek konzultálhatnak és megállapodást is köthetnek olyan témákban, mint a foglalkoztatáspolitika, munkajogi reformok, a magánszektor jövedelmi kérdései (minimálbér, garantált bérminimum, béremelésre vonatkozó javaslatok, stb.). \u003C\u002Fp>\n\u003Cp>A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) a 2011. évi XCIII. törvény keretében hozták létre. Az NGTT a kormányzattól és a parlamenttől független, konzultációs és javaslattevő szervezet.  32 tagja van, akik a hazai civil oldalt képviselik, beleértve a gazdaságot (munkavállalói szervezetek és kamarák)d, a dolgozók és az NGO-k szervezeteit (országos szinten aktív NGO-k), a tudomány, a művészet és az egyház képviselőit. Az NGTT tagjait négy évre választják.\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését; javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására; megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket;  véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről; részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt.\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>Az AB 22\u002F2023. (X. 4.) számú határozatában a Bíróság hatályon kívül helyezte a Munka Törvénykönyve 276. § (8) bekezdésének azon rendelkezését, amely egyébként a kollektív szerződés megkötése után vált reprezentatívvá vált szakszervezet szerepét pusztán tanácsadói szerepre korlátozta volna. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jogosult reprezentatív szakszervezetet a kollektív szerződés módosítása, megújítása vagy felmondása során már nem lehet csupán tanácsadói szerepre korlátozni.\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>Forrás: Munka törvénykönyve 276-284. paragrafus; 2011. évi XCIII. törvény az NGTT-ről\u003C\u002Fp>\n        \u003C\u002Fdiv>\n    \n\n\n        \n      \n        \n          \n    \n    \n    \n        \u003Cdiv class=\"teaserItem\">\n          \u003Ch2>Sztrájkjog\u003C\u002Fh2>\n          \u003Cp class=\"p1\">A sztrájkot a 1989.VII. törvény a sztrájkról (a 2010. évi CLXXVIII. törvénnyel módosítva).  1-4 cikk) szabályozza. A módosított (2010. évi CLXXVIII. törvény) szerint Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvet\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>en érint\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan> tevékenységet végez csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megel\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>z\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan> egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékér\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>l és feltételeir\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>l megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság joger\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>s határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél lényeges az elégséges szolgáltatás megléte.\u003C\u002Fp>\n\n\u003Cp class=\"p1\">Tilos a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél. Az állami hivatalok dolgozói csak akkor sztrájkolhatnak, ha a kormány és a szakszervezetek megállapodnak a speciális szabályokat és körülményeket illet\u003Cspan class=\"s1\">ő\u003C\u002Fspan>en. Ugyanakkor a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak nincs sztrájkjoga.\u003C\u002Fp>\n\n\u003Cp class=\"p1\">(www.eurofound.europa.eu\u002Feiro\u002F2012\u002F02\u002Farticles\u002Fhu1202051i.htm)\u003C\u002Fp>\n        \u003C\u002Fdiv>\n    \n\n\n        \n      \n        \n          \n    \n    \n    \n        \n    \n\n\n        \n      \n    \n\n    \n      \n    \n      \u003Cdiv class=\"regulations\">\n        \u003Ch2>Szakszervezetek érintő jogszabályok\u003C\u002Fh2>\n        \u003Cul>\n          \u003Cli>\n            Munka Törvénykönyve, 2012 (módosítva 2015-ben) \u002F Labour Code, 2012 (amended in 2015)\n          \u003C\u002Fli>\n          \u003Cli>\n            2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról \u002F 2003 Act of Equal Treatment and Promotion of Equal Opportunities\n          \u003C\u002Fli>\n          \u003Cli>\n            1989. évi VII. törvény a sztrájkról (módosítva 2010-ben) \u002F Strike Law of 1989.VII. (amended in 2010. 2010. évi CLXXVIII. Törvény)\n          \u003C\u002Fli>\n          \u003Cli>\n            2024. évi XXVIII. törvény a Munka Törvénykönyvének módosításáról \u002F Act 28 of 2024 amending Labour Code\n          \u003C\u002Fli>\n        \u003C\u002Ful>\n      \u003C\u002Fdiv>\n\n    \n\n    \n      \n    \n    \u003Cdiv class=\"related\">\n      \u003Ch2>Kapcsolódó témák\u003C\u002Fh2>\n      \n          _ll_sexharassment_URL_\n      \n          _ll_maternity_URL_\n      \n          _ll_workwages_URL_\n      \n          _ll_forcedlabour_URL_\n      \n          _MW_FOLDER_URL_\n      \n    \u003C\u002Fdiv>\n\n    \n\n  \n\n    \n    \n\n  \n\n  \n  \n\n  \n    \u003Cstyle>\n\n      h1, h2, h3 {\n      font-weight: bold;\n      margin-top: 20px;\n      margin-bottom: 10px;\n      }\n      \n      .related a {\n        display:block;\n        border: 1px solid transparent;\n      }\n\n      ul ol, ol ol, ol ul {\n      font-size: 100%;\n      }\n\n    \u003C\u002Fstyle>\n\n  \n\n\u003C\u002Fdiv>","Szakszervezeti Jogok, Kollektív Alkuhoz Való Jog, Sztrájkhoz Való Jog Magyarországon – .","\u003Cdiv>\n\n\u003Cspan>Ez az oldal utolsó alkalommal módosítva:\n      2026-04-13\u003C\u002Fspan>\n\u003Cdiv>\n\u003Ch2>Szakszervezetbe történő belépés szabadsága\u003C\u002Fh2>\n\u003Cp>Az Alaptörvény VIII cikke szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni, s ez magába foglalja a szakszervezeteket és más képviseleti szervezeteket is. Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>A szakszervezetek m\u003Cspan>ű\u003C\u002Fspan>ködését a Munka törvénykönyve szabályozza. A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik el\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>mozdítása, védelme érdekében, mindennem\u003Cspan>ű\u003C\u002Fspan> megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függ\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>en - belépjenek, vagy az ilyen jelleg\u003Cspan>ű\u003C\u002Fspan> szervezetekt\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>l távol maradjanak.  A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására (2012. Munka Törvénykönyve  231. paragrafus)\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>A Munka törvénykönyve azt is el\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>írja, hogy „Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. \"\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>(Munka Törvénykönyve  271.3 paragrafus).\u003C\u002Fp>\n\u003C\u002Fdiv>\n\u003Cdiv>\n\u003Ch2>Kollektív alkuhoz való jog\u003C\u002Fh2>\n\u003Cp>A kollektív alkuhoz való jogot Magyarország Alaptörvénye garantálja: „Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát”(XVII cikk). A kollektív alkut a Munka Törvénykönyvének 276. paragrafusa szabályozza. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri\u003C\u002Fp>\n\u003Cul>\n\u003Cli>i) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,\u003C\u002Fli>\n\u003Cli>ii) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív\n   szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó\n   munkavállalók létszámának tíz százalékát.\u003C\u002Fli>\n\u003C\u002Ful>\n\u003Cp>2012-től a minimálbérrel kapcsolatos konzultáció nem a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hatáskörébe tartozik, hanem a Versenyszféra Konzultációs Fóruma, VKF hatáskörébe. A VKF-ben képviselteti magát a kormányzati oldal, a munkavállalói oldal (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája - LIGA Szakszervezetek, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége –MSZOSZ, and Munkástanácsok Országos Szövetsége) és a munkáltatói oldal (Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége -ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége - MGYOSZ,  Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége -VOSZ).\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>E fórum keretében a szociális partnerek konzultálhatnak és megállapodást is köthetnek olyan témákban, mint a foglalkoztatáspolitika, munkajogi reformok, a magánszektor jövedelmi kérdései (minimálbér, garantált bérminimum, béremelésre vonatkozó javaslatok, stb.). \u003C\u002Fp>\n\u003Cp>A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) a 2011. évi XCIII. törvény keretében hozták létre. Az NGTT a kormányzattól és a parlamenttől független, konzultációs és javaslattevő szervezet.  32 tagja van, akik a hazai civil oldalt képviselik, beleértve a gazdaságot (munkavállalói szervezetek és kamarák)d, a dolgozók és az NGO-k szervezeteit (országos szinten aktív NGO-k), a tudomány, a művészet és az egyház képviselőit. Az NGTT tagjait négy évre választják.\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését; javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására; megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket;  véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről; részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt.\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>Az AB 22\u002F2023. (X. 4.) számú határozatában a Bíróság hatályon kívül helyezte a Munka Törvénykönyve 276. § (8) bekezdésének azon rendelkezését, amely egyébként a kollektív szerződés megkötése után vált reprezentatívvá vált szakszervezet szerepét pusztán tanácsadói szerepre korlátozta volna. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jogosult reprezentatív szakszervezetet a kollektív szerződés módosítása, megújítása vagy felmondása során már nem lehet csupán tanácsadói szerepre korlátozni.\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>Forrás: Munka törvénykönyve 276-284. paragrafus; 2011. évi XCIII. törvény az NGTT-ről\u003C\u002Fp>\n\u003C\u002Fdiv>\n\u003Cdiv>\n\u003Ch2>Sztrájkjog\u003C\u002Fh2>\n\u003Cp>A sztrájkot a 1989.VII. törvény a sztrájkról (a 2010. évi CLXXVIII. törvénnyel módosítva).  1-4 cikk) szabályozza. A módosított (2010. évi CLXXVIII. törvény) szerint Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvet\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>en érint\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan> tevékenységet végez csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megel\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>z\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan> egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékér\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>l és feltételeir\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>l megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság joger\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>s határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél lényeges az elégséges szolgáltatás megléte.\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>Tilos a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél. Az állami hivatalok dolgozói csak akkor sztrájkolhatnak, ha a kormány és a szakszervezetek megállapodnak a speciális szabályokat és körülményeket illet\u003Cspan>ő\u003C\u002Fspan>en. Ugyanakkor a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak nincs sztrájkjoga.\u003C\u002Fp>\n\u003Cp>(www.eurofound.europa.eu\u002Feiro\u002F2012\u002F02\u002Farticles\u002Fhu1202051i.htm)\u003C\u002Fp>\n\u003C\u002Fdiv>\n\u003Cdiv>\n\u003Ch2>Szakszervezetek érintő jogszabályok\u003C\u002Fh2>\n\u003Cul>\n\u003Cli>\n            Munka Törvénykönyve, 2012 (módosítva 2015-ben) \u002F Labour Code, 2012 (amended in 2015)\n          \u003C\u002Fli>\n\u003Cli>\n            2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról \u002F 2003 Act of Equal Treatment and Promotion of Equal Opportunities\n          \u003C\u002Fli>\n\u003Cli>\n            1989. évi VII. törvény a sztrájkról (módosítva 2010-ben) \u002F Strike Law of 1989.VII. (amended in 2010. 2010. évi CLXXVIII. Törvény)\n          \u003C\u002Fli>\n\u003Cli>\n            2024. évi XXVIII. törvény a Munka Törvénykönyvének módosításáról \u002F Act 28 of 2024 amending Labour Code\n          \u003C\u002Fli>\n\u003C\u002Ful>\n\u003C\u002Fdiv>\n\u003Cdiv>\n\u003Ch2>Kapcsolódó témák\u003C\u002Fh2>\n      \n          \u003Ca href='\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ftisztesseges-banasmod\u002Fszexualis-zaklatas'>Szexuális Zaklatás\u003C\u002Fa>\n      \n          \u003Ca href='\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fanyasag-es-munkavegzes'>Anyaság és Munkavégzés\u003C\u002Fa>\n      \n          \u003Ca href='\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fmunka-es-kereset'>Munka és Kereset\u003C\u002Fa>\n      \n          \u003Ca href='\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ftisztesseges-banasmod\u002Fkenyszermunka'>Kényszermunka\u003C\u002Fa>\n      \n          \u003Ca href='\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fminimalberek\u002F'>Minimálbérek\u003C\u002Fa>\n      \n    \u003C\u002Fdiv>\n\u003Cstyle>\n\n      h1, h2, h3 {\n      font-weight: bold;\n      margin-top: 20px;\n      margin-bottom: 10px;\n      }\n      \n      .related a {\n        display:block;\n        border: 1px solid transparent;\n      }\n\n      ul ol, ol ol, ol ul {\n      font-size: 100%;\n      }\n\n    \u003C\u002Fstyle>\n\u003C\u002Fdiv>",[],{"text":40,"link":41},"Kapcsolat",{"title":40,"url":42,"description":40,"rel":43,"type":44,"id":45},"\u002Fabout\u002Fcontact","follow","internal",24590,{"id":47,"first_name":48,"last_name":49,"email":50,"image":51,"function":52,"external":53},2,"Gunjan","Pandya","gunjanpandya@wageindicator.org","https:\u002F\u002Fwageindicator.org\u002Fmedia\u002Fimages\u002FGunjan-Pandya-ED_PhPZSyI.width-400.jpg","IT Specialist and Global Webmaster",false,[55],{"id":47,"first_name":48,"last_name":49,"email":50,"image":51,"function":52,"external":53},true,[58,62,66,70,74,78,82,86,90,94,98,102,106,110,114,118,122,126,130,131],{"id":59,"short_title":7,"title":60,"url":61},4111,"Munka és Kereset","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fmunka-es-kereset",{"id":63,"short_title":7,"title":64,"url":65},4112,"Kompenzáció","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fkompenzacio",{"id":67,"short_title":7,"title":68,"url":69},4113,"Éves Szabadság és Pihenőnapok","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Feves-szabadsag-es-pihenonapok",{"id":71,"short_title":7,"title":72,"url":73},4114,"Foglalkoztatási Biztonság","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ffoglalkoztatasi-biztonsag",{"id":75,"short_title":7,"title":76,"url":77},4115,"Felmondás és Végkielégítés","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ffoglalkoztatasi-biztonsag\u002Ffelmondas-es-vegkielegites",{"id":79,"short_title":7,"title":80,"url":81},4116,"Családi Felelősségvállalás","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fcsaladi-felelossegvallalas",{"id":83,"short_title":7,"title":84,"url":85},4117,"Anyaság és Munkavégzés","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fanyasag-es-munkavegzes",{"id":87,"short_title":7,"title":88,"url":89},4118,"Felmondási Tilalom","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fanyasag-es-munkavegzes\u002Ffelmondasi-tilalom",{"id":91,"short_title":7,"title":92,"url":93},4119,"Szoptatás","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fanyasag-es-munkavegzes\u002Fszoptatas",{"id":95,"short_title":7,"title":96,"url":97},4120,"Egészség és Biztonság","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fegeszseg-es-biztonsag",{"id":99,"short_title":7,"title":100,"url":101},4121,"Betegség","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fbetegseg",{"id":103,"short_title":7,"title":104,"url":105},4122,"Munkahelyi Balesetnél Járó Ellátás","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fbetegseg\u002Fmunkahelyi-balesetnel-jaro-ellatas",{"id":107,"short_title":7,"title":108,"url":109},4123,"Társadalombiztosítás","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ftarsadalombiztositas",{"id":111,"short_title":7,"title":112,"url":113},4124,"Álláskeresési Járadék","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ftarsadalombiztositas\u002Fallaskeresesi-jaradek",{"id":115,"short_title":7,"title":116,"url":117},4125,"Tisztességes Bánásmód","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ftisztesseges-banasmod",{"id":119,"short_title":7,"title":120,"url":121},4126,"Szexuális Zaklatás","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ftisztesseges-banasmod\u002Fszexualis-zaklatas",{"id":123,"short_title":7,"title":124,"url":125},4127,"Gyermekek és Serdülōk","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ftisztesseges-banasmod\u002Fgyermekek-es-serdulok",{"id":127,"short_title":7,"title":128,"url":129},4128,"Kényszermunka","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Ftisztesseges-banasmod\u002Fkenyszermunka",{"id":4,"short_title":7,"title":6,"url":9},{"id":132,"short_title":7,"title":133,"url":134},4167,"Szakszervezeti információk","\u002Fhu-hu\u002Fmunka-magyarorszagon\u002Fmunkajog\u002Fszakszervezetek\u002Fszakszervezeti-informaciok",[],"\u003Cp>Berbarometer a WageIndicator. Ugyanaz a szervezet, ugyanazok az információk, új megjelenés!\u003C\u002Fp>"]